A SZÉP-kártya, vagyis a Széchenyi Pihenő Kártya, már több mint egy évtizede a magyar munkavállalók egyik legkedveltebb béren kívüli juttatása. Nem csupán egy fizetőeszköz, hanem egy komplex rendszer, amelynek célja a belföldi turizmus és vendéglátás élénkítése, miközben a munkavállalók számára kedvező adózású lehetőséget biztosít pihenésre, feltöltődésre és kulturális élményekre. Ez a juttatás nem csupán a munkavállaló pénztárcáját kíméli, hanem a munkáltatóknak is adókedvezményeket kínál, így mindkét fél számára vonzó opciót jelent a cafeteria-rendszeren belül. A kártya igénylésének, kezelésének és felhasználásának részletei azonban sokak számára még mindig kérdéseket vetnek fel, pedig a rendszer alapvetően egyszerűen átlátható, amennyiben tisztában vagyunk a legfontosabb szabályokkal és lépésekkel.
A SZÉP-kártya a kezdeti időszak óta számos változáson ment keresztül, alkalmazkodva a gazdasági és jogszabályi környezet aktuális kihívásaihoz. Ezek a változások érintették a felhasználási lehetőségeket, az alszámlák struktúráját, sőt, időnként még a kártyára utalható összegek adózását is. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók naprakész információkkal rendelkezzenek a rendszer működéséről, hogy a lehető legoptimálisabban tudják kihasználni az általa nyújtott előnyöket. Ez a cikk részletesen bemutatja, mire van szükség a SZÉP-kártya igényléséhez, ki jogosult rá, milyen banki lépésekkel jár, milyen költségekkel kell számolni, és milyen határidőkre érdemes figyelni.
Mi is az a SZÉP-kártya és miért fontos a magyar gazdaságban?
A SZÉP-kártya egy elektronikus utalványkártya, amelyet a magyar állam vezetett be 2011-ben, a Széchenyi terv részeként. Fő célja a belföldi turizmus és vendéglátás fellendítése, valamint a munkavállalók pihenésének és rekreációjának támogatása. A kártya három alszámlára oszlik: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Ezek a kategóriák lefedik a pihenéshez, étkezéshez és kulturális programokhoz kapcsolódó kiadások széles skáláját, így a kártyabirtokosok rugalmasan használhatják fel juttatásukat a számukra legmegfelelőbb módon.
A rendszer működése rendkívül egyszerű: a munkáltató utalja a juttatást a munkavállaló SZÉP-kártyájára, amelyről azután a munkavállaló bankkártyához hasonlóan fizethet a kártyát elfogadó szolgáltatóknál. A kártya használata ösztönzi a belföldi fogyasztást, hiszen a rajta lévő összegek csak Magyarországon, forintban használhatók fel. Ezáltal közvetlenül támogatja a hazai vállalkozásokat, munkahelyeket teremt és hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A SZÉP-kártya nem csupán egy juttatás, hanem egy stratégiai eszköz a belföldi turizmus erősítésére és a munkavállalók életminőségének javítására.
A rendszer sikerességét jól mutatja, hogy bevezetése óta folyamatosan növekszik az igénylők és a felhasználók száma, és mára a cafeteria-rendszer egyik legfontosabb elemévé vált. A kedvezményes adózás miatt a munkáltatók számára is rendkívül vonzó, hiszen kevesebb adót és járulékot kell fizetniük utána, mint egy hasonló összegű készpénzes juttatás vagy bérkiegészítés esetén. Ez a költséghatékonyság a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt előnyös helyzetet teremt.
Jogosultság a SZÉP-kártyára: Ki kaphat és miért?
A SZÉP-kártya igénylésének első és legfontosabb kérdése a jogosultság. Ki kaphat ilyen kártyát, és milyen feltételeknek kell megfelelni ehhez? A válasz alapvetően egyszerű: mindenki, akinek van munkaviszonya Magyarországon, és akinek munkáltatója úgy dönt, hogy biztosítja számára ezt a juttatást. Nincs felső korhatár, és a munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt jogosultak a juttatásra.
A munkavállalói jogosultság részletei
A SZÉP-kártya juttatás alapvetően a foglalkoztatottak számára érhető el. Ez magában foglalja a teljes és részmunkaidős munkavállalókat, közalkalmazottakat, köztisztviselőket, valamint a versenyszférában dolgozókat egyaránt. A jogosultság szempontjából lényeges, hogy az adott személy érvényes munkaszerződéssel rendelkezzen. Nem feltétel a határozatlan idejű munkaviszony, határozott idejű szerződéssel rendelkezők is kaphatnak SZÉP-kártyát, amennyiben a munkáltató úgy dönt.
A kártya igényléséhez elengedhetetlen a magyar adóazonosító jel megléte, mivel a bankok ezen keresztül azonosítják a kártyabirtokost, és ezen adatok alapján történik az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás is. A kártya nem vehető igénybe egyéni vállalkozók által saját maguk részére, hacsak nem rendelkeznek egyidejűleg munkaviszonnyal is. Cégtulajdonosok azonban jogosultak lehetnek rá, ha a saját cégükben munkaviszonyban állnak és a cég dönt a juttatásról.
Munkáltatói döntés és feltételek
A SZÉP-kártya juttatás nem kötelező eleme a munkáltatói juttatásoknak, hanem a munkáltató döntésén alapul. Ez azt jelenti, hogy minden cég, intézmény maga határozza meg, hogy kíván-e SZÉP-kártyát biztosítani munkavállalóinak, és ha igen, milyen feltételekkel és milyen összegben. A döntést általában a cég belső szabályzata, kollektív szerződése vagy egyedi munkaszerződése rögzíti.
A munkáltatónak azonban figyelembe kell vennie az egyenlő bánásmód elvét. Ez azt jelenti, hogy ha a cég biztosítja a SZÉP-kártyát, akkor azt általánosságban minden, azonos kategóriába tartozó munkavállalója számára fel kell ajánlania, kivéve, ha objektív okok indokolják az eltérő bánásmódot (pl. próbaidő alatt nem jár a juttatás, vagy bizonyos pozíciókhoz kötött). A juttatás összegét is egységesen vagy objektív szempontok alapján kell meghatározni.
A SZÉP-kártya juttatás a munkáltatói döntés szabadságán alapul, de az egyenlő bánásmód elve minden esetben irányadó.
A munkáltató dönti el azt is, hogy milyen gyakorisággal tölti fel a kártyákat (pl. havonta, negyedévente, évente egyszer), és milyen összegben. Az adózási szabályok szempontjából érdemes figyelembe venni az éves keretösszegeket, amelyek felett már kevésbé kedvező az adózás. A kedvezményes adózás az, ami a SZÉP-kártyát különösen vonzóvá teszi a munkáltatók számára, mivel így kevesebb közterhet kell fizetniük, mint más típusú juttatások esetén.
Adózási és jogi háttér
A SZÉP-kártya juttatás adózása speciális szabályok szerint történik, amelyek jelentős kedvezményeket biztosítanak mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Jelenleg a SZÉP-kártyára utalt juttatás béren kívüli juttatásnak minősül, amely után a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót (szocho) és személyi jövedelemadó előleget (szja) kell fizetnie, de kedvezőbb mértékben, mint a bérjövedelmek esetében. A juttatás összege nem minősül jövedelemnek a munkavállalónál, így a munkavállalónak nem kell utána adót fizetnie.
A kedvezményes adózás feltétele, hogy a juttatás összege ne haladja meg az éves keretösszeget, amelyet a kormány rendeletben határoz meg. Ez a keretösszeg bankonként eltérő lehet, és általában tartalmazza a három alszámla együttes maximális értékét. Ha a munkáltató túllépi ezt a keretet, a többletösszeg után már a normál bérjövedelemre vonatkozó adózási szabályok érvényesek, ami jelentősen csökkenti a juttatás vonzerejét.
A SZÉP-kártya rendszerét a kormányrendeletek, különösen a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szabályozza, amely részletesen meghatározza a kártya működését, az alszámlák felhasználási lehetőségeit, az adózási szabályokat és az elfogadóhelyekre vonatkozó előírásokat. Ezen jogszabályok ismerete alapvető fontosságú a jogszerű és hatékony használathoz.
A SZÉP-kártya igénylésének folyamata: Lépésről lépésre
A SZÉP-kártya igénylése egy jól strukturált folyamat, amelyben a munkáltató játssza a kulcsszerepet. A munkavállalóknak csak néhány egyszerű lépést kell megtenniük, miután a munkáltató elindította az igénylést. Magyarországon jelenleg három bank jogosult SZÉP-kártya kibocsátására és kezelésére: az OTP Bank, a K&H Bank és az MBH Bank (korábban MKB Bank). A folyamat alapvetően hasonló mindhárom pénzintézetnél, de kisebb eltérések előfordulhatnak az adminisztrációban és az online felületekben.
Munkáltatói feladatok az igénylés során
A folyamat a munkáltató döntésével kezdődik, hogy biztosítja-e a SZÉP-kártya juttatást. Ha igen, az alábbi lépéseket kell megtennie:
- Szerződéskötés a bankkal: A munkáltatónak ki kell választania a három bank közül azt, amellyel szerződést köt a SZÉP-kártya szolgáltatás nyújtására. Ezt követően egy szolgáltatási keretszerződést kell aláírni a kiválasztott bankkal. Ez a szerződés rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, a díjakat és a feltöltési protokollokat.
- Munkavállalói adatok gyűjtése: A munkáltatónak be kell gyűjtenie a SZÉP-kártyára jogosult munkavállalók alapvető személyes adatait. Ezek jellemzően:
- Teljes név (születési név és aktuális név)
- Születési dátum
- Anyja neve
- Adóazonosító jel
- Lakcím
Ezek az adatok szükségesek a kártya kibocsátásához és a banki azonosításhoz.
- Adatszolgáltatás a bank felé: A begyűjtött adatokat a munkáltató továbbítja a kiválasztott banknak. Ez általában egy biztonságos online felületen, vagy előre meghatározott elektronikus formában történik. A bank ez alapján indítja el a kártyák legyártását és a számlák megnyitását.
- Kártya legyártása és kézbesítése: A bank legyártja a személyre szabott SZÉP-kártyákat. A kézbesítés történhet közvetlenül a munkavállaló lakcímére postai úton, vagy a munkáltató címére, ahonnan a munkáltató osztja szét a kártyákat a munkavállalóknak. Fontos, hogy a kártyák általában inaktív állapotban érkeznek, és aktiválásra szorulnak.
- Feltöltés: Miután a kártyák elkészültek és a munkavállalókhoz kerültek, a munkáltató feltölti rájuk a juttatási összegeket. A feltöltés szintén a bank online felületén keresztül történik, a munkáltató banki átutalással teljesíti az összeget a bank felé, amely aztán jóváírja a munkavállalók kártyáin.
Munkavállalói teendők a kártya kézhezvétele után
Miután a munkavállaló megkapta a SZÉP-kártyáját, néhány egyszerű lépésre van szükség a használatbavételhez:
- Kártya aktiválása: A kártya általában inaktív állapotban érkezik. Aktiválni lehet a bankok online felületén, telefonos ügyfélszolgálatán keresztül, vagy esetenként személyesen bankfiókban. Az aktiváláshoz szükség lehet a kártya számára és a munkavállaló személyes adataira.
- PIN kód beállítása: Az aktiválás során, vagy azt követően a munkavállalónak be kell állítania egy PIN kódot. Ez a négyjegyű kód szükséges lesz a fizikai terminálokon (POS) történő fizetéseknél. A PIN kód biztonsága kulcsfontosságú, ezért azt soha ne ossza meg senkivel, és ne tárolja a kártyával együtt.
- Online felület és egyenleg ellenőrzése: A bankok általában biztosítanak online felületet vagy mobilalkalmazást, ahol a munkavállalók nyomon követhetik egyenlegüket, tranzakcióikat és a kártya érvényességi idejét. Érdemes rendszeresen ellenőrizni az egyenleget, hogy tisztában legyünk a rendelkezésre álló kerettel.
A teljes igénylési és aktiválási folyamat általában néhány munkanapot, de akár 1-2 hetet is igénybe vehet a munkáltatói adatszolgáltatástól a kártya kézhezvételéig és aktiválásáig. Érdemes figyelembe venni, hogy az év bizonyos időszakaiban, például a nyári szezon előtt, megnőhet a bankok terheltsége, ami meghosszabbíthatja a folyamatot.
Különbségek a bankok között az igénylésben
Bár az alapvető lépések azonosak, a három bank (OTP, K&H, MBH) eltérő online felületeket, ügyfélszolgálati rendszereket és esetenként eltérő adminisztrációs eljárásokat alkalmazhat. Az OTP SZÉP-kártya rendszere a legnagyobb és legelterjedtebb, széles elfogadóhelyi hálózattal. A K&H SZÉP-kártya és az MBH SZÉP-kártya (korábban MKB SZÉP-kártya) is stabil és megbízható szolgáltatást nyújt, saját ügyfélkörükre optimalizálva. A munkáltatók számára érdemes lehet összehasonlítani a bankok ajánlatait, különösen a díjak és az adminisztrációs terhek tekintetében, mielőtt szerződést kötnek.
Néhány bank kínálhat egyszerűsített online igénylési felületet a munkáltatók számára, amely gyorsítja az adatszolgáltatást és a kártyák generálását. A munkavállalók számára a mobilalkalmazások és az online egyenleglekérdezés kényelme jelenthet eltérést, de mindhárom bank igyekszik felhasználóbarát megoldásokat kínálni. Az igénylés során felmerülő kérdésekkel érdemes közvetlenül a kiválasztott bank ügyfélszolgálatához fordulni.
A SZÉP-kártya alszámlái és felhasználása
A SZÉP-kártya egyik legfontosabb jellemzője a három különálló alszámla, amelyek mindegyike eltérő típusú szolgáltatásokra vehető igénybe. Ez a felosztás biztosítja, hogy a juttatás valóban a kijelölt célokra, a belföldi turizmus és vendéglátás támogatására fordítódjon. A munkáltató dönti el, hogy az általa juttatott összeget milyen arányban osztja fel az alszámlák között, de a legtöbb esetben a munkavállaló kérésére történik a felosztás, vagy egy előre meghatározott, fix arány szerint.
A három alszámla részletesen
1. Szálláshely alszámla: Ez az alszámla a pihenés és a belföldi utazások finanszírozására szolgál.
* Mire használható: Szálláshely-szolgáltatás (szálloda, panzió, apartman, kemping, magánszálláshely), belföldi utazásszervezés, utazási csomagok, amelyek szállást is tartalmaznak.
* Példák: Szoba foglalása wellness szállodában, nyaraló bérlése a Balatonon, családi hétvége egy vidéki panzióban.
* Fontos: Kizárólag szálláshely-szolgáltatásra és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra (pl. reggeli, ha a szállásdíj része) használható.
2. Vendéglátás alszámla: Az étkezéshez és gasztronómiai élményekhez kapcsolódó kiadások fedezésére szolgál.
* Mire használható: Éttermi étkezés, kávézók, cukrászdák, büfék, gyorséttermek, menzák, élelmiszer-kiskereskedelmi egységekben készétel vásárlása (bizonyos feltételekkel).
* Példák: Ebéd egy étteremben, kávézás, pékségben vásárolt szendvics, előre csomagolt készétel a szupermarketben.
* Fontos: A COVID-19 járvány idején átmenetileg kiterjesztették a felhasználási lehetőségeket élelmiszer vásárlására is, de ez a szabály jelenleg már nem érvényes a teljes élelmiszer-kínálatra. A készétel vásárlásának lehetősége azonban továbbra is fennáll.
3. Szabadidő alszámla: Ez az alszámla a kulturális, sport- és rekreációs tevékenységeket támogatja.
* Mire használható: Múzeumi belépők, színházjegyek, koncertjegyek, mozijegyek, strandbelépők, gyógyfürdők, sportlétesítmények (edzőterem, uszoda), állatkertek, vadasparkok, kalandparkok, fesztiválok belépői, hajókirándulások, sípályák használata.
* Példák: Családi nap a strandon, belépő egy múzeumba, bérlet egy edzőterembe, jegy egy színházi előadásra.
* Fontos: Nagyon széles a felhasználási köre, minden olyan szolgáltatás ide tartozik, ami a pihenést, kikapcsolódást, kulturális vagy sportélményt szolgálja belföldön.
Felhasználási szabályok és korlátozások
A SZÉP-kártya felhasználása szigorú szabályokhoz kötött, hogy a juttatás valóban a kijelölt célokra fordítódjon. A legfontosabb szabályok a következők:
- Csak belföldön: A SZÉP-kártyával kizárólag Magyarországon lehet fizetni, külföldön nem használható.
- Csak forintban: A fizetés kizárólag magyar forintban történhet.
- Személyes felhasználás: A kártya névre szól, és csak a kártyabirtokos, illetve a vele együtt utazó, étkező családtagok (házastárs, élettárs, gyermekek) használhatják fel. Átruházni, másnak kölcsönadni nem lehet.
- Készpénzfelvétel tilos: A SZÉP-kártyáról készpénzt felvenni tilos. Az egyenleg kizárólag szolgáltatások vásárlására használható.
- Elfogadóhelyek: Kizárólag olyan szolgáltatóknál lehet fizetni, amelyek szerződésben állnak az egyik SZÉP-kártya kibocsátó bankkal, és hivatalosan elfadóhelynek minősülnek. Az elfogadóhelyek általában jól látható matricával jelzik ezt.
- Online és mobilfizetés: Egyre több elfogadóhelyen van lehetőség online előre fizetésre a SZÉP-kártyával, valamint mobiltelefonon keresztül történő fizetésre is a bankok saját alkalmazásai segítségével.
Korábban voltak időszakok, amikor a kormány átmenetileg lazított a felhasználási szabályokon, például lehetővé tette az alszámlák közötti átjárhatóságot, vagy kiterjesztette a vendéglátás alszámla felhasználását élelmiszer vásárlására. Ezek a kivételek azonban jellemzően ideiglenesek voltak, és az aktuális jogszabályok mindig pontosan meghatározzák a hatályos szabályokat. Mindig érdemes tájékozódni a legfrissebb rendelkezésekről a bankok weboldalain vagy a hivatalos kormányzati forrásokon.
Költségek és díjak, amelyekkel számolni kell
A SZÉP-kártya rendszer nem teljesen ingyenes, bizonyos díjakkal és költségekkel kell számolni, amelyek egy része a munkáltatót, más része pedig a munkavállalót terheli. Fontos áttekinteni ezeket a tételeket, hogy teljes képet kapjunk a juttatás valós költségvonzatáról és a felhasználás során felmerülő esetleges kiadásokról.
Munkáltatói oldalon felmerülő költségek
A munkáltatók számára a SZÉP-kártya juttatás biztosítása kedvezőbb adózású, mint a készpénzes juttatás, de nem teljesen adómentes. A főbb költségelemek a következők:
- Adók és járulékok: A SZÉP-kártyára utalt összeg után a munkáltató szociális hozzájárulási adót (szocho) és személyi jövedelemadó előleget (szja) fizet. Ezek mértéke kedvezményes, de mégis jelentős tételt képviselnek. Az adóalapot az utalt összeg 1,18-szorosa képezi, ebből fizeti a munkáltató a szochót (jelenleg 13%) és az szja-t (jelenleg 15%). Ez az adóteher azonban még így is alacsonyabb, mint a bérjövedelmek után fizetendő teljes közteher.
- Kártyagyártási díj: Amikor egy új SZÉP-kártyát igényel a munkáltató a munkavállaló számára, a bank általában felszámol egy kártyagyártási díjat. Ennek összege bankonként és a szerződéses feltételektől függően változhat, de jellemzően egyszeri, néhány ezer forintos tétel kártyánként.
- Feltöltési díj / Tranzakciós díj: Egyes bankok felszámolhatnak egy kisebb díjat a munkáltatóknak minden egyes feltöltés után, vagy egy fix havi adminisztrációs díjat a szolgáltatásért cserébe. Ez a díj általában százalékos alapon, vagy fix összegként jelentkezik, és a feltöltött összeg arányában kalkulálódik.
- Adminisztrációs költségek: Bár nem közvetlenül a banknak fizetendő díjak, a munkáltatónak számolnia kell az adminisztrációs terhekkel is, mint például az adatok gyűjtése, a banki felületen történő kezelés, és a kapcsolódó bérszámfejtési feladatok. Ezek belső erőforrásokat igényelnek.
Munkavállalói oldalon felmerülő költségek
A munkavállalók számára a SZÉP-kártya használata alapvetően ingyenes, de bizonyos esetekben felmerülhetnek díjak:
- Pótkártya díj: Ha a munkavállaló elveszíti, megrongálja vagy ellopják a kártyáját, és újat kell igényelnie, a bank általában felszámol egy pótkártya díjat. Ennek összege bankonként eltérő, de hasonló nagyságrendű lehet, mint az eredeti kártyagyártási díj. Az igénylést a munkavállaló kezdeményezi a banknál, de a díjat a bank közvetlenül a kártya egyenlegéről is levonhatja.
- Lejárati díj (inaktivitási díj): Ez a leggyakoribb munkavállalót érintő díj. Ha a SZÉP-kártyán lévő egyenleget a jogszabályban meghatározott érvényességi időn belül nem használják fel (erről részletesebben a következő fejezetben), a bank lejárati díjat vonhat le. Ez a díj általában havonta kerül levonásra a fel nem használt egyenlegből, amíg az teljesen el nem fogy. Fontos, hogy a lejárati díj elkerülhető a határidő előtti felhasználással.
- Egyéb díjak: Ritkán, de előfordulhatnak kisebb díjak bizonyos kiegészítő szolgáltatásokért, mint például az SMS-ben történő egyenleglekérdezés vagy a kivonat kérése. Ezeket általában a banki kondíciós listák tartalmazzák. A legtöbb alapvető szolgáltatás (egyenleglekérdezés online vagy mobilappon) azonban ingyenes.
Összehasonlítás a bankok között (tájékoztató jelleggel)
Az alábbi táblázat tájékoztató jelleggel mutatja be a három banknál felmerülő főbb díjtípusokat. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok idővel változhatnak, és a pontos díjakról mindig az adott bank aktuális kondíciós listáján vagy a munkáltatói szerződésben érdemes tájékozódni.
| Díjtípus | OTP SZÉP-kártya | K&H SZÉP-kártya | MBH SZÉP-kártya |
|---|---|---|---|
| Kártyagyártási díj (munkáltató) | Néhány ezer Ft/kártya (egyszeri) | Néhány ezer Ft/kártya (egyszeri) | Néhány ezer Ft/kártya (egyszeri) |
| Feltöltési díj (munkáltató) | Általában %-os, vagy fix díj (szerződés szerint) | Általában %-os, vagy fix díj (szerződés szerint) | Általában %-os, vagy fix díj (szerződés szerint) |
| Pótkártya díj (munkavállaló) | Néhány ezer Ft (egyszeri) | Néhány ezer Ft (egyszeri) | Néhány ezer Ft (egyszeri) |
| Lejárati díj (munkavállaló) | Havi díj a fel nem használt egyenleg után (a lejárat után) | Havi díj a fel nem használt egyenleg után (a lejárat után) | Havi díj a fel nem használt egyenleg után (a lejárat után) |
A lejárati díj mértéke és a levonás gyakorisága is bankonként változhat, de általában az el nem költött egyenleg egy bizonyos százalékát vagy egy fix összeget vonnak le havonta. Ezért is kiemelten fontos a határidők betartása és az egyenleg időben történő felhasználása.
Határidők és érvényességi szabályok
A SZÉP-kártya rendszerben kulcsfontosságúak a határidők, hiszen az utalt összegek nem korlátlan ideig használhatók fel. Mind a feltöltések gyakorisága, mind az egyenleg érvényessége szigorú szabályokhoz kötött, amelyek ismerete elengedhetetlen a juttatás optimális kihasználásához és az esetleges díjak elkerüléséhez.
Munkáltatói feltöltési határidők és gyakoriság
A jogszabályok nem írnak elő kötelező gyakoriságot a munkáltatók számára a SZÉP-kártya feltöltésére vonatkozóan. Ez teljes mértékben a munkáltató döntési szabadságába tartozik, és általában a cég belső szabályzata vagy a kollektív szerződés rögzíti. Gyakori gyakorlat a havi, negyedéves vagy éves feltöltés, de előfordulhatnak ettől eltérő, egyedi megállapodások is.
A munkáltatók általában a bérfizetésekhez igazítják a feltöltéseket, vagy az éves keretösszeget egy-két nagyobb részletben utalják el. A feltöltések időzítését befolyásolhatja a cég pénzügyi helyzete, valamint a munkavállalók igényei is. Fontos, hogy a munkáltató tájékoztassa munkavállalóit a feltöltések rendjéről, hogy azok tervezni tudjanak a juttatással.
A SZÉP-kártya egyenlegének érvényessége és a lejárati díj
A SZÉP-kártyán lévő összegek felhasználására vonatkozóan szigorú érvényességi szabályok vannak érvényben. A főszabály szerint a SZÉP-kártyára utalt juttatás a feltöltést követő második naptári év május 31-ig használható fel. Nézzünk erre egy példát:
- Ha egy összeget 2023. március 15-én töltenek fel a kártyára, az 2025. május 31-ig használható fel.
- Ha egy összeget 2024. január 10-én töltenek fel a kártyára, az 2026. május 31-ig használható fel.
Ez a kétéves és néhány hónapos érvényességi időszak viszonylag hosszú, és elegendő időt biztosít a felhasználásra. Azonban ha az egyenleg a megadott határidőig nem kerül felhasználásra, a bank a fel nem használt összeg után lejárati díjat von le. Ez a díj általában havonta kerül levonásra, és a fel nem használt egyenleg egy bizonyos százalékát, vagy egy fix összeget tesz ki. A díj mindaddig vonásra kerül, amíg az egyenleg teljesen el nem fogy.
A SZÉP-kártya egyenlegének érvényessége a feltöltés évét követő második naptári év május 31. napja. Ezt követően a bank lejárati díjat számol fel.
A lejárati díj elkerülésének egyetlen módja az egyenleg időben történő, teljes körű felhasználása. Érdemes ezért rendszeresen ellenőrizni a kártya egyenlegét és a lejárati dátumokat a bank online felületén vagy mobilalkalmazásában, és tudatosan tervezni a felhasználást.
A kártya fizikai érvényessége
A SZÉP-kártyának, mint fizikai bankkártyának, van egy műanyag lejárati dátuma is, amely általában a kártyán feltüntetett hónap és év (pl. 12/26). Ez a dátum azt jelzi, hogy meddig használható az adott plasztikkártya. Amikor a fizikai kártya lejár, az nem jelenti automatikusan az egyenleg lejáratát is, csupán azt, hogy a régi kártyával már nem lehet fizetni.
A bankok a lejárat előtt általában automatikusan kiküldik az új kártyát a regisztrált lakcímre. Ha ez nem történik meg, vagy a kártya nem érkezik meg időben, a munkavállalónak kell felvennie a kapcsolatot a bankkal az új kártya igénylése érdekében. Az új kártya aktiválása után a régi egyenleg automatikusan átkerül az új kártyára, amennyiben az még nem járt le a fent említett szabályok szerint.
Gyakori kérdések és tévhitek a SZÉP-kártyáról
A SZÉP-kártya népszerűsége ellenére számos kérdés és tévhit kering a rendszer működésével kapcsolatban. Tisztázzuk a leggyakoribb dilemmákat, hogy mindenki magabiztosan használhassa ezt a juttatást.
Mi történik a SZÉP-kártyával munkaviszony megszűnése esetén?
Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a SZÉP-kártyán lévő egyenleg továbbra is a munkavállaló tulajdonában marad, és a megszokott módon felhasználható a jogszabályban meghatározott érvényességi időn belül. A kártyát nem kell leadni, és a rajta lévő összeg sem veszik el. Fontos azonban, hogy a volt munkáltató a megszűnést követően már nem utalhat rá újabb összegeket. Az egyenleg és a lejárati dátumok nyomon követése a munkavállaló felelőssége marad.
Fizethet-e vele a családtag?
A SZÉP-kártya névre szól, és a jogszabályok szerint a kártyabirtokos, valamint a vele együtt utazó, étkező közeli hozzátartozók (házastárs, élettárs, egyenesági rokonok, gyermekek) használhatják fel. Ez azt jelenti, hogy nem adható kölcsön egy barátnak vagy távoli rokonnak, de a családi nyaralás vagy étkezés során a kártyabirtokos fizethet a családtagok fogyasztásáért is. Fontos, hogy a kártyabirtokosnak jelen kell lennie a fizetéskor.
Lehet-e készpénzt felvenni a SZÉP-kártyáról?
Nem, a SZÉP-kártyáról készpénzt felvenni szigorúan tilos. A kártya célja a belföldi turizmus és vendéglátás szolgáltatásainak támogatása, ezért az egyenleg kizárólag a kijelölt elfogadóhelyeken, szolgáltatások ellenértékeként használható fel. Ez alól semmilyen körülmények között nincs kivétel.
Külföldön használható-e a SZÉP-kártya?
Nem, a SZÉP-kártya kizárólag Magyarország területén használható fel. Célja a belföldi turizmus ösztönzése, ezért külföldi szállodákban, éttermekben vagy szabadidős szolgáltatóknál nem lehet vele fizetni. Ez a szabály rendkívül fontos, és nem lehet megkerülni.
Mi történik, ha elveszik/ellopják a SZÉP-kártyát?
Ha a SZÉP-kártya elveszik vagy ellopják, a teendő hasonló, mint egy hagyományos bankkártya esetén: azonnal értesíteni kell a kártyát kibocsátó bank ügyfélszolgálatát a kártya letiltása érdekében. A letiltás megakadályozza, hogy illetéktelenek felhasználják az egyenleget. Ezt követően új kártyát lehet igényelni a banktól, amelynek díja általában a munkavállalót terheli. Az elveszett kártyán lévő egyenleg a letiltás pillanatáig felmerült esetleges visszaélések kivételével megmarad, és az új kártyára kerül feltöltésre.
Lehet-e több SZÉP-kártyám?
Nem, egy munkavállalónak csak egy aktív SZÉP-kártyája lehet. Mivel a kártya az adóazonosító jelhez kötődik, a rendszer biztosítja, hogy egy személy csak egy kártyával rendelkezzen. Ha valaki több munkáltatótól is kapna SZÉP-kártya juttatást, az összegek a már meglévő kártyájára kerülnek feltöltésre, függetlenül attól, hogy melyik bank bocsátotta ki azt. A bankok közötti interoperabilitásnak köszönhetően ez nem jelent problémát.
A SZÉP-kártya jövője és kilátásai
A SZÉP-kártya rendszere az elmúlt években folyamatosan fejlődött és alkalmazkodott a gazdasági és technológiai változásokhoz. A jövőben várhatóan tovább folytatódik ez a tendencia, különös tekintettel a digitalizációra és a felhasználói élmény javítására.
Várható változások és a jogszabályi környezet
A SZÉP-kártya szabályozása időről időre módosul, reagálva a gazdasági helyzetre, az inflációra és a kormányzati célkitűzésekre. Várható, hogy a jövőben is lesznek változások a keretösszegek, az adózási feltételek, vagy akár a felhasználási lehetőségek tekintetében. A kormányzati szándék általában a belföldi turizmus és vendéglátás támogatására irányul, így alapvető rendeltetése várhatóan nem fog megváltozni. Érdemes figyelemmel kísérni a vonatkozó kormányrendeleteket és az aktuális híreket.
A jogszabályi környezet stabilitása kulcsfontosságú a rendszer hosszú távú működéséhez és a felhasználók bizalmának fenntartásához. A kiszámíthatóság mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára fontos, hogy tervezni tudjanak a juttatással.
Digitalizáció és mobilfizetés
A technológia fejlődésével egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitalizáció a SZÉP-kártya használatában. Ma már mindhárom bank kínál mobilalkalmazást, amelyen keresztül ellenőrizhető az egyenleg, megtekinthetők a tranzakciók, sőt, egyre több helyen van lehetőség mobilfizetésre is. Ez a tendencia várhatóan erősödni fog, egyszerűsítve a fizetési folyamatokat és növelve a felhasználói kényelmet.
A jövőben elképzelhető a fizikai kártya fokozatos háttérbe szorulása, és a teljes mértékben digitális, mobiltelefonnal történő fizetés elterjedése. Ez nemcsak környezetbarátabb, hanem biztonságosabb és kényelmesebb megoldást is nyújthat a felhasználók számára.
A rendszer gazdasági szerepe
A SZÉP-kártya nem csupán egy juttatás, hanem jelentős gazdasági szereplővé vált Magyarországon. Közvetlenül befolyásolja a turisztikai és vendéglátóipari szektor bevételeit, hozzájárul a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez, valamint ösztönzi a belföldi utazásokat. Ezáltal a kártya egyfajta gazdaságélénkítő funkciót is betölt, ami a jövőben is kiemelt fontosságú lehet a nemzeti gazdaság szempontjából.
Az adókedvezmények és a célzott felhasználás révén a SZÉP-kártya továbbra is vonzó alternatívát jelenthet a munkáltatók számára a béren kívüli juttatások körében, miközben a munkavállalóknak is lehetőséget biztosít arra, hogy kedvezőbb feltételekkel jussanak hozzá pihenéshez, kulturális és sportélményekhez. A rendszer hosszú távú fennmaradása és fejlődése valószínűsíthető, hiszen mind a gazdaság, mind a társadalom számára számos előnnyel jár.