A családi pótlék, hivatalos nevén nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás, a magyar állam által nyújtott egyik alapvető családtámogatási forma, amelynek célja a gyermekneveléssel járó terhek enyhítése. Ez a juttatás nem jövedelemfüggő, és alanyi jogon jár minden olyan szülőnek vagy jogosult személynek, aki a jogszabályi feltételeknek megfelelően gondoskodik gyermekéről. Míg a legtöbb esetben a jogosultság megszerzése és fenntartása a cél, vannak olyan élethelyzetek, amikor a családi pótlék lemondása válik szükségessé, sőt, bizonyos esetekben kötelezővé. Ennek elmulasztása komoly jogi és anyagi következményekkel járhat, ezért kiemelten fontos tisztában lenni a pontos szabályokkal, az ügyintézés menetével és a vonatkozó határidőkkel.
A családi pótlék folyósítását szabályozó jogszabályok, mint például az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.), részletesen meghatározzák a jogosultsági feltételeket és azok megszűnésének eseteit. Amikor a jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltoznak, a támogatásban részesülő személynek kötelessége erről haladéktalanul értesíteni a folyósító szervet, a Magyar Államkincstárt (továbbiakban Kincstár). A bejelentés elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni, gyakran kamatokkal együtt, ami jelentős terhet róhat a családra.
A családi pótlékra való jogosultság alapjai és megszűnésének okai
Mielőtt belemerülnénk a családi pótlék lemondásának részleteibe, érdemes áttekinteni, hogy kik és milyen feltételekkel jogosultak erre a támogatásra. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelessé válása évének október 31-éig jár, míg az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően is folyósítható, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul, legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ez a korhatár 23 év.
A jogosultság leggyakoribb alapja, hogy a gyermek a szülő háztartásában él, és rendszeres gondozásáról a szülő gondoskodik. Emellett a vér szerinti és az örökbefogadó szülőn kívül jogosult lehet a támogatásra a gyám, a nevelőszülő, illetve az a személy is, aki a saját háztartásában neveli a gyermeket és akinek a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, vagy akire a gyámhatóság a gyermek gondozását bízta. A jogosultság fennállásához elengedhetetlen a gyermek rendszeres iskolai vagy óvodai látogatása is, amennyiben tanköteles korú.
A jogosultság megszűnésének számos oka lehet, amelyek kiváltják a lemondási kötelezettséget. Ezeket az okokat a jogszabályok pontosan rögzítik, és a bejelentési kötelezettség is ezekhez az eseményekhez kötődik. Fontos megérteni, hogy a lemondás nem opcionális, hanem egy jogszabályi előírás, amelynek célja a szociális juttatások rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása és a jogosulatlan kifizetések elkerülése.
A családi pótlékra való jogosultság megszűnésekor a támogatásban részesülő személynek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül be kell jelentenie a változást a Kincstárnak.
Mikor kötelező a családi pótlék lemondása? Részletes esetek
A családi pótlék lemondása számos különböző élethelyzetben válhat kötelezővé. Ezek a helyzetek általában azt jelentik, hogy a gyermek már nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, vagy a támogatásban részesülő személy körülményei változtak meg oly módon, hogy már nem ő a jogosult.
Gyermek nagykorúvá válása és tanulmányainak befejezése
A leggyakoribb eset, amikor a gyermek eléri a jogosultság felső korhatárát, vagy befejezi tanulmányait. A nevelési ellátás a tankötelessé válás évének október 31-éig jár. Ezt követően az iskoláztatási támogatás vehető igénybe, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti. Amennyiben a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, ez a korhatár kitolódik a 23. életév betöltésének tanévének utolsó napjáig.
Ha a gyermek befejezi közoktatási tanulmányait (például leérettségizik, vagy megszerzi a szakmáját), és nem folytatja tanulmányait felsőoktatásban, vagy ha betölti a 20. (illetve 23.) életévét, akkor a jogosultság megszűnik. A támogatás folyósítása az utolsó tanév utolsó napjával áll le. Fontos, hogy a szülőnek ezt a változást be kell jelentenie, még akkor is, ha a Kincstár elvileg tudomást szerezhet róla az oktatási intézményektől.
Gyermek külföldre költözése vagy tartós külföldi tartózkodása
A családi pótlékra való jogosultság alapfeltétele, hogy a gyermek és a jogosult személy Magyarországon éljen. Amennyiben a gyermek tartósan külföldre költözik, vagy a jogosult személy a gyermekkel együtt tartósan külföldre távozik, a jogosultság megszűnik. A tartós külföldi tartózkodás általában azt jelenti, hogy a gyermek több mint 3 hónapot tölt külföldön egy adott naptári évben. Az Európai Unió tagállamaiba vagy az Európai Gazdasági Térség országaiba történő költözés esetén bonyolultabb a helyzet, mivel a koordinációs rendeletek alapján a jogosultság átkerülhet a másik tagállamhoz. Ilyenkor is bejelentési kötelezettség áll fenn, és a Kincstár megvizsgálja, melyik állam joga szerint jár a támogatás.
Gyermek elhelyezésének változása
Ha a gyermek elhelyezése megváltozik – például válás esetén a gyermek másik szülőhöz kerül, vagy gyámhatósági döntés alapján más személyhez kerül a gondozása –, akkor az eredeti jogosult személy jogosultsága megszűnik. Ekkor az új gondozó jogosulttá válhat a családi pótlékra, amennyiben megfelel a feltételeknek. Az eredeti jogosultnak azonnal be kell jelentenie a változást, hogy elkerülje a jogosulatlan kifizetéseket.
Gyermek tartós bentlakásos intézménybe kerülése
Amennyiben a gyermek tartós bentlakásos intézménybe kerül (például gyermekotthonba, kollégiumba, fogyatékosok otthonába), és az intézmény gondoskodik teljes körű ellátásáról, a családi pótlék alapesetben nem jár a szülőnek. A jogszabályok szerint ilyenkor az intézmény jogosult a támogatás egy részére, míg a szülő esetlegesen egy csökkentett összegre lehet jogosult, ha rendszeresen látogatja a gyermeket és részt vesz a nevelésében. A jogosultság változását szintén be kell jelenteni a Kincstárnak.
Haláleset
Sajnos előfordulhat, hogy a gyermek vagy a jogosult személy elhalálozik. Ezekben az esetekben a jogosultság azonnal megszűnik. A haláleset bejelentése szintén kötelező, és a jogosultság a haláleset napjával szűnik meg. A haláleset bejelentéséhez szükséges irat a halotti anyakönyvi kivonat.
A jogosultsági feltételek egyéb változásai
Ritkábban előfordulhatnak egyéb olyan változások is, amelyek a jogosultság megszűnését vonják maguk után. Ilyen lehet például, ha a gyermek házasságot köt, vagy ha a gyermek maga válik jogosulttá valamilyen más ellátásra, ami kizárja a családi pótlékot. Fontos, hogy minden, a jogosultságot érintő változást bejelentsünk.
A lemondás folyamata: lépésről lépésre
A családi pótlék lemondásának folyamata viszonylag egyszerű, ha ismerjük a pontos lépéseket és a szükséges dokumentumokat. A legfontosabb a gyorsaság és a pontosság, hogy elkerüljük a jogosulatlan kifizetéseket és az azzal járó visszafizetési kötelezettséget.
Ki intézheti a lemondást?
A lemondást kizárólag a családi pótlékban részesülő személy (a jogosult) intézheti. Ez az a személy, akinek bankszámlájára vagy postai címére utalják a támogatást. Amennyiben a jogosult személy akadályoztatva van, meghatalmazott útján is eljárhat, de a meghatalmazásnak írásos formában kell történnie és meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak.
Milyen nyomtatvány szükséges?
A családi pótlék lemondásához a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kell kitölteni. Ez a nyomtatvány általában a „Kérelem családtámogatási ellátások megállapítására/folyósítására/változás bejelentésére” elnevezésű űrlap, amelynek egy része a változások bejelentésére, így a jogosultság megszűnésének közlésére szolgál. Az űrlap letölthető a Kincstár honlapjáról, vagy beszerezhető bármelyik Kormányablakban. Fontos, hogy a legfrissebb verziójú nyomtatványt használjuk.
A nyomtatványon pontosan fel kell tüntetni az azonosító adatokat (név, születési dátum, anyja neve, TAJ szám, adóazonosító jel), a gyermek(ek) adatait, valamint a jogosultság megszűnésének okát és pontos dátumát. A kitöltés során ügyelni kell a pontosságra, hiszen egy apró hiba is késedelmet okozhat az ügyintézésben.
Hova kell benyújtani a nyomtatványt és a dokumentumokat?
A kitöltött nyomtatványt és a szükséges mellékleteket a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell benyújtani. Ennek több módja is van:
- Személyesen: Bármelyik Kormányablakban leadható a kérelem. A Kormányablakok az ország számos pontján elérhetők, és segítséget nyújtanak az ügyintézésben. Fontos, hogy vigyük magunkkal a személyazonosító okmányainkat és a gyermek(ek) azonosító okmányait is.
- Postai úton: Elküldhető a lakóhely szerint illetékes Kincstár Területi Igazgatóságának címére. Ajánlott tértivevénnyel feladni a levelet, hogy igazolni tudjuk a feladás dátumát.
- Elektronikus úton: Ügyfélkapun keresztül is benyújtható a kérelem, amennyiben rendelkezünk ilyen hozzáféréssel. Ez a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az ügyintézésnek. A Kincstár honlapján található elektronikus űrlapok segítségével, hitelesített elektronikus aláírással vagy Ügyfélkapun keresztül azonosítva küldhető be a bejelentés.
Szükséges dokumentumok
A nyomtatvány mellett általában az alábbi dokumentumokra lehet szükség (az eset körülményeitől függően):
- Személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adóazonosító jel) a jogosult részéről.
- A gyermek(ek) személyazonosító okmányai (születési anyakönyvi kivonat, diákigazolvány, lakcímkártya).
- A jogosultság megszűnését igazoló dokumentum (pl. iskolalátogatási igazolás a tanulmányok befejezéséről, halotti anyakönyvi kivonat, bírósági végzés a gyermekelhelyezésről, igazolás külföldi tartózkodásról).
Mindig érdemes tájékozódni a Kincstár honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell csatolni az adott esetben.
Határidők és azok jelentősége
A családi pótlék lemondása során a határidők betartása kritikus fontosságú. A Cst. egyértelműen fogalmaz: a jogosultnak 15 napon belül be kell jelentenie a Kincstárnak minden olyan változást, amely a jogosultságát érinti. Ez a 15 napos határidő attól a naptól számítódik, amikor a jogosultságot érintő változás bekövetkezett.
A 15 napos bejelentési határidő elmulasztása a jogosulatlanul felvett családi pótlék visszafizetési kötelezettségét vonja maga után, kamatokkal terhelten.
A bejelentési kötelezettség határideje
Nézzünk néhány példát a határidők értelmezésére:
- Ha a gyermek leérettségizik június 30-án, és nem megy tovább felsőoktatásba, a jogosultság az utolsó tanév utolsó napjával (június 30.) szűnik meg. A bejelentést július 15-éig kell megtenni.
- Ha a gyermek augusztus 15-én betölti a 20. életévét (és nem tartósan beteg/fogyatékos), és a tanév június 30-án ért véget, a bejelentést július 15-éig kell megtenni. Ha még tart a tanév, akkor a tanév utolsó napjától számít a 15 nap.
- Ha a gyermek szeptember 1-jén költözik külföldre tartósan, a bejelentést szeptember 16-áig kell megtenni.
- Ha a gyermek elhalálozik május 10-én, a bejelentést május 25-éig kell megtenni.
A határidő elmulasztása súlyos következményekkel járhat. A Kincstár a jogosultság megszűnésének dátumától kezdve jogosulatlanul folyósított összegeket visszaköveteli. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például 3 hónappal később jelenti be a változást, akkor a 3 hónapra folyósított családi pótlékot teljes egészében vissza kell fizetnie, méghozzá a polgári jogi kamatokkal együtt. Ez az összeg gyorsan felhalmozódhat, és komoly anyagi terhet jelenthet.
A határidő elmulasztásának következményei: visszafizetés, kamatok
A jogosulatlanul felvett családi pótlék visszafizetési kötelezettsége nem csak a bejelentési határidő elmulasztása miatt keletkezhet, hanem akkor is, ha a jogosult tévesen ad meg adatokat, vagy szándékosan elhallgat fontos információkat. A Kincstár rendszeresen ellenőrzi a jogosultsági feltételek fennállását, és ha szabálytalanságot észlel, felszólítja a jogosultat a visszafizetésre.
A visszafizetendő összeghez a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamat is hozzájárulhat, ami tovább növeli a fizetendő összeget. Fontos tudni, hogy a Kincstárnak jogában áll a jogosulatlanul felvett összeget visszatartani a későbbi családi pótlék kifizetéséből, vagy más állami juttatásokból, illetve végső esetben végrehajtási eljárást indíthat a tartozás behajtására.
A jogosulatlanul felvett családi pótlék visszafizetése
Amikor a Kincstár megállapítja, hogy a jogosult a családi pótlékot jogosulatlanul vette fel, határozatban értesíti erről a jogosultat. Ebben a határozatban részletezik a jogosulatlanul felvett összeget, a visszafizetési határidőt, és az esetleges kamatokat. A visszafizetési kötelezettség keletkezésekor a jogosultnak több lehetősége is van a rendezésre.
A visszafizetési kötelezettség keletkezése
A visszafizetési kötelezettség a jogosultság megszűnésének napjától keletkezik, de a Kincstár csak akkor tud erről, amikor a jogosult bejelenti a változást, vagy saját ellenőrzései során tudomására jut. Ezért is kiemelten fontos a 15 napos bejelentési határidő betartása. Minél később történik a bejelentés, annál nagyobb összeg halmozódik fel, amelyet vissza kell fizetni.
A Kincstár a jogosulatlanul felvett családi pótlék összegét az utolsó jogosult hónap utáni kifizetésekből számítja ki. Ha például a gyermek június 30-án fejezte be a tanulmányait, és a szülő szeptember 30-án jelenti be a változást, akkor júliusra, augusztusra és szeptemberre folyósított összegeket kell visszafizetnie, plusz a kamatokat.
A visszafizetés módjai, részletfizetés
A Kincstár a határozatban megadja a visszafizetéshez szükséges bankszámlaszámot és a befizetés határidejét. A visszafizetés történhet:
- Egy összegben: A teljes összeget a megadott határidőn belül átutalással vagy postai csekken lehet befizetni.
- Részletfizetéssel: Amennyiben az egyösszegű visszafizetés aránytalanul nagy terhet jelentene a családnak, a jogosult kérheti a Kincstártól a részletfizetési lehetőséget. Ezt írásban kell kérelmezni, és indokolni kell a nehézséget. A Kincstár mérlegelési jogkörében eljárva dönt a részletfizetés engedélyezéséről és a részletek összegéről/futamidejéről. Fontos tudni, hogy a részletfizetésre is felszámolható kamat.
- Beszámítással: Ha a jogosult más, a Kincstár által folyósított ellátásban (pl. GYES, GYED) részesül, a jogosulatlanul felvett összeget a Kincstár levonhatja ezekből a juttatásokból. Ez a beszámítás automatikusan is megtörténhet, de a Kincstár tájékoztatja erről a jogosultat.
Végrehajtás
Ha a jogosult nem tesz eleget a visszafizetési kötelezettségének, és a részletfizetési kérelemre sem kerül sor, vagy a részleteket sem fizeti, a Kincstár végrehajtási eljárást indíthat. Ez azt jelenti, hogy a tartozást bírósági végrehajtó útján kísérlik meg behajtani. A végrehajtási eljárás további költségekkel (végrehajtási díj, költségek) jár, amelyek szintén a jogosultat terhelik. Ezért mindenképpen javasolt időben felvenni a kapcsolatot a Kincstárral, és megállapodni a visszafizetés módjáról, hogy elkerüljük a végrehajtási eljárás kellemetlenségeit és többletköltségeit.
Különleges esetek és teendők
A családi pótlék lemondásával kapcsolatban felmerülhetnek olyan speciális helyzetek, amelyek eltérő szabályozást vagy eljárást igényelnek. Ezek ismerete elengedhetetlen a hibátlan ügyintézéshez.
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek
A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek esetében a családi pótlékra való jogosultság korhatára kitolódik. Számukra az iskoláztatási támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 23. életévüket betöltik, amennyiben közoktatási intézményben tanulnak. Fontos, hogy a tartós betegséget vagy súlyos fogyatékosságot igazolni kell a Kincstár felé szakorvosi igazolással. Amennyiben a gyermek betölti a 23. életévét, vagy befejezi tanulmányait, a bejelentési kötelezettség ugyanúgy fennáll, mint más esetekben.
Emellett a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár. Ha a gyermek egészségi állapota javul, és már nem minősül tartósan betegnek vagy súlyosan fogyatékosnak, a magasabb összegű ellátás jogosultsága megszűnik, és a normál összegűre kell áttérni. Ezt a változást is be kell jelenteni a Kincstárnak.
Felsőoktatásban tanuló gyermekek
Fontos tévhit, hogy a családi pótlék jár a felsőoktatásban tanuló gyermekek után. A hatályos jogszabályok szerint a családi pótlék (iskoláztatási támogatás formájában) csak közoktatási intézményben (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola) tanuló gyermekek után jár. Amint a gyermek felsőoktatási intézménybe (egyetem, főiskola) nyer felvételt, a közoktatási intézményi jogviszonya megszűnik, és ezzel együtt a családi pótlékra való jogosultság is megszűnik. Ezt a változást szintén be kell jelenteni a 15 napos határidőn belül.
Sok szülő tévedésből tovább veszi fel a támogatást, amikor gyermeke egyetemre megy, ami jogosulatlan kifizetéshez és visszafizetési kötelezettséghez vezet. Kiemelten fontos erre odafigyelni, és időben lemondani az ellátást.
Külföldi munkavállalás és EU-s koordináció
Ha a jogosult vagy a gyermek egyik szülője külföldön vállal munkát, különösen az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség területén, a családi pótlékra való jogosultság kérdése bonyolulttá válhat az EU-s szociális biztonsági koordinációs rendeletek miatt. Ezek a rendeletek meghatározzák, hogy melyik tagállam joga szerint jár a családtámogatás. Általában az az állam a felelős, ahol a szülő biztosított, vagy ahol a gyermek él.
Ilyen esetben is bejelentési kötelezettség áll fenn a Kincstár felé. A Kincstár felveszi a kapcsolatot a másik tagállam illetékes szervével, és megvizsgálják, hol van elsődleges jogosultság. Lehet, hogy a magyar családi pótlék megszűnik, és helyette a másik tagállam juttatása jár, vagy kiegészítő juttatásra lehet jogosult valahol. A bejelentés elmulasztása itt is jogosulatlan kifizetésekhez vezethet, amelyek visszafizetése nemzetközi szinten is bonyolultabb lehet.
A családi pótlék és egyéb támogatások kapcsolata
A családi pótlék egy alapszintű családtámogatási forma, amely számos más szociális juttatással és adókedvezménnyel összefüggésben állhat. Bár maga a családi pótlék nem jövedelemfüggő, és a lemondása közvetlenül nem befolyásolja más, jövedelemfüggő juttatások jogosultságát, fontos tisztában lenni az indirekt hatásokkal.
GYES, GYED, CSED
A gyermekgondozási segély (GYES), a gyermekgondozási díj (GYED) és a csecsemőgondozási díj (CSED) mind a gyermekneveléshez kapcsolódó juttatások. Ezek jogosultsági feltételei azonban eltérnek a családi pótlékétól (pl. biztosítási jogviszony, jövedelem). A családi pótlék lemondása önmagában nem szünteti meg ezen ellátásokra való jogosultságot, amennyiben a szülő továbbra is megfelel a GYES, GYED vagy CSED feltételeinek. Ugyanakkor, ha a családi pótlék megszűnését kiváltó ok (pl. gyermek nagykorúvá válása, tanulmányok befejezése) egyben a GYES-re vagy GYED-re való jogosultságot is érinti, akkor azokat is le kell mondani, vagy be kell jelenteni a változást az illetékes szervnek (általában a Kincstárnak vagy a munkáltatónak).
Például, ha a legkisebb gyermek is betölti a 3. életévét (ami a GYES általános korhatára), akkor a GYES is megszűnik. Ha a családi pótlék megszűnésének oka a gyermek nagykorúvá válása, az nem érinti a GYES-t, ha van kisebb gyermek is a családban, aki után jár a GYES.
Adókedvezmények
A családi adókedvezmény, más néven családi járulékkedvezmény, az Szja tv. alapján vehető igénybe, és a jogosultak a gyermekek számától és egészségi állapotától függően adóalapjukat csökkenthetik. A családi pótlékra való jogosultság alapozza meg a családi kedvezményre való jogosultságot is. Ez azt jelenti, hogy ha a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, akkor a családi adókedvezményre való jogosultság is megszűnik az adott gyermek után. Ezt a változást a munkáltatónak vagy a Kincstárnak (ha a Kincstár folyósítja az adókedvezményt) be kell jelenteni, hogy az adóelőleget megfelelően vonják. Ennek elmulasztása esetén az adóbevalláskor fizetendő adókülönbözet keletkezhet.
Fontos, hogy az adókedvezmény igénylésének feltételei szorosan összefüggnek a családi pótlékra való jogosultsággal. Ha valaki jogosulatlanul veszi fel a családi pótlékot, akkor jogosulatlanul veszi igénybe a családi adókedvezményt is, ami szintén visszafizetési kötelezettséget von maga után, kamatokkal együtt, az adóhatóság (NAV) felé.
Elektronikus ügyintézés a családi pótlék lemondása esetén
A modern közigazgatásnak köszönhetően ma már számos ügyet, így a családi pótlék lemondását is el lehet intézni elektronikus úton. Ez a megoldás gyorsabb, kényelmesebb és sok esetben pontosabb is, mint a hagyományos papír alapú ügyintézés.
Ügyfélkapu szerepe
Az Ügyfélkapu az elektronikus ügyintézés alapja Magyarországon. A regisztrált felhasználók az Ügyfélkapun keresztül azonosíthatják magukat a közigazgatási szervek felé, és számos szolgáltatást vehetnek igénybe online. Ahhoz, hogy a családi pótlék lemondását elektronikusan intézzük, rendelkeznünk kell Ügyfélkapu hozzáféréssel. Ha még nincs ilyenünk, bármelyik Kormányablakban vagy okmányirodában ingyenesen regisztrálhatunk.
Az Ügyfélkapu segítségével elérhető a Magyar Államkincstár elektronikus felülete, ahol online űrlapok tölthetők ki, és digitálisan benyújthatók a szükséges dokumentumok. Ezáltal elkerülhető a személyes ügyintézés és a postai feladás macerája.
Online űrlapok és folyamat
A Kincstár honlapján, az elektronikus ügyintézés menüpont alatt találhatók meg a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos űrlapok. Ezek között szerepel a „Kérelem családtámogatási ellátások megállapítására/folyósítására/változás bejelentésére” elnevezésű űrlap is, amelyet a családi pótlék lemondásához kell használni.
Az elektronikus ügyintézés menete a következő:
- Belépés az Ügyfélkapun keresztül: Először is be kell lépni az Ügyfélkapu felhasználónévvel és jelszóval a Kincstár elektronikus felületére.
- Űrlap kiválasztása és kitöltése: Ki kell választani a megfelelő űrlapot, és pontosan, hiánytalanul ki kell tölteni a kért adatokat. Fontos a jogosultság megszűnésének okát és dátumát pontosan megadni.
- Mellékletek csatolása: Ha szükséges, a jogosultság megszűnését igazoló dokumentumokat (pl. iskolalátogatási igazolás, halotti anyakönyvi kivonat) szkennelt formában, digitálisan csatolni kell az űrlaphoz.
- Hitelesítés és beküldés: Az űrlap kitöltése és a mellékletek csatolása után az Ügyfélkapu automatikusan hitelesíti a beküldést. Ezt követően az űrlap elektronikusan továbbítódik a Kincstár felé.
- Visszaigazolás: A beküldésről általában azonnal kapunk egy visszaigazolást az Ügyfélkapu tárhelyünkre.
Az elektronikus ügyintézés nemcsak időt takarít meg, hanem a hibalehetőségeket is csökkenti, mivel az űrlapok gyakran ellenőrzik a beírt adatok érvényességét. Emellett a beküldés dátuma is pontosan rögzítésre kerül, ami a határidők betartása szempontjából kiemelten fontos.
Jogszabályi háttér és hivatkozások
A családi pótlékra vonatkozó szabályokat, beleértve a jogosultság feltételeit, a folyósítás módját és a jogosultság megszűnésének esetét, elsősorban két jogszabály tartalmazza:
- 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.): Ez a törvény a családtámogatások átfogó jogszabálya, amely részletesen szabályozza a családi pótlékra (nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás) való jogosultságot, az igénylés módját, a folyósítás szabályait, valamint a jogosultság megszűnését és a bejelentési kötelezettséget.
- 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról: Ez a kormányrendelet tartalmazza a Cst. részletes végrehajtási szabályait, például a nyomtatványok formáját, az ügyintézés pontos menetét, a mellékletek körét és egyéb technikai részleteket.
Ezeken kívül relevánsak lehetnek az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendeletei is, ha a család nemzetközi vonatkozású (pl. külföldi munkavállalás). Konkrétan az 883/2004/EK és az 987/2009/EK rendeletekről van szó.
Mindig javasolt a hatályos jogszabályok aktuális szövegét tanulmányozni, vagy szakember (jogász, ügyvéd, Kincstár ügyfélszolgálata) segítségét kérni, ha bizonytalanok vagyunk a jogosultsági feltétekkel vagy a lemondás menetével kapcsolatban. A jogszabályok gyakran változnak, ezért a friss információk kulcsfontosságúak.
A Kincstár és a Kormányablakok ügyfélszolgálatai is naprakész információval rendelkeznek, és segítséget nyújtanak az ügyintézésben. Fontos, hogy ne féljünk kérdéseket feltenni, hiszen a téves információk vagy a mulasztások súlyos anyagi következményekkel járhatnak.
A családi pótlék lemondása tehát nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem egy felelősségteljes cselekedet, amely a jogszabályok betartását és a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását szolgálja. Az időben történő, pontos bejelentés elengedhetetlen a zökkenőmentes ügyintézéshez és a kellemetlen jogi, anyagi következmények elkerüléséhez.