A téli ünnepek sorát hagyományosan a Mikulás érkezése nyitja meg, amely minden évben, december elején varázslatos izgalommal tölti el a gyermekek szívét. A piros ruhás, ősz szakállú jótevő alakja körüli várakozás, a gondosan kitisztított csizmák látványa, majd a reggeli meglepetés felfedezése felejthetetlen élményt jelent. Azonban a Mikulás-csomag átadásának időzítése, különösen az óvodai, iskolai és otthoni szokások tekintetében, néha eltérő lehet, ami számos kérdést vet fel a szülőkben és a pedagógusokban egyaránt. Cikkünkben részletesen körbejárjuk a Mikulás-várás különböző aspektusait, a hagyományoktól kezdve a gyakorlati megfontolásokig, hogy segítsünk eligazodni ebben a kedves, de néhol összetett ünnepi rítusban.
A Mikulás, vagy ahogy sok helyen ismerik, Szent Miklós püspök emléke, egy évezredes múltra visszatekintő hagyomány. Az eredeti legenda szerint Miklós püspök a 3-4. században élt Myra városában, és jóságáról, nagylelkűségéről, valamint a gyermekek és a szegények iránti szeretetéről volt híres. A történetek arról szólnak, hogy titokban segített a rászorulókon, gyakran éjszaka, hogy senki ne tudja, kitől származik az adomány. Ez a titokzatosság, a rejtett segítségnyújtás adja a mai Mikulás-hagyomány egyik alappillérét: a csomagok megjelenése a csizmákban, anélkül, hogy a jótevő kiléte egyértelmű lenne. A december 6.-i dátum Szent Miklós halálának napja, így ez a nap vált a megemlékezés és az ajándékozás, a Mikulás ünneplésének hivatalos dátumává.
A Mikulás-ünnep történelmi gyökerei és a magyar hagyomány
A Mikulás-ünnep története mélyen gyökerezik az európai kultúrában, különösen a keresztény hagyományokban. Szent Miklós alakja a középkorban vált rendkívül népszerűvé, és kultusza Európa-szerte elterjedt. Különösen a gyermekek védőszentjeként tisztelték, és legendái generációról generációra szálltak. Az ajándékozás szokása a 10. században alakult ki a kolostorokban, ahol a diákok ajándékot kaptak Miklós napján. A hagyomány fokozatosan átterjedt a világi életre is, és a 16. századra már széles körben elterjedt az, hogy a gyermekek Mikulás-csomagot kapnak ezen a napon.
Magyarországon a Mikulás-hagyomány a német nyelvterületekről érkezett, és fokozatosan épült be a népi kultúrába. Kezdetben a Mikulás, vagy ahogy régebben nevezték, a „Miklós-apó” figurája ijesztőbb, fegyelmezőbb jelleggel bírt, gyakran krampuszokkal együtt érkezett, akik a rossz gyermekeket büntették. Az idők során azonban a figura jelleme átalakult, és egyre inkább a jóság, a nagylelkűség és a meglepetés örömének szimbólumává vált. A mai Mikulás alakja, a piros ruha, a fehér szakáll és a teli zsák, nagyrészt a 19. századi amerikai karácsonyi hagyományok (Santa Claus) és a Coca-Cola marketingjének hatására alakult ki, de a magyar kultúra megtartotta a december 6.-i dátumot és a cipőbe rejtett ajándékok hagyományát.
„A Mikulás nem csupán egy alak, hanem egy érzés, a várakozás, a titokzatosság és a tiszta öröm megtestesülése, amely évről évre megújul a gyermekek szemében.”
Ez a kulturális evolúció azt eredményezte, hogy a Mikulás-csomag átadása ma már nem csupán egy egyszerű ajándékozási aktus, hanem egy összetett rituálé, amely magában foglalja a készülődés izgalmát, a meglepetés örömét és a közösségi élményeket is. Az, hogy mikor és hogyan történik mindez, sok tényezőtől függ, és eltéréseket mutat az otthoni, óvodai és iskolai környezetben.
Otthoni szokások és az ideális időzítés: december 6. hajnalán
Az otthoni környezetben a Mikulás-csomag átadásának időzítése a leginkább kötött és a hagyományokhoz leginkább ragaszkodó. A legtöbb magyar családban a Mikulás december 5-ről 6-ra virradó éjszaka érkezik. Ez az éjszaka a Mikulás-várás csúcspontja, amikor a gyermekek gondosan kitisztítják és az ablakpárkányra vagy az ajtó elé helyezik a csizmájukat, cipőjüket, abban a reményben, hogy reggel tele találják azt finomságokkal és apró ajándékokkal.
A szülők szerepe kulcsfontosságú ebben a rituáléban. Ők azok, akik titokban, miután a gyermekek elaludtak, elhelyezik a Mikulás-csomagot a cipőbe. Ez a titoktartás és a meglepetés ereje adja az otthoni Mikulás egyik legfontosabb varázsát. A reggeli ébredés, a csizma felfedezése, és a benne rejlő kincsek kipakolása az egyik legkedvesebb gyermekkori emlék. A Mikulás ajándék általában klasszikus elemeket tartalmaz: csokoládé Mikulás, mandarin, dió, mogyoró, esetleg egy-egy kisebb játék vagy könyv.
Bár a hagyományok szerint a december 6.-i reggel a legideálisabb időpont, előfordulhatnak kivételek. Ha például a család aznap reggel korán utazik, vagy ha a 6. egy hétköznapra esik, és a szülők szeretnék, ha a gyermekek nyugodtan élvezhetnék a csomagot anélkül, hogy sietniük kellene az iskolába vagy óvodába, előfordulhat, hogy a Mikulás-csomag átadása a legközelebbi hétvégére csúszik. Azonban a legtöbb család igyekszik tartani magát a dátumhoz, hogy a varázslat a megfelelő időpontban bontakozhasson ki.
A gondosan megtisztított csizma nem csupán egy edény az ajándékoknak, hanem a gyermek tiszta várakozásának és a Mikulás iránti bizalmának szimbóluma.
A szülők számára ez az alkalom nem csupán az ajándékozásról szól, hanem a gyermekekkel való közös élményről, a hagyományok átadásáról és a gyermeki képzelet ápolásáról. A családi Mikulás-ünnep hozzájárul a családi kötelékek erősítéséhez és a felejthetetlen emlékek megteremtéséhez.
Óvodai Mikulás: a közösségi élmény és az időzítés kihívásai
Az óvodákban a Mikulás-ünnep különleges jelentőséggel bír, hiszen ez sok gyermek számára az első közösségi Mikulás-élmény. Az óvodai Mikulás-várás már napokkal, sőt hetekkel az esemény előtt elkezdődik: a gyermekek dalokat tanulnak, verseket mondanak, Mikulás-rajzokat készítenek, és izgatottan beszélnek a piros ruhás vendégről. Ez a felkészülés fokozza a várakozást és bevezeti a kicsiket az ünnep hangulatába.
Az óvodai Mikulás-csomag átadása azonban ritkán esik pontosan december 6.-ra. Ennek több praktikus oka is van. Először is, az óvodáknak figyelembe kell venniük a hét napját. Ha december 6. hétvégére esik, az óvodák általában az előző pénteken vagy a következő hétfőn tartják az ünnepséget. Másodszor, logisztikai okokból is rugalmasabbnak kell lenniük. Egy Mikulás figura megszervezése, a csomagok előkészítése és kiosztása egy nagyobb csoportnak időt és szervezést igényel. Gyakran egy óvodai dolgozó, vagy egy szülő öltözik be Mikulásnak, és előfordul, hogy több csoportot is meg kell látogatnia.
Az óvodai Mikulás-ünnep gyakran egy nagyobb rendezvény keretében zajlik, ahol a gyermekek együtt énekelnek, verset mondanak, és közösen várják a Mikulást. A csomagok általában egységesek, és az óvoda, illetve a szülői munkaközösség szervezi azokat. Fontos szempont a Mikulás-csomag tartalmának összeállításakor az esetleges allergiák és ételérzékenységek figyelembevétele, hogy minden gyermek biztonságosan élvezhesse az ajándékait. Az óvodapedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az élmény minden gyermek számára pozitív legyen, és senki ne érezze magát kihagyottnak.
Az óvodai Mikulás nemcsak az ajándékozásról szól, hanem a közösségi élményről, a megosztott örömről és a csoporthoz tartozás érzéséről is. A gyermekek megtanulják, hogyan ünnepeljenek együtt, hogyan legyenek türelmesek, és hogyan fejezzék ki hálájukat. Ez az élmény alapozza meg a későbbi iskolai és társadalmi közösségi eseményeken való részvételt.
Iskolai Mikulás: az alsó tagozattól a felső tagozatig
Az iskolákban a Mikulás-ünnep jellege és időzítése változatosabb, mint az óvodákban, és jelentősen függ a gyermekek korától. Az alsó tagozatos osztályokban (1-4. osztály) a Mikulás-várás még nagyon hasonlít az óvodai élményhez. A gyermekek még hisznek a Mikulás varázslatában, és izgatottan várják az érkezését.
Az alsó tagozatos iskolai Mikulás gyakran osztálykeretek között zajlik, ahol a tanító néni vagy egy szülő öltözik be Mikulásnak. A gyermekek verset mondanak, énekelnek, és egyenként veszik át a Mikulás-csomagot. Itt is jellemző, hogy a Mikulás-csomag átadása nem feltétlenül december 6.-án történik meg, hanem az adott hét iskolai órarendjéhez igazodva, általában az ünnep hetének egyik napján. Az ajándékok tartalma hasonló az óvodai csomagokhoz, hangsúlyt fektetve az édességekre és az apró meglepetésekre. Az iskolai Mikulás ebben a korban még mindig a csodáról és a meglepetésről szól, segítve a gyermekeket abban, hogy a tanulás mellett a játék és az ünnepi készülődés is helyet kapjon az életükben.
A felső tagozatos osztályokban (5-8. osztály) a Mikulás-ünnep jellege már jelentősen megváltozik. Ebben a korban a gyermekek többsége már tudja, hogy a Mikulás alakja egy kedves hagyomány része, és nem egy valóságos személy. Emiatt a hangsúly eltolódik a titokzatos ajándékozásról a közösségi programokra és a baráti ajándékváltásra. Gyakori a „titkos Mikulás” vagy Secret Santa játék, ahol a diákok egymásnak húznak nevet, és egy kis, jelképes ajándékkal lepik meg a másikat. Ez a szokás erősíti az osztályközösséget és a baráti kapcsolatokat, miközben fenntartja az ajándékozás örömét.
| Közösség | Jellemző időzítés | Mikulás figura | Csomag tartalma | Központi élmény |
|---|---|---|---|---|
| Otthon | December 6. hajnalán | Láthatatlan (szülők) | Hagyományos édességek, gyümölcsök, apró játék | Titokzatosság, családi intimitás |
| Óvoda | December 6. körüli hétköznap | Beöltözött felnőtt (pedagógus/szülő) | Egységes csomag, allergiabarát opciók | Közösségi élmény, dalok, versek |
| Iskola (alsó tagozat) | December 6. körüli hétköznap | Beöltözött felnőtt (pedagógus/szülő) | Egységes csomag, édességek, apróságok | Osztályközösség, versek, éneklés |
| Iskola (felső tagozat) | December 6. körüli napok | Nincs Mikulás figura, „titkos Mikulás” | Jelképes, baráti ajándékok | Barátság, közösségi programok |
Az iskolai programok között szerepelhetnek Mikulás-bálok, tematikus órák vagy jótékonysági akciók is, amelyek mind a Mikulás ünneplésének modern formáit képviselik. A lényeg az, hogy a gyermekek életkorához és érettségéhez igazodva, de mégis megőrizve az ünnep szellemét, adjanak teret a Mikulás-ajándékozásnak.
A „valódi” Mikulás és a „segítők” – a gyermekek érzékelése
Amikor a Mikulás-csomag átadása több helyszínen és különböző időpontokban történik meg – otthon, óvodában, iskolában, esetleg még más közösségi eseményeken is –, felmerül a kérdés, hogyan érzékelik ezt a gyermekek. Különösen a kisebbek számára lehet zavaró, ha több „Mikulással” is találkoznak, vagy ha a csomagot nem pontosan december 6.-án kapják meg.
A szülők és a pedagógusok feladata, hogy segítsék a gyermekeket ezen a téren. A leggyakoribb magyarázat, amelyet a felnőttek alkalmaznak, az, hogy a Mikulás egy éjszaka nem tud minden gyermekhez eljutni a világon, ezért vannak „segítői”. Ezek a segítők – az óvodai Mikulás, az iskolai Mikulás, a bevásárlóközpont Mikulása – mind azért vannak, hogy a Mikulás-várás és a csomagátadás öröme minél több helyen és időben megvalósulhasson. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a gyermekek elfogadják a különböző időpontokat és helyszíneket anélkül, hogy a Mikulás varázslatába vetett hitük megtörne.
„A Mikulás segítői nem csorbítják a varázslatot, hanem kiterjesztik azt, lehetővé téve, hogy a nagylelkűség üzenete minél több gyermekhez eljusson.”
A lényeg az, hogy a felnőttek következetes üzenetet közvetítsenek. Ha a gyermekek azt látják, hogy a felnőttek is hisznek a Mikulás szellemében és a segítők gondolatában, akkor ők is könnyebben elfogadják ezt a magyarázatot. Az otthoni Mikulás ünneplés marad a legintimebb és legszemélyesebb élmény, míg a közösségi események kiegészítik ezt, és lehetőséget adnak a csoportos öröm megélésére.
Fontos, hogy ne erőltessük a Mikulásba vetett hitet, ha egy gyermek már kérdéseket tesz fel, vagy ha már tudja az igazságot. Inkább vonjuk be őket a Mikulás „segítőinek” szerepébe, például segíthetnek a kisebb testvérek csomagjának elkészítésében vagy a cipők tisztításában. Ezáltal ők is részesei maradnak a hagyománynak, és továbbadhatják a Mikulás szellemét.
Gyakorlati megfontolások a Mikulás-csomag időzítésében
A Mikulás-csomag átadása körüli időzítés számos gyakorlati megfontolást igényel, különösen a mai rohanó világban. A december 6.-i dátum, mint a hagyományos nap, nem mindig illeszkedik tökéletesen a családok vagy intézmények naptárába.
Hétköznap vagy hétvége?
Ha december 6. hétköznapra esik, a reggeli készülődés és a Mikulás-csomag kibontása könnyen sietőssé válhat, különösen, ha a gyermekeknek iskolába vagy óvodába kell menniük. Ilyenkor a szülők dönthetnek úgy, hogy a csomagot már december 5-én este adják át, vagy megvárják a legközelebbi hétvégét, hogy nyugodtan élvezhessék az ünnepet. Azonban a legtöbben mégis ragaszkodnak a 6-i reggelhez, mert ez adja meg a hagyomány erejét és a meglepetés igazi varázsát.
Több gyermek, több intézmény
A többgyermekes családoknál, ahol a gyermekek különböző óvodákba vagy iskolákba járnak, a Mikulás-csomag átadása még bonyolultabb lehet. Előfordulhat, hogy az egyik gyermek már az óvodában kap Mikulás-csomagot december 5-én, míg a másik gyermek az iskolában december 7-én. Ebben az esetben a szülőknek kreatívnak kell lenniük, és össze kell hangolniuk az otthoni és az intézményi eseményeket, hogy a gyermekek ne érezzék magukat elhanyagolva, és mindenki megkapja a maga Mikulás-élményét.
Logisztika és előkészületek
Az intézmények számára a Mikulás-ünnep megszervezése komoly logisztikai feladat. A Mikulás figura felkérése vagy beöltözése, a Mikulás-csomagok beszerzése és összeállítása, az ünnepség programjának megtervezése mind időt és energiát igényel. Ezért van az, hogy az óvodák és iskolák gyakran rugalmasan kezelik a dátumot, és az adott hétre, vagy a legmegfelelőbb napra szervezik az ünnepséget. A Mikulás-csomag tartalma is praktikus szempontok alapján kerül kiválasztásra: tartós édességek, gyümölcsök, amelyek könnyen tárolhatók és kioszthatók.
„A Mikulás-csomag nem csupán édesség, hanem a gondoskodás, a szeretet és az odafigyelés kézzelfogható jele.”
A rugalmasság és az alkalmazkodás kulcsfontosságú, hogy a Mikulás ünneplésének öröme ne váljon stresszes feladattá, hanem valóban a meghitt pillanatokról és a gyermekek boldogságáról szóljon.
A Mikulás-csomag tartalma: hagyomány és modernitás
A Mikulás-csomag tartalma évszázadok során változott, de bizonyos alapvető elemek állandóak maradtak, amelyek szorosan kapcsolódnak Szent Miklós püspök legendájához és a téli időszakhoz. A hagyományos Mikulás-csomag alapvetően a következőket tartalmazza:
- Csokoládé Mikulás: Ez az egyik legjellegzetesebb eleme a csomagnak, amely szinte kihagyhatatlan. A csokoládé Mikulás a figura édes megtestesülése.
- Mandarin és narancs: A déligyümölcsök a bőség és a ritkaság szimbólumai voltak régen, és ma is frissítő, egészséges kiegészítői a csomagnak.
- Dió és mogyoró: Ezek a csonthéjasok a téli időszak jellegzetes csemegéi, amelyek táplálóak és ízletesek.
- Szaloncukor: Bár inkább a karácsonyfára jellemző, sok helyen a Mikulás-csomagba is kerül belőle, mint ünnepi édesség.
Azonban a modern kor számos újítást is hozott a Mikulás-csomag tartalmába. Egyre több szülő és intézmény igyekszik tudatosabban összeállítani a csomagokat, figyelembe véve a gyermekek egészségét és az esetleges allergiákat. Így a hagyományos édességek mellé gyakran kerülnek:
- Egészségesebb alternatívák: Aszalt gyümölcsök, teljes kiőrlésű kekszek, cukormentes édességek.
- Kis játékok: Egy apró autó, gyöngyök, matricák, ujjbábok vagy egy kis füzet és ceruza.
- Könyvek: Egy rövid mesekönyv vagy kifestő is remek meglepetés lehet, amely fejleszti a gyermekek képzeletét és olvasási kedvét.
- Allergiabarát termékek: Gluténmentes, tejmentes, cukormentes opciók, hogy minden gyermek biztonságosan élvezhesse az ajándékot.
A cél az, hogy a Mikulás-csomag ne csak finom, hanem hasznos és örömteli legyen. Az intézmények, különösen az óvodák és iskolák, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a csomagok tartalma pedagógiailag is megfelelő legyen, és ne tartalmazzon túlzott mennyiségű cukrot vagy nemkívánatos adalékanyagokat. A Mikulás ajándék így nem csupán egy édességkupac, hanem egy gondosan összeállított meglepetés, amely a szeretet és a gondoskodás üzenetét hordozza.
A Mikulás-várás pszichológiai hatásai a gyermekekre
A Mikulás-várás és a Mikulás-csomag átadása sokkal több, mint egyszerű ajándékozás; mély pszichológiai hatással van a gyermekek fejlődésére és érzelmi világára. Ez az ünnep számos pozitív élményt és tanulságot hordoz magában.
Anticipáció és izgalom
A Mikulás-várás hetei, napjai tele vannak anticipációval és izgalommal. A gyermekek megtanulják, mi az a türelmes várakozás, és hogyan kezeljék az érzelmi hullámvasutat, ami az ünnep közeledtével jár. Ez a fajta várakozás fejleszti a képzelőerőt, és segít a jövőbeni örömteli eseményekre való felkészülésben.
A jóság és a nagylelkűség fogalma
Szent Miklós legendája a jóságról, a nagylelkűségről és a mások segítéséről szól. A Mikulás-ünnep révén a gyermekek közvetetten megtanulják ezeket az értékeket. Azt látják, hogy a jó cselekedetek jutalommal járnak, és hogy a szeretet és a gondoskodás viszonzásra talál. Ez megalapozza az empátia és a proszociális viselkedés fejlődését.
„A Mikulás varázsa abban rejlik, hogy lehetőséget teremt a felnőtteknek, hogy újra gyermekké váljanak, és a gyermekeknek, hogy elhiggyék a csodák erejét.”
A képzelet és a mese világa
A Mikulás-mese, a titokzatos érkezés, a csizma megtalálása mind hozzájárul a gyermeki képzelet fejlődéséhez. A gyermekek megtanulnak hinni a mesékben, ami alapvető fontosságú a kreatív gondolkodás és a problémamegoldó képesség kialakulásában. A mese és a valóság közötti finom határ megtapasztalása segít nekik abban, hogy a világot nyitott szemmel és szívvel fedezzék fel.
Biztonság és szeretet érzése
A Mikulás-csomag, akármilyen apró is, a gyermek számára azt üzeni: „Láttak téged, gondoltak rád, szeretnek téged.” Ez a tudat rendkívül fontos a biztonságérzet és az önértékelés fejlődésében. A családi Mikulás-ünnep megerősíti a családi kötelékeket, és meghitt, szeretetteljes légkört teremt.
Még akkor is, ha a gyermekek idővel rájönnek a Mikulás titkára, az ünnephez fűződő pozitív emlékek és az átélt érzések örökre megmaradnak, és hozzájárulnak egy boldog és kiegyensúlyozott gyermekkori élményhez.
Regionális különbségek és modern értelmezések
Bár a Mikulás-ünnep alapvető hagyományai Magyarországon viszonylag egységesek, előfordulhatnak kisebb regionális különbségek és modern értelmezések, amelyek színesítik az ünnepet. Ezek a különbségek gyakran a helyi népszokásokból, a szomszédos országok hatásaiból vagy a mai társadalom igényeiből fakadnak.
Például egyes régiókban a krampuszok szerepe még ma is hangsúlyosabb, mint máshol. Míg máshol a krampusz inkább egy vicces, játékos figurává szelídült, addig bizonyos vidékeken még ma is a rossz gyermekek „ijesztgetőjeként” jelenik meg, persze csak mértékkel és a gyermekek életkorához igazodva. Ez a kettősség, a jó Mikulás és a fegyelmező krampusz párosa, a régi idők hagyományait idézi, amikor az ünnepnek nevelő célzata is volt.
A modern értelmezések közé tartozik a globális „Santa Claus” figura hatása is. A televízióban, filmekben és reklámokban megjelenő amerikai Santa Claus képét, a rénszarvasokat és a szánkót sok gyermek ismeri. Bár a magyar Mikulás-hagyomány szilárdan tartja magát a december 6.-i dátumhoz és a csizma-ajándékozáshoz, a vizuális megjelenésben és a marketingben egyre inkább keveredik a két figura. Ennek ellenére a Mikulás-ünnep magyaros jellege, a titokzatosság és az intimitás megmarad az otthoni és közösségi ünneplésekben.
A Mikulás-várás ma már nem csak a gyermekekről szól. Sok felnőtt is részt vesz a „titkos Mikulás” játékokban a munkahelyén vagy baráti társaságokban, ami a felnőttek számára is lehetőséget ad a játékra, a meglepetésre és a közösségi élményre. Ezek az újabb szokások azt mutatják, hogy a Mikulás üzenete – a jóság, a nagylelkűség és az ajándékozás öröme – időtálló, és képes alkalmazkodni a változó társadalmi igényekhez.
Az online világban is egyre több kezdeményezés jelenik meg, például online Mikulás-levelezők vagy virtuális találkozók a Mikulással, amelyek a digitális korban is fenntartják a varázslatot. Ezek a modern interpretációk kiegészítik a hagyományos szokásokat, és segítenek abban, hogy a Mikulás ünneplése releváns és izgalmas maradjon a mai gyermekek és családok számára is.
Felejthetetlen emlékek teremtése: a Mikulás, mint a gyermekkori élmények sarokköve
A Mikulás-ünnep, a maga rituáléival, várakozásával és a Mikulás-csomag átadásának varázsával, a gyermekkori emlékek egyik legfényesebb sarokköve. Azok a pillanatok, amikor a gyermekek izgatottan tisztítják a csizmájukat, amikor reggel felfedezik a benne rejlő kincseket, vagy amikor az óvodai Mikulás hangos kopogással belép a terembe, mind-mind beégnek a memóriába.
Ezek az emlékek nem csupán az ajándékokról szólnak, hanem sokkal inkább az átélt érzelmekről: az izgalomról, a meglepetésről, a boldogságról és a szeretet érzéséről. A Mikulás ünneplése egyfajta biztonságot és állandóságot is ad a gyermekek életében. Évről évre visszatérő hagyomány, amelyre számíthatnak, és amely megerősíti a világ rendjét és a felnőttek gondoskodását.
A szülők és a pedagógusok felelőssége, hogy ezeket az élményeket a lehető legteljesebbé és legvarázslatosabbá tegyék. Ez magában foglalja a titok fenntartását addig, amíg a gyermekek készen állnak az igazság megértésére, a Mikulás-csomag gondos összeállítását, és a közös ünneplés pillanatainak megteremtését. A családi fotók, videók, vagy a gyermekek Mikulásnak írt levelei mind segítenek megőrizni ezeket az emlékeket az utókor számára.
Az, hogy a Mikulás-csomag átadása pontosan december 6.-án történik-e, vagy az adott hét egy másik napján, másodlagos a lényeghez képest. A legfontosabb, hogy a gyermekek átélhessék a Mikulás-várás örömét, és érezzék a szeretetet és a gondoskodást, ami az ünnep mögött áll. A Mikulás nem csupán egy legenda, hanem egy olyan hagyomány, amely generációról generációra adja tovább a jóság, a nagylelkűség és a csodákba vetett hit üzenetét, megalapozva ezzel a gyermekek érzelmi intelligenciáját és a világhoz való pozitív viszonyát.