A sikeres kertészkedés alapja a természettel való harmonikus együttműködés, melynek egyik legfontosabb eleme a megfelelő időzítés. Egy ültetési naptár nem csupán egy eszköz, hanem egyfajta navigációs térkép, amely segít eligazodni a növények fejlődési ciklusainak, hőmérsékleti és talajigényeinek bonyolult világában. Ez a cikk részletesen bemutatja, hogyan optimalizálhatjuk kertünk termelékenységét és szépségét a zöldségek, virágok és gyümölcsök ideális ültetési idejének pontos betartásával, kiegészítve a legfontosabb talajtippekkel.
Az ültetési naptár alapjai: miért létfontosságú a pontos időzítés?
A természet rendjét követve a növényeknek megvan a maguk optimális ideje a vetésre, palántázásra és kiültetésre. Ennek az időzítésnek a betartása alapvetően meghatározza a növekedés erejét, a terméshozamot és a növények ellenálló képességét. A pontos ültetési idő kiválasztása számos tényezőtől függ, mint például a klíma, a talajhőmérséklet, a fagyveszély és a növényfaj specifikus igényei.
Minden növénynek megvan a maga hőigénye. Vannak, amelyek a hűvösebb tavaszi időjárást kedvelik, míg mások csak a tartósan meleg talajban érzik jól magukat. A fagyérzékenység kiemelt fontosságú: a tavaszi fagyok könnyedén elpusztíthatják a túl korán kiültetett melegkedvelő palántákat. Ezzel szemben, ha túl későn ültetünk, a növények nem tudnak kellőképpen megerősödni a hideg beállta előtt, vagy a termés nem érik be időben.
A fényviszonyok szintén meghatározóak. A napfény intenzitása és hossza befolyásolja a fotoszintézist, amely a növények növekedésének motorja. A hosszú nappalos növények (pl. hagyma, spenót) másképp reagálnak, mint a rövid nappalosak (pl. bab, kukorica). Az ültetési időzítés figyelembevételével maximalizálhatjuk a napfény hasznosulását a növények számára.
A vízellátás és a talaj nedvességtartalma szorosan összefügg az ültetési idővel. A tavaszi esők segíthetik a magok csírázását és a fiatal palánták gyökeresedését, míg a nyári szárazság idején a megfelelő öntözés kulcsfontosságúvá válik. A vetésforgó és a társnövények alkalmazása szintén hozzájárul a talaj termékenységének és egészségének megőrzéséhez hosszú távon.
„A kertészkedés nem csupán magvetés és betakarítás; a természet ritmusának megértéséről és tiszteletben tartásáról szól.”
A talaj mint az élet alapja: a megfelelő közeg kiválasztása és előkészítése
A talaj jelenti a növények számára az otthont, a táplálékforrást és a stabilitást. Nem mindegy tehát, hogy milyen minőségű közegbe kerülnek a magok vagy a palánták. A talaj előkészítése legalább annyira fontos, mint maga az ültetés.
A talajtípusok nagyban különböznek egymástól. Az agyagos talaj nehéz, vízzáró, de tápanyagokban gazdag. A homokos talaj laza, jó vízáteresztő, de gyorsan kiszárad és kevés tápanyagot köt meg. A vályogos talaj ideálisnak mondható, mivel ötvözi az agyagos és homokos talajok előnyeit: jó vízháztartású, tápanyagdús és könnyen megmunkálható.
A talaj pH értéke létfontosságú a tápanyagok felvételéhez. A legtöbb zöldség és virág az enyhén savanyú vagy semleges, 6.0-7.0 közötti pH-t kedveli. Ha a talaj túl savanyú (alacsony pH) vagy túl lúgos (magas pH), a növények nem tudják felvenni a számukra szükséges tápanyagokat, még akkor sem, ha azok jelen vannak a talajban. A pH érték talajvizsgálattal könnyen meghatározható, és szükség esetén meszezéssel (lúgosítás) vagy tőzeg hozzáadásával (savanyítás) módosítható.
A talaj tápanyagtartalma, különösen a nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) aránya alapvető a növények egészséges fejlődéséhez. A nitrogén a levélfejlődésért, a foszfor a gyökérképződésért és virágzásért, a kálium pedig a termésfejlődésért és a növények ellenálló képességéért felel. Ezeket a tápanyagokat pótolhatjuk komposzttal, érett trágyával, vagy zöldtrágyázással, amelyek mind a talaj szerkezetét is javítják.
A talajlazítás és levegőztetés elengedhetetlen a gyökerek megfelelő oxigénellátásához és a víz beszivárgásához. A tömörödött talajban a gyökerek nem tudnak mélyre hatolni, és a növények fejlődése gátolt. A rendszeres kapálás, ásás, vagy a talajlazító eszközök használata javítja a talaj szerkezetét és elősegíti a mikroorganizmusok tevékenységét.
Zöldségek ültetési naptára: a bőséges termés titka
A zöldségek esetében az ültetési naptár betartása kulcsfontosságú a folyamatos és bőséges terméshozam eléréséhez. Különbséget teszünk a hidegtűrő és melegkedvelő zöldségek között, valamint a vetési és palántázási időpontok között.
Korai zöldségek: a tavasz első ajándékai
A hidegtűrő zöldségek már a kora tavaszi, hűvösebb időben is vethetők, sőt, egyesek enyhe fagyot is elviselnek. Ide tartozik a retek, saláta, spenót, sárgarépa, petrezselyem, borsó és a hagyma. Ezek a növények gyorsan fejlődnek, így már az első melegebb napokon friss termést élvezhetünk. A talaj előkészítése már ősszel elkezdhető a tél beállta előtt, hogy tavasszal azonnal vethetők legyenek.
Nyári zöldségek: a kert szíve
A melegkedvelő zöldségek, mint a paradicsom, paprika, uborka, tök, bab, kukorica és padlizsán, csak a fagyveszély elmúltával, a tartósan meleg talajba kerülhetnek. Ezeket a zöldségeket gyakran palántázzák, hogy előnyhöz jussanak a vegetációs időszak elején. A palánták beltéri nevelése lehetővé teszi, hogy a növények már erőteljesebben kerüljenek ki a szabadba, így hamarabb teremnek.
Őszi zöldségek: a télre való felkészülés
Az őszi betakarítású zöldségek, mint a káposztafélék (brokkoli, karfiol, kelkáposzta), cékla, sárgarépa és póréhagyma, nyár közepén vagy végén vethetők, hogy őszre fejlődjenek ki. Ezek a növények gyakran tárolhatók is a téli hónapokra, így biztosítva a friss zöldséget a hidegebb időszakban is.
Íme egy részletes zöldség ültetési naptár, amely segíti a tervezést:
| Zöldség | Beltéri vetés (kb.) | Kiültetés/Közvetlen vetés (kb.) | Betakarítás (kb.) | Talajtippek |
|---|---|---|---|---|
| Paradicsom | Március eleje-közepe | Május közepe (fagyveszély után) | Július-október | Tápanyagdús, jó vízelvezetésű, enyhén savas (pH 6.0-6.8). Komposzt, érett trágya. |
| Paprika | Február vége-március eleje | Május közepe (fagyveszély után) | Július-október | Hasonló a paradicsomhoz, de szereti a kissé melegebb talajt. |
| Uborka | Április eleje (beltérben), Május közepe (kültérre) | Május vége-június eleje | Július-szeptember | Humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savas-semleges (pH 6.0-7.0). |
| Saláta (fejes, levél) | Február-március (beltér), Március-április (kültér) | Március-május, Augusztus-szeptember | Április-június, Szeptember-november | Laza, humuszos, nedves talaj (pH 6.0-7.0). Rendszeres öntözés. |
| Retek | Március eleje (kültérre), folyamatosan vethető | Március-május, Augusztus-szeptember | Április-június, Szeptember-november | Laza, homokos-vályogos, nedves talaj. Gyors fejlődés, ne hagyjuk kiszáradni. |
| Sárgarépa | Március-április (kültérre) | Március-május, Július (őszi betakarításhoz) | Június-november | Mélyen megmunkált, homokos-vályogos, akadálymentes talaj. Kerülni kell a friss trágyát. |
| Hagyma (dughagyma) | Március eleje-április eleje | Március-április | Július-augusztus | Laza, humuszos, jó vízelvezetésű talaj (pH 6.0-7.0). Napos hely. |
| Bab (bokor, futó) | Május eleje-közepe (fagyveszély után) | Május közepe-június eleje | Július-szeptember | Közepesen tápanyagdús, jó vízelvezetésű talaj. Nitrogénkötő. |
| Borsó | Március eleje-április eleje | Március-április | Június-július | Laza, humuszos, jó vízelvezetésű talaj. Támrendszer szükséges. |
| Káposztafélék (brokkoli, karfiol) | Március-április (beltérben) | Május-június | Július-október | Tápanyagdús, meszes, jó vízelvezetésű talaj. Sok vizet igényel. |
| Cékla | Április-június | Április-július | Július-november | Közepesen kötött, humuszos, semleges pH-jú talaj. |
Az ültetés mélysége és távolsága szintén kritikus. A túl sűrűn ültetett növények versenyeznek egymással a fényért, vízért és tápanyagokért, ami gyengébb fejlődéshez és kisebb terméshez vezethet. Mindig kövessük a magcsomagoláson vagy a palánta címkéjén található utasításokat.
Virágok ültetési naptára: az egész évben pompázó kertért
A virágok szépségükkel és illatukkal gazdagítják a kertet, de ahhoz, hogy egész évben gyönyörködhessünk bennük, szintén figyelembe kell vennünk az ültetési naptárat. Különbséget teszünk egynyári, évelő és hagymás virágok között, melyek mindegyike más-más időpontban igényel figyelmet.
Egynyári virágok: a nyár sztárjai
Az egynyári virágok, mint a petúnia, muskátli, bársonyvirág (tagetes), lobélia, verbéna, egy szezonon át virágoznak, majd elhalnak. Ezeket általában magról vetik beltérben kora tavasszal, majd a fagyveszély elmúltával ültetik ki. Gyorsan nőnek és bőségesen virágoznak, így pillanatok alatt színt varázsolnak a kertbe. A folyamatos virágzás érdekében érdemes az elnyílt virágokat rendszeresen eltávolítani.
Évelő virágok: az évekig tartó szépség
Az évelő virágok, mint a rózsa, levendula, írisz, liliom, sarkantyúvirág, kúpvirág, több éven keresztül díszítik a kertet. Ezeket általában tavasszal vagy ősszel ültetik, amikor a talaj még nem fagyott, de a hőmérséklet már nem extrém. Az évelőknek időre van szükségük a gyökérrendszerük kifejlesztéséhez, de miután megtelepedtek, évről évre visszatérnek, egyre erőteljesebben virágozva. A talaj előkészítése itt is kulcsfontosságú, hiszen hosszú távon kell biztosítania a tápanyagokat.
Hagymás virágok: a tavasz és az ősz hírnökei
A hagymás virágok két fő csoportra oszthatók: a tavaszi virágzásúakra (tulipán, nárcisz, jácint, krókusz) és a nyári virágzásúakra (dália, gladiolus, liliom). A tavaszi virágzású hagymákat ősszel ültetik, hogy a téli hideg időszakban vernyugalomban pihenjenek, majd tavasszal pompázva törjenek elő. A nyári virágzású hagymákat tavasszal, a fagyveszély elmúltával ültetik. A talaj jó vízelvezetése elengedhetetlen a hagymás növények számára, mivel a pangó víz rothadáshoz vezethet.
Íme egy részletes virág ültetési naptár:
| Virág típusa | Ültetési idő (kb.) | Virágzási idő (kb.) | Talajtippek |
|---|---|---|---|
| Tulipán, Nárcisz, Jácint | Szeptember-november (fagyok előtt) | Március-május | Jó vízelvezetésű, homokos-vályogos talaj. Semleges pH. |
| Krókusz, Hóvirág | Szeptember-november | Február-március | Laza, humuszos, jó vízelvezetésű talaj. |
| Rózsa | Március-április (gyökeres), Október-november (gyökeres) | Június-október (fajtától függően) | Mélyen megmunkált, tápanyagdús, jó vízelvezetésű, enyhén savas (pH 6.0-6.5) talaj. |
| Levendula | Április-május | Június-július | Meszes, szárazabb, jó vízelvezetésű talaj. Teljes napfény. |
| Petúnia (palánta) | Május közepe (fagyveszély után) | Június-október | Tápanyagdús, jó vízelvezetésű, enyhén savas talaj. Rendszeres tápoldatozás. |
| Muskátli (palánta) | Május közepe (fagyveszély után) | Június-október | Jó vízelvezetésű, tápanyagdús talaj. Teljes napfény. |
| Bársonyvirág (Tagetes) | Április (beltér), Május (kültér) | Június-október | Közepesen tápanyagdús, jó vízelvezetésű talaj. Toleráns. |
| Dália | Április vége-május eleje (fagyveszély után) | Július-október | Tápanyagdús, jó vízelvezetésű, enyhén savas talaj. Sok vizet igényel. |
| Gladiolus | Április-május (folyamatosan, 2 hetes eltéréssel) | Július-szeptember | Laza, humuszos, jó vízelvezetésű talaj. Napos, meleg hely. |
| Napraforgó | Április vége-május | Július-szeptember | Közepesen tápanyagdús, jó vízelvezetésű talaj. Teljes napfény. |
A virágok elhelyezésénél vegyük figyelembe a fényigényüket. Vannak napkedvelő és árnyéktűrő fajták, és a megfelelő elhelyezés garantálja a bőséges virágzást. A társnövények elve itt is érvényesül: egyes virágok, mint a bársonyvirág, elűzhetik a kártevőket, védelmezve a szomszédos növényeket.
Gyümölcsök ültetési naptára: az édes jutalomért
A gyümölcsök termesztése hosszú távú befektetés, de az édes jutalom minden fáradozást megér. A gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök ültetésének időzítése alapvető fontosságú a sikeres megtelepedéshez és a későbbi terméshozamhoz.
Gyümölcsfák: az évszázadok öröksége
A gyümölcsfák (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, barack) ültetése általában ősszel vagy kora tavasszal történik. Az őszi ültetés előnye, hogy a fa még a téli fagyok előtt begyökeresedhet, és tavasszal azonnal megindulhat a növekedése. A tavaszi ültetésre akkor kerül sor, ha az őszi ültetés valamiért kimaradt, de fontos, hogy még a rügyfakadás előtt megtörténjen.
A csemeték kiválasztásakor figyeljünk a fajta ellenálló képességére, a termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodóképességére és a kívánt érési időre. A talaj előkészítése itt különösen fontos, mivel a gyümölcsfák hosszú évtizedekig ugyanazon a helyen maradnak. A mélyen lazított, tápanyagdús talaj elengedhetetlen.
Bogyós gyümölcsök: a kert vitaminbombái
A bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, egres, szeder, áfonya) gyorsabban teremnek, mint a fák, és viszonylag kis helyen is termeszthetők. Ezeket is főleg ősszel vagy kora tavasszal ültetik. Az áfonya speciális igényű, savanyú talajt igényel, míg a málna és a ribizli a humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedveli.
Szőlő: a mediterrán hangulat
A szőlő ültetése általában tavasszal történik, miután elmúlt a fagyveszély. Fontos a napos, védett fekvés és a jó vízelvezetésű, meszes talaj. A szőlő metszése és támrendszer kialakítása kulcsfontosságú a bőséges terméshez.
Íme egy részletes gyümölcs ültetési naptár:
| Gyümölcs típusa | Ültetési idő (kb.) | Betakarítás (kb.) | Talajtippek |
|---|---|---|---|
| Alma, Körte | Október-november (nyugalmi állapotban), Március-április (rügyfakadás előtt) | Július-október (fajtától függően) | Mélyen megmunkált, tápanyagdús, jó vízelvezetésű, semleges-enyhén savas (pH 6.0-7.0). |
| Cseresznye, Meggy | Október-november, Március-április | Június-július | Közepesen kötött, meszes, jó vízelvezetésű talaj. Napos, meleg hely. |
| Szilva, Barack | Október-november, Március-április | Július-szeptember | Közepesen kötött, tápanyagdús, jó vízelvezetésű talaj. Napos, védett fekvés. |
| Málna, Ribizli, Egres | Október-november, Március-április | Június-augusztus | Humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savas-semleges talaj. |
| Áfonya | Március-április, Október-november | Július-augusztus | Nagyon savanyú (pH 4.0-5.5), tőzeges, humuszos talaj. Rendszeres öntözés. |
| Szőlő | Április-május (fagyveszély után) | Augusztus-október | Jó vízelvezetésű, meszes, tápanyagdús talaj. Napos, védett fekvés. |
A gyümölcsök esetében is fontos a megfelelő távolság betartása az ültetésnél, hogy a fák és bokrok elegendő teret kapjanak a fejlődéshez és a napfényhez. Az öntözés különösen a fiatal csemeték esetében kritikus, de a termőkorú növényeknek is szükségük van elegendő vízre, különösen a termésfejlődés időszakában.
Különleges esetek és kihívások: fagyvédelem, szárazságtűrés, kártevők
A kertészkedés során számos kihívással szembesülhetünk, de a megfelelő felkészüléssel és beavatkozásokkal minimalizálhatjuk a károkat. A fagyvédelem, szárazságtűrés és kártevők elleni védekezés mind olyan területek, ahol az időben történő cselekvés életmentő lehet a növények számára.
Fagy elleni védekezés
A késői tavaszi fagyok különösen veszélyesek lehetnek a korán kiültetett palántákra és a virágzó gyümölcsfákra. A fagyveszélyes időszakban érdemes fátyolfóliával vagy takaróanyaggal védeni a fiatal növényeket. Az öntözés is segíthet, mivel a nedves talaj lassabban hűl le, és a párolgás során felszabaduló hő is védelmet nyújthat.
Szárazságtűrés és öntözés
A nyári hőség és a hosszan tartó szárazság komoly stresszt jelent a növények számára. A víztakarékos öntözési módszerek, mint a csepegtető öntözés vagy a talaj takarása mulccsal, segíthetnek a vízpazarlás elkerülésében és a talaj nedvességtartalmának megőrzésében. Az esővízgyűjtés környezetbarát és költséghatékony megoldás az öntözéshez.
„A kertész nem csupán ültet, hanem figyel, tanul és alkalmazkodik a természet szeszélyeihez.”
Kártevők és betegségek megelőzése
A kártevők és betegségek komoly károkat okozhatnak a termésben. A megelőzés kulcsfontosságú. A vetésforgó alkalmazása, a társnövények ültetése (pl. bársonyvirág a fonálférgek ellen, kapor a levéltetvek ellen) természetes módon segíthet a problémák elkerülésében. A bio védekezési módszerek, mint a csalánlé, fokhagymás permetezés vagy a hasznos rovarok (katicabogár) betelepítése, környezetbarát alternatívát nyújtanak a kémiai szerekkel szemben.
A fenntartható kertészkedés alapelvei: hosszú távú siker
A fenntartható kertészkedés nem csupán divatos kifejezés, hanem egy olyan szemléletmód, amely a hosszú távú termékenységre, a környezetvédelemre és az egészségre fókuszál. Ezek az alapelvek segítenek abban, hogy a kertünk ne csak szép és termékeny legyen, hanem ökológiailag is kiegyensúlyozott.
Vetésforgó és társnövények
A vetésforgó lényege, hogy ugyanarra a területre ne kerüljön évről évre ugyanaz a növénycsalád. Ez megakadályozza a talaj kimerülését, csökkenti a kártevők és betegségek felhalmozódását. A társnövények tudatos ültetése (pl. sárgarépa és hagyma, paradicsom és bazsalikom) egymás növekedését segítik, vagy épp elriasztják a kártevőket.
Komposztálás és zöldtrágyázás
A komposztálás a kerti és konyhai hulladékok értékes tápanyaggá alakításának egyik legjobb módja. A kész komposzt javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását és tápanyagtartalmát. A zöldtrágyázás során olyan növényeket vetünk (pl. facélia, mustár), amelyeket virágzás előtt bedolgozunk a talajba, ezzel növelve annak humusztartalmát és nitrogénkötő képességét.
Víztakarékosság és biodiverzitás
A víztakarékosság nem csak a pénztárcánknak tesz jót, hanem a környezetnek is. A mulcsozás, a csepegtető öntözés és az esővízgyűjtés mind hozzájárulnak ehhez. A biodiverzitás, vagyis a növényfajok sokfélesége, stabilabb és ellenállóbb ökoszisztémát hoz létre a kertben, vonzza a beporzó rovarokat és a hasznos élőlényeket.
Regionális különbségek és mikroklíma figyelembe vétele
Magyarországon belül is jelentős regionális különbségek vannak az éghajlatban. Az Alföld melegebb és szárazabb, míg a hegyvidéki területek hűvösebbek és csapadékosabbak. Ezeket a különbségeket feltétlenül figyelembe kell venni az ültetési naptár adaptálásakor. Egy általános naptár csak kiindulópont, a helyi viszonyokhoz kell igazítani.
A mikroklíma még kisebb léptékben, a saját kertünkön belül is eltéréseket mutathat. Egy déli fekvésű, fal mellett elhelyezkedő ágyás sokkal melegebb lehet, mint egy árnyékos, északi oldal. A domborzati viszonyok, a széljárás, a falak, kerítések, épületek árnyéka mind befolyásolják a helyi hőmérsékletet és a fényviszonyokat. Ezeket a tényezőket ismerve optimalizálhatjuk a növények elhelyezkedését.
Például, egy védett, napos sarokban hamarabb kiültethetők a melegkedvelő palánták, míg egy széljárta részen célszerűbb a hidegtűrőbb fajtákat preferálni. A talaj minősége is változhat a kerten belül, ezért érdemes több helyen is talajvizsgálatot végezni, és célzottan javítani a talajt ott, ahol szükséges.
A helyi tapasztalatok és a szomszédoktól, helyi kertészektől kapott tanácsok felbecsülhetetlen értékűek lehetnek. Ők ismerik a legjobban a környék sajátosságait és a bevált gyakorlatokat.
Gyakori hibák elkerülése a kertészkedésben
Még a tapasztalt kertészek is elkövethetnek hibákat, de a leggyakoribbak ismerete segíthet elkerülni őket, különösen kezdőként. Az ültetési naptár betartása és a talajismeret mellett érdemes odafigyelni néhány alapvető dologra.
Túlöntözés vagy alulöntözés
Mindkettő káros a növényekre. A túlöntözés gyökérrothadást okozhat, míg az alulöntözés kiszáradáshoz és fejlődésbeli lemaradáshoz vezet. Fontos a talaj nedvességtartalmának rendszeres ellenőrzése, és az öntözés mennyiségének és gyakoriságának a növény igényeihez és az időjáráshoz igazítása.
Nem megfelelő talaj
Ahogy már említettük, a talaj a növények alapja. A rossz pH, a tápanyaghiány vagy a rossz szerkezet mind gátolja a növekedést. A talajvizsgálat és a talaj célzott javítása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.
Rossz időzítés
A túl korai vagy túl késői ültetés a leggyakoribb hiba. A fagyveszély figyelmen kívül hagyása, vagy a melegkedvelő növények hideg talajba ültetése garantált kudarchoz vezet. Mindig tartsuk be az ültetési naptár ajánlásait, és figyeljük az időjárás-előrejelzéseket.
Túl sűrű ültetés
A helyhiány miatt sokan túl sűrűn ültetik a növényeket. Ez versengéshez vezet a fényért, vízért és tápanyagokért, ami végső soron kisebb és gyengébb termést eredményez. Mindig tartsuk be a növények közötti ajánlott távolságot, és ne féljünk ritkítani, ha szükséges.
Tápanyaghiány vagy túladagolás
A megfelelő tápanyagellátás alapvető. A hiánytünetek (sárguló levelek, gyenge növekedés) jelzik, hogy valami nem stimmel. Azonban a tápanyagok túladagolása is káros lehet, kiégetheti a növényeket. Mindig kövessük a trágyázási útmutatókat, és használjunk szerves anyagokat, mint a komposzt, amelyek lassabban és egyenletesebben adják le tápanyagaikat.
A kertészkedés egy folyamatos tanulási folyamat. Minden év új tapasztalatokat hoz, és minden kudarcból lehet tanulni. A türelem, a megfigyelés és a természettel való együttműködés a kulcs a sikeres és örömteli kertészkedéshez. Az ültetési naptár egy megbízható társ ezen az úton, amely segít eligazodni az évszakok ritmusában, és biztosítja, hogy a kertünk a lehető legszebb és leggazdagabb legyen.