Gépjármű vásárlása vagy eladása Magyarországon egy összetett folyamat, amelynek egyik legkritikusabb eleme az autó átírás. Ez a procedúra nem csupán adminisztratív teher, hanem a tulajdonjog hivatalos átszállásának jogi alapja. Ennek elmulasztása vagy helytelen elvégzése komoly jogi és anyagi következményekkel járhat mind az eladó, mind a vevő számára. Célunk, hogy részletesen bemutassuk az átírás minden lépését, a szükséges dokumentumoktól kezdve a határidőkön és illetékeken át, egészen a tipikus buktatókig, hogy Ön magabiztosan és hibamentesen tudja lebonyolítani ezt a fontos ügyintézést.
Az autó átírás nem csupán egy formalitás, hanem a gépjármű-nyilvántartás integritásának záloga. Ez biztosítja, hogy minden járműnek egyértelműen beazonosítható tulajdonosa legyen, ami alapvető a közlekedésbiztonság, a felelősségvállalás és a jogi ügyletek szempontjából. A pontos és időben történő átírás elengedhetetlen ahhoz, hogy az új tulajdonos jogszerűen vehessen részt a forgalomban, és elkerülje az esetleges büntetéseket vagy jogvitákat.
Az adásvételi szerződés: az alapok alapja
Minden autó átírás alapja egy szabályosan megkötött és aláírt adásvételi szerződés. Ez a dokumentum rögzíti a felek szándékát a tulajdonjog átruházására, és tartalmazza a jármű legfontosabb azonosító adatait, az vételárat, valamint az eladó és a vevő személyes adatait. A szerződésnek írásban kell elkészülnie, és mindkét félnek alá kell írnia.
Az adásvételi szerződésnek számos kötelező tartalmi elemet kell magában foglalnia, melyek nélkül az okmányiroda nem fogadja el az átírási kérelmet. Ezek közé tartozik a jármű gyártmánya, típusa, alvázszáma, motorszáma, forgalmi rendszáma, színe, kilométeróra állása, valamint az eladó és a vevő teljes neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, illetve személyazonosító okmányának száma. A szerződésben fel kell tüntetni az eladási árat és az átadás-átvétel pontos dátumát is.
A szerződés aláírásakor kiemelten fontos a négy eredeti példány elkészítése: egy az eladónak, egy a vevőnek, egy az okmányirodának (vagy kormányablaknak), és egy a biztosító számára. A dátumozásra különösen figyelni kell, hiszen ez az időpont jelöli a tulajdonjog átszállását, és ettől a naptól számítódnak a különböző ügyintézési határidők. A dátumozás hibája komoly problémákat okozhat az átírás során.
„A szabályosan kitöltött adásvételi szerződés nem csupán egy papír, hanem a sikeres autó átírás fundamentuma. Hiányos vagy hibás adatok esetén az egész folyamat megakadhat, vagy akár érvénytelenné is válhat.”
A tulajdonjog átruházásának jogi keretei
A tulajdonjog átruházás Magyarországon szigorú jogszabályi keretek között zajlik. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a gépjárművek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletek határozzák meg azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy jármű tulajdonosa hivatalosan is megváltozzon. Az adásvételi szerződés aláírásával a vevő megszerzi a jármű birtokát, de a tulajdonjog csak a nyilvántartásba vétellel száll át rá teljes mértékben.
Az eladó kötelezettsége az adásvételi szerződés megkötését követő 8 napon belül bejelenteni a jármű eladását az illetékes hatóságnál. Ezt az eladó lakóhelye szerinti okmányirodában vagy kormányablakban teheti meg. A bejelentés elmulasztása súlyos következményekkel járhat, hiszen a gépjármű-nyilvántartásban továbbra is ő fog szerepelni tulajdonosként, így az esetleges bírságok, parkolási díjak vagy balesetek esetén őt terhelheti a felelősség.
A vevőnek az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül kell kezdeményeznie az autó átírását. Ez a határidő rendkívül szoros, és túllépése esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezhetik. A tulajdonjog átszállásának hivatalos megerősítése a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával történik, amelyeken az új tulajdonos adatai szerepelnek.
Az átírás folyamatának lépései
Az autó átírás egy többlépcsős folyamat, amelynek minden egyes fázisa kiemelt figyelmet igényel. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb lépéseket:
Adásvételi szerződés megkötése: Az első és legfontosabb lépés. Gondoskodjunk a megfelelő tartalomról és a négy példányról.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGfb) megkötése: A vevőnek az adásvétel napján, de legkésőbb az átírást megelőzően új biztosítási szerződést kell kötnie. Enélkül nem lehetséges az átírás.
Eredetiségvizsgálat elvégeztetése: Használt jármű vásárlása esetén kötelező az eredetiségvizsgálat. Ezt az okmányirodában, vagy a szerződött vizsgálóállomásokon lehet elvégeztetni.
Okmányirodai ügyintézés (kormányablak): A vevőnek az adásvételtől számított 15 napon belül fel kell keresnie egy tetszőleges kormányablakot az átírási kérelem benyújtásához.
Illetékek és díjak befizetése: Az átírási illeték, az új forgalmi engedély és törzskönyv díja, valamint az eredetiségvizsgálat díja.
Új forgalmi engedély és törzskönyv átvétele: Sikeres ügyintézés esetén az új dokumentumokat a helyszínen, vagy postai úton kapja meg a vevő.
Az eladó feladata, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül bejelentse a jármű eladását a saját lakóhelye szerinti kormányablakban. Ez a lépés rendkívül fontos az eladó jogi védelme szempontjából, hiszen így a járművel kapcsolatos további felelősségek átszállnak a vevőre.
Szükséges dokumentumok magánszemélyek részére
Magyarországon autó átírásához kötelező a forgalmi engedély, a törzskönyv és a személyazonosító okmány bemutatása.
Az autó átírás magánszemélyek esetében számos dokumentum meglétét igényli. A hiányzó papírok miatt az ügyintézés elhúzódhat, vagy akár meghiúsulhat. Készüljünk fel alaposan!
Adásvételi szerződés: Legalább három eredeti példány (egy az okmányirodának, egy az eladónak, egy a vevőnek).
Személyazonosító igazolvány és lakcímkártya: Az eladó és a vevő részéről is.
Vezetői engedély: Opcionális, de hasznos lehet az azonosításhoz.
Forgalmi engedély: A jármű aktuális forgalmi engedélye.
Törzskönyv: A jármű tulajdonjogát igazoló dokumentum.
Érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása: A vevő által kötött új biztosítási kötvény vagy igazolás.
Eredetiségvizsgálat igazolása: A vizsgálóállomás által kiállított igazolás.
Meghatalmazás: Amennyiben nem személyesen intézi az ügyet, hiteles meghatalmazásra van szükség.
Adó- és értékbizonyítvány: Abban az esetben, ha az önkormányzatnál igényelt adó- és értékbizonyítványra van szükség (pl. öröklés, ajándékozás esetén).
Különösen ügyeljünk arra, hogy az adásvételi szerződésben szereplő adatok pontosan megegyezzenek a személyi okmányokon és a jármű dokumentumaiban szereplő adatokkal. Egyetlen elírás is elegendő lehet az ügyintézés megakasztásához.
Cégek és jogi személyek átírási sajátosságai
Cégek és jogi személyek esetében az autó átírás folyamata kiegészül néhány specifikus dokumentummal és eljárással. Bár az alapvető lépések hasonlóak, a jogi státuszból adódóan további igazolásokra van szükség.
Cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám: A vevő vagy eladó cég adatait igazoló dokumentum.
Cégkivonat: Friss cégkivonat, amely igazolja a cég létezését és a képviseletre jogosult személyt.
Aláírási címpéldány vagy aláírásminta: A képviseletre jogosult személy aláírásának hiteles igazolása.
Meghatalmazás: Amennyiben nem a cégjegyzékben szereplő képviseletre jogosult személy jár el, meghatalmazásra van szükség. Ennek tartalmaznia kell a cég bélyegzőjét és a képviseletre jogosult aláírását.
Adószám: A cég adószáma, melyet az adásvételi szerződésben is fel kell tüntetni.
A cégeknek különösen figyelniük kell arra, hogy a szerződés aláírója valóban jogosult legyen a cég képviseletére. Ennek hiányában az adásvétel érvénytelenné válhat. A cégjegyzékben szereplő adatoknak és a tényleges képviseletnek összhangban kell lennie. Az adásvételi szerződésben a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is pontosan fel kell tüntetni.
Az átírási illeték mértéke és számítása
Az átírási illeték, hivatalos nevén vagyonszerzési illeték, a gépjármű vásárlásakor fizetendő kötelező díj. Ennek mértékét a jármű kora és a motor teljesítménye (kW) alapján számolják ki, és a vevőnek kell megfizetnie az okmányirodában az átírási kérelem benyújtásakor.
Az illeték pontos összege a következő képlet alapján határozható meg:
A korfaktor a jármű életkorától függ. Minél idősebb az autó, annál alacsonyabb a korfaktor, így az illeték összege is kedvezőbb:
Jármű kora
Korfaktor
Új (0 év)
1,00
1-3 év
0,90
4-6 év
0,70
7-9 év
0,50
10-13 év
0,30
14 év felett
0,20
Például egy 100 kW teljesítményű, 5 éves autó esetében az illeték számítása: 100 kW * 180 Ft/kW * 0,70 = 12 600 Ft. Fontos megjegyezni, hogy az illeték alapja a motor teljesítménye, nem pedig a hengerűrtartalom. Az elektromos és hibrid autókra kedvezményes szabályok vonatkozhatnak, vagy akár illetékmentesek is lehetnek bizonyos feltételek mellett.
A vagyonszerzési illeték: ki fizeti és mikor?
A vagyonszerzési illeték, ahogy már említettük, az autó átírás egyik legjelentősebb költségtényezője. Ezt az illetéket a vevőnek kell megfizetnie a jármű tulajdonjogának megszerzésekor. A fizetésre az okmányirodában, az átírási kérelem benyújtásakor van lehetőség bankkártyával vagy készpénzzel, illetve cégek esetén átutalással is történhet.
Az illeték megfizetése nélkül az átírási folyamat nem fejeződhet be, és az új forgalmi engedély, valamint törzskönyv sem kerül kiállításra. Ezért kiemelten fontos, hogy az ügyintézésre elegendő pénzösszeggel érkezzünk, vagy megfelelő fizetési móddal rendelkezzünk. Az illeték mértékét az okmányiroda munkatársa számolja ki a jármű adatai alapján.
Bizonyos esetekben az átírási illeték alól mentességet kaphat a vevő. Ilyen például a környezetkímélő járművek (tisztán elektromos autók) vásárlása, vagy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás. Az illetékmentesség feltételeiről érdemes előzetesen tájékozódni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján vagy az okmányirodában.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGfb) szerepe
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGfb) védi a másoknak okozott károkat, és jogszabályi kötelezettség Magyarországon.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGfb) az autó átírás elengedhetetlen feltétele. Magyarországon minden forgalomban lévő gépjárműre kötelező érvényű a KGfb megkötése. Az új tulajdonosnak az adásvételi szerződés aláírásának napján, de legkésőbb az átírási kérelem benyújtása előtt, új biztosítási szerződést kell kötnie a saját nevére.
Az eladó régi biztosítása az adásvételi szerződés napján megszűnik. A vevőnek az átírási kérelem benyújtásakor igazolnia kell az érvényes KGfb meglétét. Ezt megteheti a biztosítási kötvény bemutatásával, vagy a biztosító által kiállított igazolással. Az okmányiroda munkatársai ellenőrzik a központi adatbázisban a biztosítás érvényességét.
A KGfb hiánya esetén az átírási kérelmet elutasítják, és az ügyintézés nem folytatható. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy időben gondoskodjunk a biztosítás megkötéséről. Érdemes több biztosító ajánlatát is összehasonlítani, hiszen a díjak jelentősen eltérhetnek egymástól. A biztosítási díj függ a jármű típusától, a vezető életkorától, lakhelyétől, és a balesetmentes évek számától (bónusz-málusz rendszer).
Műszaki vizsga és eredetiségvizsgálat: elengedhetetlen lépések
Két további fontos elem az autó átírás folyamatában a műszaki vizsga és az eredetiségvizsgálat. Ezek célja a jármű műszaki állapotának és jogi tisztaságának ellenőrzése.
Műszaki vizsga
A műszaki vizsga igazolja, hogy a jármű megfelel a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. Csak érvényes műszaki vizsgával rendelkező jármű írható át. Amennyiben a vásárolt jármű műszaki vizsgája lejárt, az új tulajdonosnak gondoskodnia kell annak megújításáról még az átírás előtt. A vizsga hiánya az átírási kérelem elutasításához vezet.
Eredetiségvizsgálat
Az eredetiségvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a jármű alvázszáma, motorszáma és egyéb azonosítói eredetiek-e, és nem történt-e manipuláció, vagy nem körözik-e a járművet. Használt jármű vásárlása esetén ez kötelező eleme az átírásnak. Az eredetiségvizsgálatot az adásvételi szerződés megkötését követően, de még az okmányirodai ügyintézés előtt kell elvégeztetni.
Az eredetiségvizsgálat díja a jármű hengerűrtartalmától függően változik. Ezt a díjat a vizsgálóállomáson kell befizetni. Az igazolás érvényességi ideje 60 nap, így fontos, hogy ezen időn belül történjen meg az okmányirodai ügyintézés. Az eredetiségvizsgálat elmulasztása szintén az átírási kérelem elutasítását vonja maga után.
Határidők az átírás során: mire figyeljünk?
Az autó átírás során több szoros határidő is van, amelyek betartása kulcsfontosságú a problémamentes ügyintézéshez és a büntetések elkerüléséhez. Ezeket a határidőket mind az eladónak, mind a vevőnek figyelembe kell vennie.
Eladó: 8 nap. Az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül az eladónak be kell jelentenie a jármű eladását a lakóhelye szerinti kormányablakban. Ennek elmulasztása esetén a jármű továbbra is az ő nevén szerepel a nyilvántartásban, és őt terhelik az esetleges büntetések (pl. gyorshajtás, parkolási díj).
Vevő: 15 nap. Az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 napon belül a vevőnek kezdeményeznie kell az átírást az okmányirodában vagy kormányablakban. Ez a határidő magában foglalja az eredetiségvizsgálat elvégzését és a KGfb megkötését is. A 15 napos határidő túllépése esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezhetik a vevőt.
Eredetiségvizsgálat igazolásának érvényessége: 60 nap. Az eredetiségvizsgálat elvégzésétől számított 60 napon belül kell az okmányirodai ügyintézést lebonyolítani. Ha ez az idő lejár, újabb eredetiségvizsgálatra lesz szükség.
A határidők pontos betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem a felek érdekeit is szolgálja. Az eladó számára a 8 napos bejelentés a felelősség átszállását jelenti, míg a vevőnek a 15 napos határidő betartása biztosítja, hogy elkerülje a késedelemből adódó plusz költségeket és jogi kellemetlenségeket.
„A határidők szigorú betartása az autó átírás alfája és omegája. Egyetlen nap késedelem is elegendő lehet ahhoz, hogy a kényelmes ügyintézésből frusztráló és költséges jogi procedúra váljon.”
Tipikus buktatók és hogyan kerüljük el őket
Az autó átírás számos ponton rejthet magában buktatókat, amelyek késleltethetik vagy akár meg is hiúsíthatják az ügyintézést. Ezek ismerete segíthet elkerülni a kellemetlenségeket.
Hiányos vagy hibás adásvételi szerződés: A leggyakoribb hiba. Ellenőrizzük az összes adatot, a jármű és a felek adatait is, beleértve a dátumot és az aláírásokat. Különösen figyeljünk a kilométeróra állásának pontos rögzítésére.
Lejárt műszaki vizsga: A vizsga hiánya azonnal megakasztja az átírást.
Hiányzó eredetiségvizsgálat vagy lejárt érvényessége: Kötelező és időhöz kötött.
Hiányzó vagy érvénytelen KGfb: Biztosítás nélkül nincs átírás. Győződjünk meg róla, hogy a kötvény érvényes és a vevő nevére szól.
Eladó bejelentésének elmulasztása: Az eladó számára komoly jogi kockázatot jelenthet.
Vevő késedelmes átírása: Mulasztási bírságot von maga után.
Forgalmi engedély vagy törzskönyv hiánya: Ezek nélkül nem lehet átírni az autót. Győződjünk meg róla, hogy az eladó átadja ezeket a dokumentumokat.
Terhelt jármű vásárlása: Vásárlás előtt érdemes lekérdezni a jármű előéletét a Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP). Ez segít kideríteni, ha az autón zálogjog, végrehajtás vagy körözés van.
Meghatalmazás hiányos vagy hibás kitöltése: Ha nem személyesen járunk el, a meghatalmazásnak minden jogszabályi előírásnak meg kell felelnie.
A legfontosabb tanács a megelőzés: alapos tájékozódás, precíz dokumentumkitöltés és a határidők szigorú betartása. Kétség esetén érdemes szakértő segítségét igénybe venni.
Külföldi autók honosítása és átírása
A külföldi autók honosítása során a forgalmi engedély magyar nyelvű fordítása is kötelező.
Külföldről behozott autók esetében az autó átírás folyamata komplexebb, mivel magában foglalja a jármű honosítását is. Ez azt jelenti, hogy a járművet először alkalmassá kell tenni a magyarországi forgalomba helyezésre, majd csak ezután kerülhet sor a tulajdonjog átruházására és a magyar rendszám kiállítására.
Műszaki vizsgálat és típusjóváhagyás: Az első lépés a jármű műszaki vizsgálata, amely során ellenőrzik, hogy az megfelel-e az uniós és magyar szabványoknak. Ha a jármű rendelkezik érvényes uniós típusjóváhagyással, ez egyszerűsítheti a folyamatot. Különleges esetekben egyedi forgalomba helyezési engedélyre lehet szükség.
Regisztrációs adó befizetése: Külföldről behozott járművek esetében (kivéve a tisztán elektromos autókat) regisztrációs adót kell fizetni. Ennek összege a jármű típusától, hengerűrtartalmától és környezetvédelmi besorolásától függ. Az adót a NAV-nak kell befizetni.
Eredetiségvizsgálat: Mint minden használt jármű esetében, itt is kötelező az eredetiségvizsgálat.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése: A magyarországi forgalomba helyezéshez érvényes KGfb szükséges.
Okmányirodai ügyintézés: Az összes fenti dokumentummal fel kell keresni a kormányablakot, ahol benyújtjuk a forgalomba helyezési kérelmet, befizetjük az átírási illetéket, a forgalmi engedély és törzskönyv díját, valamint a rendszámtábla díját.
Rendszámtábla és okmányok átvétele: Sikeres ügyintézés esetén megkapjuk a magyar rendszámtáblákat, a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet.
A külföldi autó honosítása sokkal időigényesebb és költségesebb lehet, mint egy belföldi átírás. Érdemes előre tájékozódni a pontos követelményekről és díjakról, és akár szakértő segítségét is igénybe venni.
Öröklés útján szerzett jármű átírása
Az autó átírás öröklés útján szerzett járművek esetében speciális szabályok szerint történik. Ebben az esetben nem adásvételi szerződés, hanem a hagyatéki végzés vagy jegyzőkönyv képezi az átírás alapját.
Hagyatéki eljárás: Az öröklött járművet a hagyatéki eljárás során fel kell tüntetni a hagyatéki leltárban. A közjegyző által kiállított hagyatéki végzés vagy a jegyzőkönyv lesz az a dokumentum, amely igazolja az új tulajdonos személyét.
Adó- és értékbizonyítvány: Az öröklött járműveknél az illeték kiszámításához szükség lehet az önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványra. Ez igazolja a jármű forgalmi értékét.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Az örökösnek a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul új KGfb-t kell kötnie a nevére.
Eredetiségvizsgálat: Mivel az öröklés nem minősül adásvételnek, ezért az eredetiségvizsgálat nem kötelező öröklés esetén.
Okmányirodai ügyintézés: A hagyatéki végzéssel, az adó- és értékbizonyítvánnyal (ha szükséges), a személyi okmányokkal és a biztosítási igazolással fel kell keresni a kormányablakot. Az örökösnek meg kell fizetnie az átírási illetéket (kivéve, ha egyenes ági rokonról van szó, vagy házastárs az örökös, ekkor illetékmentesség jár), valamint a forgalmi engedély és törzskönyv díját.
Az öröklés esetén az átírási illeték mértéke is a vagyonszerzési illeték szabályai szerint alakul, de az egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő stb.) és a házastársak mentesülnek az illetékfizetés alól. A határidőkre itt is figyelni kell: a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell kezdeményezni az átírást.
Ajándékozás esetén felmerülő kérdések
Az autó átírás ajándékozás útján történő tulajdonszerzés esetén is különleges szabályok szerint zajlik. Ebben az esetben az adásvételi szerződés helyett ajándékozási szerződést kell kötni.
Ajándékozási szerződés: Az adásvételi szerződéshez hasonlóan, az ajándékozási szerződésnek is tartalmaznia kell a jármű és a felek adatait. Fontos, hogy egyértelműen rögzítse az ajándékozási szándékot és a vételár hiányát. Legalább három eredeti példányban szükséges.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Az ajándékozottnak az ajándékozási szerződés dátumával új KGfb-t kell kötnie.
Eredetiségvizsgálat: Mivel az ajándékozás nem adásvétel, így az eredetiségvizsgálat nem kötelező.
Okmányirodai ügyintézés: Az ajándékozási szerződéssel, személyi okmányokkal és a biztosítási igazolással fel kell keresni a kormányablakot.
Illetékfizetés: Az átírási illeték alól az egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő stb.) és a házastársak mentesülnek. Más személyek közötti ajándékozás esetén az illetéket meg kell fizetni, melynek alapja a jármű forgalmi értéke (adó- és értékbizonyítvány alapján).
Az ajándékozás esetén is a 15 napos határidő vonatkozik az átírásra az ajándékozási szerződés dátumától számítva. Az illetékmentesség jelentős előnyt jelenthet az egyenes ági rokonok és házastársak számára, így érdemes ezt a lehetőséget mérlegelni családon belüli járműátadás esetén.
Az átírás költségei részletesen
Az autó átírás költségei több tételből tevődnek össze. Ezeket érdemes előre kalkulálni, hogy ne érjen minket meglepetés az ügyintézés során.
Vagyonszerzési illeték (átírási illeték): Ez a legnagyobb tétel, melynek számítását korábban részleteztük (motor teljesítménye és a jármű kora alapján).
Forgalmi engedély díja: Jelenleg 6000 Ft.
Törzskönyv díja: Jelenleg 6000 Ft.
Eredetiségvizsgálat díja: A jármű hengerűrtartalmától függően változik.
1400 cm³ alatt: 17 000 Ft
1401-2000 cm³ között: 18 500 Ft
2001 cm³ felett: 20 000 Ft
Rendszámtábla díja (külföldi jármű honosítása esetén): 8500 Ft/pár.
Műszaki vizsga díja (ha lejárt): Ez a vizsgaállomásonként eltérő lehet, jellemzően 16 000 – 25 000 Ft.
Regisztrációs adó (külföldi jármű honosítása esetén): A jármű típusától és környezetvédelmi besorolásától függ, több tízezer, akár százezer forint is lehet.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGfb): Ennek díja évente fizetendő, és nagymértékben függ a biztosítótól, a járműtől és a vezető adataitól.
Egy átlagos használt autó átírásakor, ha minden rendben van a műszaki vizsgával és belföldi az adásvétel, a költségek az illetékkel együtt jellemzően 30 000 – 100 000 Ft között mozognak, a járműtől függően. Külföldi autó honosítása esetén ez az összeg lényegesen magasabb lehet.
Gyakran ismételt kérdések az autó átírással kapcsolatban
Az autó átírása során a tulajdonosnak kötelező bemutatni a gépjármű forgalmi engedélyét és a személyi okmányait.
Az autó átírás folyamata sok kérdést vet fel. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribbakat, és megválaszoljuk őket.
Mi történik, ha nem írom át az autót 15 napon belül?
Ha a vevő nem íratja át az autót a jogszabályban előírt 15 napon belül, akkor a hatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Ennek összege több tízezer forint is lehet. Ezen felül a jármű forgalomból való kivonását is kezdeményezhetik.
Az eladó 8 napos bejelentési kötelezettségének elmulasztása milyen következményekkel jár?
Az eladó számára komoly kockázatot jelent, ha nem jelenti be a jármű eladását 8 napon belül. A gépjármű-nyilvántartásban továbbra is ő szerepel tulajdonosként, így az esetleges bírságok (pl. gyorshajtás, parkolási díj), balesetek vagy egyéb jogi felelősségek őt terhelhetik. Extrém esetben akár egy lopott járműhöz is köthetővé válhat, ha az új tulajdonos nem íratta át.
Ki fizeti az eredetiségvizsgálat díját?
Az eredetiségvizsgálat díját a vevő fizeti, hiszen az átírási folyamat része, és az ő érdeke, hogy a jármű jogilag tiszta legyen.
Szükséges-e a régi rendszámtábla cseréje átíráskor?
Alapesetben nem szükséges a rendszámtábla cseréje. A jármű megőrzi eredeti rendszámát. Csak akkor van szükség cserére, ha a rendszám sérült, olvashatatlan, vagy ha külföldi rendszámot kell magyarra cserélni honosítás esetén.
Mi van, ha az eladó nem adja át a törzskönyvet?
A törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló alapvető dokumentum. Ennek hiányában az átírás nem lehetséges. Ha az eladó nem tudja átadni, például mert banki hitelre vásárolta az autót és a banknál van letétben, akkor az eladónak kell gondoskodnia a banktól való kiváltásáról. Ne fizessük ki a teljes vételárat a törzskönyv átvétele nélkül!
Lízingelt autót át lehet írni?
Lízingelt autót csak a lízingbeadó (bank, lízingcég) engedélyével lehet átírni, és csak a lízingszerződés lezárása, vagy a fennálló tartozás megfizetése után. A törzskönyv általában a lízingbeadó birtokában van a futamidő végéig.
Mi a teendő, ha eladok egy autót, de az új tulajdonos nem íratja át?
Ha az eladó a 8 napos bejelentési kötelezettségének eleget tett, és az okmányirodában leadta az adásvételi szerződés saját példányát, akkor az ő felelőssége megszűnik. A hatóság ezután a vevőt fogja felszólítani az átírásra és bírságot szabhat ki rá. Az eladó számára ilyenkor a legfontosabb a bejelentés igazolása.
A büntetések és jogi következmények elkerülése
Az autó átírás körüli szabályok be nem tartása súlyos büntetések és jogi következmények forrása lehet. Ezek elkerülése érdekében elengedhetetlen a precíz és időben történő ügyintézés.
A leggyakoribb szankció a mulasztási bírság, amelyet a vevőnek kell megfizetnie, ha nem tartja be a 15 napos átírási határidőt. Ez a bírság több tízezer forint is lehet, és ismételt mulasztás esetén tovább emelkedhet. Emellett a járművet ideiglenesen vagy véglegesen kivonhatják a forgalomból, ami további anyagi terhet és kellemetlenséget jelent.
Az eladó számára a 8 napos bejelentési kötelezettség elmulasztása szintén komoly problémákat okozhat. Amíg a jármű az ő nevén szerepel a nyilvántartásban, addig az esetleges szabálysértésekért, balesetekért vagy parkolási díjakért őt terhelheti a felelősség. Ezért az eladónak is kiemelten fontos, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően azonnal intézkedjen a bejelentésről, és őrizze meg az erről szóló igazolást.
A hiányzó vagy hibás dokumentumok, például a nem megfelelő adásvételi szerződés, a lejárt műszaki vizsga vagy az érvénytelen eredetiségvizsgálat szintén az átírás elutasításához vezetnek. Ez nemcsak időt és energiát emészt fel, hanem további költségeket is generálhat, hiszen újra kell kezdeni a hiánypótlásokat és az ügyintézést.
A jogi tisztaság és a nyugodt autózás érdekében minden egyes lépést alaposan megfontoltan és a jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. Egy kis előzetes tájékozódás és odafigyelés megkímélhet minket a későbbi fejfájástól és anyagi terhektől. Az autó átírás nem csupán egy adminisztratív feladat, hanem a felelősségteljes járműtulajdonlás alapja.
