Egy új kiskutya érkezése a családba hatalmas öröm és felelősség. A gondoskodás, a játék és a közös felfedezések mellett azonban számos fontos feladat is vár ránk, amelyek közül az egyik legkritikusabb a kiskutya egészségének megőrzése, különösen az első hónapokban. Ebben az időszakban az immunrendszerük még fejlődésben van, és rendkívül sebezhetőek a különböző fertőző betegségekkel szemben. A megfelelő oltási naptár betartása nem csupán javasolt, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy négylábú társunk hosszú, egészséges és boldog életet élhessen.
A vakcinázás célja, hogy a kiskutya szervezete ellenálló képességet alakítson ki a leggyakoribb és legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, mielőtt találkozna velük. Ez egy proaktív védekezés, amely megelőzi a súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegségeket. Ahhoz, hogy ez a védelem optimális legyen, pontosan kell tudnunk, mikor, milyen vakcinákra van szükség, és hogyan készüljünk fel az állatorvosi látogatásokra.
Miért olyan fontos a kiskutya oltási programja?
A kiskutyák születésükkor az anyjuktól kapnak ellenanyagokat a méhlepényen keresztül és az első anyatejjel, a kolosztrummal. Ez az úgynevezett passzív immunitás azonban csak ideiglenes, általában néhány hétig, maximum néhány hónapig tart. Ennek az anyai védettségnek a szintje egyénenként változó, és fokozatosan csökken. Ez az időszak, amikor a kiskutya a legsebezhetőbb, és ekkor van szükség a saját, aktív immunválasz kialakítására a vakcinák segítségével.
A vakcinázás révén a kiskutya immunrendszere „megtanulja” felismerni és leküzdeni a kórokozókat anélkül, hogy ténylegesen megbetegedne. Ezáltal, ha később találkozik a valódi vírussal vagy baktériummal, már felkészülten várja, és hatékonyan fel tudja venni vele a harcot. A vakcinák védelmet nyújtanak olyan súlyos betegségek ellen, mint a parvo, a szopornyica, a leptospirosis vagy a veszettség, amelyek komoly szenvedést okozhatnak, és gyakran végzetesek lehetnek.
A kiskutya oltási naptár betartása nem luxus, hanem alapvető szükséglet, amely biztosítja a kölyök egészséges fejlődését és megóvja a súlyos betegségektől.
A megfelelő időben beadott oltások sorozata kulcsfontosságú. Az anyai ellenanyagok jelenléte gátolhatja a vakcina hatékonyságát, ezért van szükség több oltásra, úgynevezett emlékeztető oltásokra. Ez biztosítja, hogy amikor az anyai védettség már nem zavarja a vakcina hatását, a kiskutya immunrendszere megfelelően reagáljon, és kialakuljon a tartós védettség. Az állatorvos feladata, hogy az egyedi körülmények figyelembevételével, a legmegfelelőbb oltási programot állítsa össze a kölyök számára.
A kiskutya oltási naptár általános elvei
Az oltási programot minden esetben az állatorvos állítja össze, figyelembe véve a kiskutya életkorát, egészségi állapotát, a környezeti kockázatokat és a helyi járványügyi helyzetet. Léteznek azonban általánosan elfogadott irányelvek, amelyek a legtöbb esetben érvényesek.
Az első oltásokat általában a kiskutya 6-8 hetes korában kezdik meg. Ez a kor az, amikor az anyai ellenanyagok szintje már elég alacsony ahhoz, hogy a vakcina hatékony legyen, de még elég korán ahhoz, hogy a kölyök időben védettséget szerezzen. Fontos megérteni, hogy az első oltás önmagában nem nyújt teljes védelmet, ezért van szükség az emlékeztető oltásokra.
Az emlékeztető oltások (booster shotok) célja, hogy megerősítsék az immunválaszt, és tartósabb, erősebb védettséget alakítsanak ki. Általában 3-4 hetes időközönként adják be őket, amíg a kiskutya el nem éri a 12-16 hetes kort. Ekkorra az immunrendszer már elég fejlett ahhoz, hogy megfelelő választ adjon a vakcinákra, és az anyai ellenanyagok sem zavarják már a folyamatot.
A teljes védettség csak az utolsó emlékeztető oltás után alakul ki, általában még 7-14 nap elteltével. Ezalatt az időszak alatt továbbra is óvatosnak kell lenni a kiskutya szocializációjával és a potenciális fertőzési forrásokkal szemben. Kerülni kell a parkokat, kutyasétáltató helyeket, és minden olyan területet, ahol más, ismeretlen oltási státuszú kutyákkal találkozhat.
A veszettség elleni oltás egy külön kategória, mivel jogszabály írja elő Magyarországon. Ezt általában a kiskutya 3 hónapos kora után adják be, és évente ismételni kell. Ez nemcsak a kutya, hanem az ember egészségét is védi, tekintettel a betegség zoonotikus jellegére.
A kiskutya oltási naptár részletesen: mikor, milyen vakcinák
Az alábbiakban egy tipikus oltási naptárat mutatunk be, de hangsúlyozzuk, hogy ez csak egy általános útmutató. Az állatorvos mindig az egyedi körülményekhez igazítja a pontos programot.
6-8 hetes kor: az első lépés a védelem felé
Ez az időszak jelöli a vakcinázási program kezdetét. Az első oltás általában egy kombinált vakcina, amely a legveszélyesebb és leggyakoribb kölyökkori betegségek ellen nyújt védelmet. Ezek a betegségek a következők:
- Parvovírus (Parvo): Rendkívül fertőző, súlyos gyomor-bélrendszeri tünetekkel jár, gyakran halálos kimenetelű.
- Szopornyica (Canine Distemper): Multisystemás betegség, amely érinti a légző-, emésztő- és idegrendszert.
- Fertőző májgyulladás (Infectious Canine Hepatitis, HCC): Az adenovírus okozza, májkárosodáshoz vezet.
- Szamárköhögés (Canine Adenovírus Type 2): A kennelköhögés komplex egyik kórokozója, légúti tüneteket okoz.
Az első kombinált oltás után a kiskutya még nem védett teljesen, ezért rendkívül fontos, hogy továbbra is óvjuk a potenciális fertőzési forrásoktól.
9-10 hetes kor: az első emlékeztető oltás
Ebben az időszakban kerül sor az első kombinált oltás ismétlésére. Ez a booster adag elengedhetetlen a megfelelő immunválasz kialakításához. Emellett sok esetben ekkor adják be az első Leptospirosis elleni oltást is.
- Kombinált oltás ismétlése: Megerősíti az első oltás hatását a fent említett betegségek ellen.
- Leptospirosis: Bakteriális fertőzés, amely máj- és vesekárosodást okozhat. Zoonózis, vagyis emberre is átterjedhet. Különösen fontos, ha a kiskutya vízzel, pocsolyákkal, rágcsálókkal szennyezett területeken él vagy gyakran tartózkodik.
A leptospirosis elleni oltás gyakran két adagban, 3-4 hetes különbséggel adandó, az állatorvos javaslata szerint.
12-14 hetes kor: a program záró fázisa és a veszettség oltás
Ez a kulcsfontosságú időszak, amikor a kiskutya megkapja az utolsó emlékeztető oltásokat, és kialakul a teljes védettsége. Ekkor kerül sor a kötelező veszettség elleni oltásra is.
- Kombinált oltás ismétlése: Ez a harmadik adag biztosítja a tartós és erős védettséget a parvo, szopornyica, májgyulladás és szamárköhögés ellen.
- Leptospirosis ismétlése: Ha az első adagot a 9-10. héten kapta, most van az ideje a másodiknak.
- Veszettség elleni oltás: Magyarországon jogszabály írja elő minden 3 hónaposnál idősebb kutya számára. Ez egy halálos kimenetelű, zoonotikus betegség, amely ellen a vakcinázás az egyetlen hatékony védekezés.
Az utolsó oltások után még várni kell 7-14 napot, mielőtt a kiskutya teljes védettséget szerezne. Ezután már bátrabban felfedezheti a világot, és biztonságosan találkozhat más, oltott kutyákkal.
Évenkénti emlékeztető oltások
A kiskutya oltási programja nem ér véget az első évvel. A védettség fenntartása érdekében évente emlékeztető oltásokra van szükség. Ezek általában a kombinált oltás, a leptospirosis elleni oltás és a veszettség elleni oltás ismétlését jelentik.
Az állatorvos dönti el, hogy mely kombinált oltóanyagot használja, és milyen gyakorisággal javasolja az ismétlést a kutya életmódja, környezete és a helyi járványügyi helyzet alapján. A veszettség elleni oltás évente kötelező.
Opcionális oltások
Vannak olyan vakcinák, amelyeket nem minden kiskutyának ajánlanak, hanem csak bizonyos kockázati csoportokba tartozó egyedeknek, vagy speciális életkörülmények esetén.
- Kennelköhögés (Bordetella bronchiseptica): Ajánlott azoknak a kutyáknak, amelyek gyakran vannak kutyapanzióban, kutyaiskolában, kiállításokon, vagy nagy kutyatársaságban. Orrba csepegtethető vagy injekciós formában is létezik.
- Lyme-kór (Borreliosis): Kullancsok terjesztik. Ajánlott olyan területeken élőknek, ahol magas a kullancsfertőzöttség kockázata, és a kutya sokat tartózkodik természetes környezetben.
- Herpesvírus: Elsősorban tenyészszukák számára ajánlott, a kölykök születés előtti és utáni védelmére, illetve a vetélések megelőzésére.
Minden esetben kérjük ki az állatorvos véleményét az opcionális oltások szükségességéről.
Oltási naptár táblázatban
Az alábbi táblázat egy áttekintést nyújt a tipikus kiskutya oltási naptárról. Fontos megjegyezni, hogy ez egy példa, és az állatorvos egyénileg szabja személyre.
| Kiskutya életkora | Vakcina típusa | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 6-8 hét | Kombinált oltás (Parvo, Szopornyica, HCC, Szamárköhögés) | Az első oltás, anyai ellenanyagok miatt még nem teljes a védettség. |
| 9-10 hét | Kombinált oltás ismétlése Leptospirosis (1. adag) |
Emlékeztető oltás a kombináltra, kezdeti védelem a leptospirosis ellen. |
| 12-14 hét | Kombinált oltás ismétlése Leptospirosis (2. adag) Veszettség oltás |
Utolsó emlékeztető oltások, kialakul a teljes védettség. Veszettség kötelező. |
| Évente | Kombinált oltás Leptospirosis Veszettség oltás |
Éves emlékeztető oltások a védettség fenntartására. Veszettség kötelező. |
| Szükség szerint | Kennelköhögés, Lyme-kór, Herpesvírus | Opcionális oltások, egyedi kockázatfelmérés alapján. |
A leggyakoribb kiskutya betegségek, amelyek ellen oltunk
A vakcinázás fontosságának megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal a betegségekkel, amelyek ellen védelmet nyújt. Ezek a betegségek súlyosak, gyakran halálosak, és komoly szenvedést okozhatnak a kiskutyának.
Parvovírus (parvo)
A canine parvovírus (CPV-2) az egyik legpusztítóbb betegség, amely a kiskutyákat érinti. Rendkívül ellenálló vírus, amely hosszú ideig fennmaradhat a környezetben. A fertőzés szájon át történik, és a vírus a bélnyálkahártya gyorsan osztódó sejtjeit támadja meg.
Tünetei: súlyos, véres hányás és hasmenés, letargia, étvágytalanság, láz. A kiskutya gyorsan kiszáradhat és sokkos állapotba kerülhet. A halálozási arány magas, különösen kezeletlenül. A gyógyulás hosszú és költséges.
Szopornyica (canine distemper)
A szopornyica vírus egy másik rendkívül veszélyes és fertőző betegség, amely a kutyákat érinti. A betegség több szervrendszerre is hatással van, beleértve a légző-, emésztő-, idegrendszert és a bőrt.
Tünetei: láz, orr- és szemfolyás, köhögés, tüdőgyulladás, hányás, hasmenés. Később idegrendszeri tünetek is megjelenhetnek, mint például izomrángások, görcsök, bénulás. A betegség lefolyása hosszú és gyakran halálos.
Fertőző májgyulladás (infectious canine hepatitis, HCC)
Az adenovírus-1 által okozott betegség, amely elsősorban a májat, de a veséket, szemet és a vérereket is érinti.
Tünetei: láz, étvágytalanság, letargia, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. Súlyos esetekben sárgaság, véralvadási zavarok és a szem szaruhártyájának kékes elhomályosodása is megfigyelhető. A kölyökkutyák esetében a betegség gyors lefolyású és gyakran halálos.
Szamárköhögés (canine adenovirus type 2, CAV-2)
Ez a vírus a légutakat támadja meg, és gyakran részét képezi a kennelköhögés komplexnek. Bár önmagában általában enyhébb lefolyású, mint a CAV-1, más kórokozókkal (pl. Bordetella bronchiseptica) együtt súlyosabb légúti megbetegedést okozhat.
Tünetei: száraz, rohamokban jelentkező köhögés, orrfolyás, tüsszögés. Általában nem életveszélyes, de kellemetlen és elhúzódó lehet.
Leptospirosis
A leptospira baktériumok által okozott betegség, amely a vizelettel, szennyezett vízzel vagy talajjal terjed. Különösen gyakori olyan területeken, ahol vadállatok (pl. rágcsálók) élnek, és pocsolyák, tavak vannak.
Tünetei: láz, letargia, izomfájdalom, hányás, hasmenés, sárgaság, fokozott szomjúság és vizeletürítés (vesekárosodás miatt). A betegség súlyos vese- és májkárosodáshoz vezethet, és zoonotikus, azaz emberre is átterjedhet.
Veszettség (rabies)
A veszettség vírus az egyik legveszélyesebb zoonotikus betegség, amely az agyat és az idegrendszert támadja meg. A fertőzés harapás útján terjed, és a betegség minden esetben halálos kimenetelű, mind az állatok, mind az emberek számára.
Tünetei: viselkedésváltozás (agresszió vagy túlzott ragaszkodás), nyálzás, nyelési nehézség, bénulás, görcsök. Az oltás kötelező és létfontosságú a közegészségügy szempontjából.
A kiskutya oltási naptár betartásával nemcsak kedvencünk egészségét óvjuk, hanem a családunk és a környezetünk biztonságát is garantáljuk, különösen a zoonotikus betegségek esetében.
Hogyan készüljünk a rendelőre a kiskutyával?
Az állatorvosi látogatás stresszes lehet a kiskutya számára, különösen az első alkalommal. A megfelelő felkészülés azonban segíthet enyhíteni a szorongást, és pozitív élménnyé teheti az eseményt mindkettőjük számára.
A látogatás előtt
Több dolgot is tehetünk, hogy a kiskutya és mi magunk is felkészülten érkezzünk az állatorvoshoz.
- Egészségi állapot ellenőrzése: Győződjünk meg róla, hogy a kiskutya egészséges. Ne legyen lázas, ne hányjon, ne legyen hasmenése. Ha bármilyen betegségre utaló jelet észlelünk, jelezzük az állatorvosnak, mert egy beteg kutyát nem szabad oltani.
- Féreghajtás: Az oltások hatékonyságának maximalizálása érdekében a kiskutyát az oltások előtt rendszeresen féregteleníteni kell. Kérjük ki az állatorvos tanácsát a megfelelő féreghajtási protokollról.
- Mikrochip beültetése: A veszettség oltással egy időben, vagy akár már korábban is beültethető a mikrochip. Magyarországon kötelező a chipezés.
- Dokumentumok előkészítése: Vigyük magunkkal az oltási könyvet, ha van, vagy a tenyésztőtől kapott egészségügyi papírokat. Írjuk fel a kiskutya születési dátumát, fajtáját, és minden releváns információt az előző kezelésekről.
- Szállítás: Gondoskodjunk biztonságos és kényelmes szállítóeszközről. Egy megfelelő méretű hordozó vagy szállítóbox segít megóvni a kiskutyát a stressztől és a külső ingerektől.
- Pozitív asszociációk: Próbáljuk meg már otthon pozitív élménnyé tenni a hordozót. Tegyünk bele takarót, játékot, jutalomfalatot, hogy a kiskutya megszokja és ne csak a rendelővel asszociálja.
- Kérdések összeírása: Írjuk össze azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek bennünk az oltásokkal, a kiskutya gondozásával, táplálásával vagy viselkedésével kapcsolatban.
Amit érdemes magunkkal vinni
- Oltási könyv/útlevél: Ez a legfontosabb dokumentum.
- Kedvenc játék: Segíthet elterelni a kiskutya figyelmét és megnyugtatni.
- Jutalomfalat: Pozitív megerősítésre és figyelemelterelésre.
- Póráz és nyakörv: Még ha hordozóban is visszük, a rendelőben szükség lehet rá.
- Takaró vagy törölköző: A hordozóba, vagy ha ki kell venni a kiskutyát.
- Nedves törlőkendő, papírtörlő: A balesetek esetére.
A rendelőben
A rendelőben tartsuk a kiskutyát biztonságban, akár hordozóban, akár ölben. Ne engedjük, hogy a földön más kutyákkal érintkezzen, amíg nem szerzett teljes védettséget. Az oltások előtt az állatorvos alaposan megvizsgálja a kiskutyát: megméri a hőmérsékletét, meghallgatja a szívét és tüdejét, ellenőrzi a nyálkahártyákat és a hasát. Csak egészséges kutyát lehet oltani.
A vakcina beadása egy gyors, általában fájdalommentes injekció. Az állatorvos beírja az oltási könyvbe a beadott vakcina adatait, a dátumot és a következő oltás esedékességét. Ne habozzunk feltenni a kérdéseinket az oltás utáni teendőkről, esetleges mellékhatásokról.
Az oltás utáni teendők és lehetséges mellékhatások
Az oltás után a kiskutya szervezete dolgozni kezd, hogy kialakítsa az immunválaszt. Ez a folyamat járhat bizonyos tünetekkel, amelyek általában enyhék és átmenetiek.
Normális oltás utáni reakciók
A legtöbb kiskutya minden probléma nélkül átvészeli az oltásokat, de előfordulhatnak enyhe, átmeneti tünetek:
- Letargia, álmosság: A kiskutya fáradtabb lehet a szokásosnál, többet aludhat.
- Étvágytalanság: Enyhe étvágycsökkenés előfordulhat az oltás napján.
- Láz: Enyhe hőemelkedés, de ritkán magas láz.
- Fájdalom, duzzanat az injekció helyén: Az oltás helye érzékeny lehet, néha kisebb duzzanat is kialakulhat. Ez általában magától elmúlik néhány napon belül.
- Enyhe hányás vagy hasmenés: Ritkán előfordulhat, de ha súlyos vagy elhúzódó, jelezni kell az állatorvosnak.
Ezek a tünetek általában 24-48 órán belül elmúlnak. Fontos, hogy az oltás után figyeljük a kiskutyát, és biztosítsunk számára nyugodt környezetet.
Súlyos mellékhatások (anaphylaxiás sokk)
Rendkívül ritkán, de előfordulhat súlyos allergiás reakció, az úgynevezett anaphylaxiás sokk. Ez egy életveszélyes állapot, amely azonnali állatorvosi beavatkozást igényel.
Tünetei:
- Arc, ajkak, szemhéjak duzzanata
- Csalánkiütés, viszketés
- Hányás, hasmenés
- Légzési nehézség, zihálás
- Levertség, gyengeség, összeesés
- Sápadt nyálkahártyák
Ha ezeket a tüneteket észleljük, azonnal forduljunk állatorvoshoz! Az anaphylaxiás reakció általában az oltás után percekkel vagy órákkal jelentkezik.
Teendők az oltás után
- Megfigyelés: Figyeljük a kiskutyát az első 24-48 órában, hogy észrevegyük az esetleges mellékhatásokat.
- Nyugalom: Biztosítsunk számára nyugodt, csendes környezetet. Kerüljük a túlzott fizikai aktivitást, a hosszas sétákat és az intenzív játékot az oltás napján és az azt követő napon.
- Táplálás: Az oltás napján adhatunk neki könnyen emészthető, kisebb adag ételt. Ha étvágytalan, ne erőltessük az evést.
- Higiénia: Tartsuk tisztán a kiskutyát, kerüljük a fürdetést az oltás utáni napokban.
- Szocializáció: Emlékezzünk rá, hogy a kiskutya csak az utolsó emlékeztető oltás után 7-14 nappal szerez teljes védettséget. Addig kerüljük a parkokat, kutyasétáltató helyeket és az ismeretlen oltási státuszú kutyákkal való érintkezést.
Gyakori tévhitek és kérdések az oltásokkal kapcsolatban
Az oltásokkal kapcsolatban számos tévhit és kérdés merül fel a gazdikban. Fontos, hogy ezekre tisztánlátó válaszokat kapjunk, hogy felelős döntéseket hozhassunk.
„Az én kutyám csak lakásban él, neki nem kell annyi oltás”
Ez egy gyakori tévhit. Bár a lakásban tartott kutyák kevésbé vannak kitéve a közvetlen fertőzésveszélynek, a kórokozókat mi magunk is bevihetjük a cipőnkön, ruházatunkon, vagy más állatokkal való érintkezés során. Ráadásul a veszettség elleni oltás jogszabályban előírt kötelező, függetlenül attól, hogy a kutya hol él.
„Az oltások túlterhelik a kiskutya immunrendszerét”
A modern vakcinák gondosan megtervezett készítmények, amelyek minimális terhelést jelentenek a kiskutya immunrendszerének, miközben hatékony védelmet nyújtanak. Az oltási protokollokat úgy alakították ki, hogy a lehető legbiztonságosabbak és leghatékonyabbak legyenek. Az oltások elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az esetleges mellékhatások.
„A természetes immunitás jobb, mint az oltás”
A természetes immunitás akkor alakul ki, ha a kiskutya átesik a betegségen. Ez azonban azt jelenti, hogy súlyos betegségnek, szenvedésnek és akár halálnak is kiteszünk egy védtelen állatot. Az oltás célja éppen az, hogy a betegség veszélyei nélkül alakuljon ki a védettség.
„Mi történik, ha kihagyjuk az emlékeztető oltást?”
Ha az emlékeztető oltás késik, az állatorvos dönthet úgy, hogy újra kell kezdeni az oltási sorozatot, vagy beadja a hiányzó oltást, de a védettség kialakulása bizonytalanabbá válhat. Mindenképpen konzultáljunk az állatorvossal, ha ilyen helyzetbe kerülünk.
„Túlolthatjuk a kutyát?”
A „túlolthatóság” kérdése gyakran felmerül. A jelenlegi állatorvosi gyakorlatban az oltási protokollokat úgy optimalizálták, hogy a szükséges védelmet nyújtsák a minimális terhelés mellett. Egyes vakcinák esetében (pl. kombinált oltások) már léteznek 3 éves védelmet biztosító készítmények is, csökkentve az éves oltások számát. Az állatorvos mindig figyelembe veszi a kutya életmódját és kockázati tényezőit az oltási program kialakításakor.
A mikrochip és az oltási könyv fontossága
Az oltások mellett két másik alapvető dologról is gondoskodnunk kell: a mikrochipről és az oltási könyvről.
A mikrochip
Magyarországon 2013 óta kötelező a mikrochip beültetése minden 4 hónaposnál idősebb kutyába. Ez a pici, rizsszem méretű chip a kutya bal oldalára, a nyak bőre alá kerül beültetésre, és egy egyedi azonosító számot tartalmaz. Ez a szám szerepel a központi adatbázisban, összekapcsolva a kutya és a tulajdonos adataival.
A mikrochip elsődleges célja az elveszett vagy talált állatok azonosítása és hazajuttatása. Nélküle szinte lehetetlen azonosítani egy elveszett kutyát. Emellett az állatútlevél kiállításához is elengedhetetlen, amely szükséges a külföldi utazásokhoz.
Az oltási könyv (kisállat egészségügyi könyv)
Az oltási könyv (vagy kisállat egészségügyi könyv) a kiskutya „személyi igazolványa”. Ebben rögzíti az állatorvos az összes oltást, féreghajtást, chip beültetését, és minden egyéb fontos egészségügyi beavatkozást. Fontos, hogy ezt a könyvet mindig tartsuk rendben és vigyük magunkkal az állatorvoshoz.
Az oltási könyv igazolja a kiskutya oltási státuszát, ami elengedhetetlen:
- Állatorvosi kezelések során.
- Kutyaiskolába, kutyapanzióba való jelentkezéskor.
- Kutyakiállításokon való részvételkor.
- Külföldi utazások esetén (ekkor az oltási könyv helyett az állatútlevél szükséges, amelybe szintén bevezetik az oltásokat).
Gondosan őrizzük meg az oltási könyvet, mert pótlása nehézkes lehet, és az abban lévő adatok nélkülözhetetlenek a kiskutya jövőbeni egészségügyi ellátásához.
A felelős kutyatartás alapköve
A kiskutya oltási naptárának betartása, a rendszeres állatorvosi ellenőrzések és a megfelelő parazitamentesítés a felelős kutyatartás alapkövei. Egy egészséges, jól szocializált kiskutya boldogabb életet él, és sok örömet szerez a családjának.
A vakcinázás nem csupán egy adminisztratív feladat, hanem egy befektetés a kiskutya jövőjébe. Megóvja őt a súlyos betegségektől, csökkenti a gyógykezelések költségeit és a lelki terhet. Emellett hozzájárul a közösségi immunitáshoz is, védelmet nyújtva a többi állatnak és – a zoonotikus betegségek esetében – az embereknek is.
Mindig tartsuk szoros kapcsolatban állatorvosunkkal, tegyük fel kérdéseinket, és kövessük tanácsait. Ő a legmegbízhatóbb forrás az egyedi körülményekre szabott, optimális egészségügyi program kialakításában. A gondoskodás és az odafigyelés meghálálja magát egy hosszú, boldog és egészséges kutyabarát élet formájában.