A gépjárművek üzemeltetése számos jogi és adminisztratív kötelezettséggel jár, amelyek nem mindig a jármű tulajdonosára hárulnak. Ebben a komplex rendszerben kap kulcsszerepet az üzembentartói szerződés, amely egy olyan jogi dokumentum, melynek segítségével a tulajdonos átruházhatja a jármű üzemeltetésével kapcsolatos felelősségeket és jogokat egy másik személyre vagy cégre. Ez a megállapodás nem csak a tulajdonos és az üzembentartó közötti viszonyt szabályozza, hanem alapvető fontosságú a hatóságok, a biztosítók és a közlekedés többi résztvevője számára is. Különösen gyakori megoldás ez családon belül, céges autók esetében, vagy éppen lízingelt járműveknél, ahol a tulajdonjog és a tényleges használat szétválik.
Az üzembentartói jog bejegyzése a forgalmi engedélybe biztosítja a jogbiztonságot, és tisztázza, hogy ki viseli a felelősséget a járművel kapcsolatos esetleges károkért, bírságokért, vagy éppen az adófizetési kötelezettségekért. Ennek hiányában könnyen keletkezhetnek félreértések, jogi viták, és akár jelentős anyagi terhek is hárulhatnak olyan személyre, akinek valójában már nincs köze az adott jármű üzemeltetéséhez. Egy jól megírt és precízen kitöltött üzembentartói szerződés tehát nem csupán egy formai követelmény, hanem egy alapvető védőháló mindkét fél számára.
A cikk részletesen tárgyalja az üzembentartói szerződés minden aspektusát: a jogi háttértől kezdve, a szükséges adatokon és iratokon át, egészen a tipikus hibák elkerüléséig. Célunk, hogy lépésről lépésre vezessük végig az olvasót a folyamaton, segítve ezzel a jogszabályoknak megfelelő és problémamentes ügyintézést. Megvizsgáljuk, hogy milyen esetekben elengedhetetlen egy ilyen szerződés, milyen jogokat és kötelezettségeket ró a felekre, és hogyan biztosítható, hogy a megállapodás minden szempontból érvényes és hatékony legyen.
Mi is az üzembentartói szerződés, és miért van rá szükség?
Az üzembentartói szerződés egy magánjogi megállapodás, amely rögzíti, hogy egy gépjárművet nem a tulajdonosa, hanem egy harmadik fél, az üzembentartó használja és üzemelteti. Ez a dokumentum alapvetően elválasztja a jármű feletti tulajdonjogot a tényleges használattól és az azzal járó felelősségektől. A tulajdonos továbbra is a jármű tulajdonosa marad, de az üzemeltetéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, mint például a biztosítás, a karbantartás, az adófizetés, a bírságok viselése, az üzembentartóra hárulnak.
A szerződés jogi alapja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános szerződési szabályaira épül, de a gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos speciális jogszabályok, mint például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a járművek nyilvántartásba vételéről szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet is relevánsak. Ezek a jogszabályok írják elő az üzembentartó bejegyzésének kötelezettségét a forgalmi engedélybe, biztosítva ezzel a közhitelességet és a jogbiztonságot.
Az üzembentartói szerződésre számos élethelyzetben szükség lehet. Az egyik leggyakoribb eset, amikor egy családtag – például egy szülő – a nevén lévő autót átadja gyermekének, aki azt rendszeresen használja. Ilyenkor a gyermek lesz az üzembentartó, és rá hárulnak a gépjárművel kapcsolatos kötelezettségek. Hasonlóan, ha egy cég vásárol egy autót, de azt egy munkavállalója használja céges célokra, akkor a munkavállaló lehet az üzembentartó, vagy a cég maradhat a tulajdonos és az üzembentartó is, de a belső szabályzatok tisztázzák a felelősségeket. Lízingelt járművek esetében a lízingbeadó a tulajdonos, a lízingbevevő pedig az üzembentartó.
A szerződés megkötésének elsődleges oka tehát a felelősségek egyértelmű elosztása. Képzeljük el, hogy egy gyorshajtásért járó bírság érkezik. Ha nincs bejegyzett üzembentartó, a bírságot a tulajdonos kapja. Ha van, akkor az üzembentartó. Ez nem csupán a bírságoknál lényeges, hanem például egy esetleges közlekedési baleset, vagy a gépjárműadó fizetése szempontjából is. A biztosítási díjakat is az üzembentartó fizeti, és a bonus-malus rendszer is az ő nevéhez kapcsolódik.
Az üzembentartói jog bejegyzése tehát elengedhetetlen a jogi tisztánlátás és a problémamentes üzemeltetés érdekében. Ennek hiányában a jármű tulajdonosa viseli az összes felelősséget, függetlenül attól, hogy ki használja az autót. Ezért is fontos, hogy a szerződést minden esetben írásba foglalják, és az üzembentartói jogot a járműnyilvántartásba bejegyezzék.
A jogi háttér és a szabályozás: mire épül az üzembentartói szerződés?
Az üzembentartói szerződés jogi alapjait több jogszabály is lefedi Magyarországon, amelyek együttesen biztosítják a keretet a megállapodás érvényességéhez és a kapcsolódó adminisztratív eljárásokhoz. A legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a járművek nyilvántartásba vételéről szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet.
A Polgári Törvénykönyv az általános szerződési jogi rendelkezéseket tartalmazza, amelyek minden szerződésre, így az üzembentartói szerződésre is érvényesek. Ez magában foglalja a szerződés létrejöttére, érvényességére, tartalmára és felmondására vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy a szerződés a felek akaratával összhangban, jogszabályba nem ütköző tartalommal jöjjön létre, és a Ptk. által előírt alaki követelményeknek (például az írásba foglalás) megfeleljen.
A közúti közlekedésről szóló törvény definiálja az üzembentartó fogalmát, és rögzíti az üzembentartókra vonatkozó általános szabályokat. Ez a törvény alapvetően a közlekedés biztonságát és a járművek üzemeltetésének rendjét szabályozza. Meghatározza például, hogy ki minősül üzembentartónak, és milyen felelősségekkel jár ez a státusz a közlekedésben.
A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a járművek nyilvántartásba vételének részletes szabályait tartalmazza, és ez az a jogszabály, amely konkrétan előírja az üzembentartó bejegyzésének szükségességét a forgalmi engedélybe. A rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen adatok szükségesek a bejegyzéshez, milyen határidőn belül kell az ügyintézést elvégezni, és mely hatóságok (kormányablakok, okmányirodák) illetékesek az eljárásban. A rendelet alapján az üzembentartó bejegyzése nélkül a jármű tulajdonosa marad a felelős a járművel kapcsolatos minden kötelezettségért.
Az üzembentartói jog bejegyzése a forgalmi engedélybe nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem a jogbiztonság alapköve a gépjármű üzemeltetésében.
Ezeken felül relevánsak lehetnek még a biztosítási jogszabályok (például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény), amelyek az üzembentartó biztosításkötési kötelezettségét írják elő, valamint az adójogszabályok (például a gépjárműadóról szóló törvény), amelyek az adófizetési kötelezettséget az üzembentartóhoz kötik. A jogszabályi környezet tehát komplex, és minden érintett félnek tisztában kell lennie a rá vonatkozó előírásokkal a jogi problémák elkerülése érdekében.
Kik köthetnek üzembentartói szerződést?
Az üzembentartói szerződést lényegében bárki megkötheti, aki egy gépjármű tulajdonosa (vagy annak képviselője), és egy másik fél, aki a járművet üzemeltetni kívánja. A felek lehetnek természetes személyek és jogi személyek (cégek, szervezetek) egyaránt. Fontos azonban, hogy a szerződő felek cselekvőképesek legyenek, azaz jogilag alkalmasak a szerződés megkötésére.
Természetes személyek esetében:
* Tulajdonos: Bármely magánszemély, aki a jármű törzskönyve és forgalmi engedélye szerint a jármű tulajdonosa.
* Üzembentartó: Bármely magánszemély, aki a járművet használni és üzemeltetni kívánja. Ide tartoznak a családtagok (házastárs, gyermek, szülő), barátok vagy bármely más személy, akinek a tulajdonos átadja az üzemeltetés jogát. Fontos, hogy az üzembentartó rendelkezzen érvényes vezetői engedéllyel, ha a járművet közúton kívánja vezetni, bár ez nem a szerződés érvényességének feltétele, hanem a járművezetés jogi feltétele.
Jogi személyek (cégek) esetében:
* Tulajdonos: Egy cég, gazdasági társaság, egyesület vagy bármely más jogi személy, amely a jármű tulajdonosa.
* Üzembentartó: Lehet maga a tulajdonos cég is, de gyakran előfordul, hogy egy másik jogi személy (pl. leányvállalat), vagy egy természetes személy (pl. a cég munkavállalója, ügyvezetője) kerül bejegyzésre üzembentartóként. Céges autók esetében gyakori, hogy a cég a tulajdonos és az üzembentartó is egyben, de a belső szabályzatok vagy a munkaszerződés rögzíti a munkavállaló használati jogát és felelősségét. Lízingelt járműveknél a lízingbeadó a tulajdonos, a lízingbevevő cég pedig az üzembentartó.
A szerződés megkötésénél alapvető fontosságú, hogy a felek azonosítsák magukat érvényes okmányokkal (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély), cég esetén pedig a cégkivonattal és aláírási jogosultsággal. Különösen oda kell figyelni arra, hogy a szerződésben szereplő adatok pontosan megegyezzenek az okmányokban szereplő adatokkal, mert a legkisebb eltérés is problémát okozhat az okmányirodai ügyintézés során.
A feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az üzembentartói bejegyzés nem ruházza át a tulajdonjogot. A tulajdonos továbbra is a jármű tulajdonosa marad, és az üzembentartó csak a jármű használati és üzemeltetési jogát szerzi meg. Ez a különbség alapvető fontosságú például a jármű eladása vagy terhelése (pl. jelzálog) esetén, hiszen ezekhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
Az üzembentartói szerződés tartalma: kötelező elemek
Egy érvényes és hatékony üzembentartói szerződésnek tartalmaznia kell bizonyos alapvető elemeket, amelyek nélkül a dokumentum hiányosnak vagy érvénytelennek minősülhet. Ezek az elemek biztosítják, hogy a felek közötti megállapodás egyértelmű legyen, és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb kötelező tartalmi elemeket:
- A szerződő felek azonosító adatai:
- Tulajdonos (átadó) adatai: Teljes név/cégnév, születési hely és idő/cégjegyzékszám, anyja neve/székhely, lakcím/adószám, személyi igazolvány/cégkivonat száma.
- Üzembentartó (átvevő) adatai: Teljes név/cégnév, születési hely és idő/cégjegyzékszám, anyja neve/székhely, lakcím/adószám, személyi igazolvány/cégkivonat száma.
Ezeknek az adatoknak pontosan meg kell egyezniük az okmányokban szereplő információkkal.
- A gépjármű azonosító adatai:
- Márka, típus: Pl. Suzuki Swift, Opel Astra.
- Rendszám: A jármű aktuális rendszáma.
- Alvázszám (VIN): A jármű egyedi azonosító száma, amely a forgalmi engedélyben és a törzskönyvben is szerepel.
- Forgalmi engedély száma: A jármű forgalmi engedélyének száma.
- Gyártási év: A jármű gyártásának éve.
Ezek az adatok elengedhetetlenek a jármű egyértelmű azonosításához.
- A szerződés tárgya és célja:
Egyértelműen rögzíteni kell, hogy a tulajdonos a jármű üzembentartói jogát adja át az üzembentartónak, és az üzembentartó ezt a jogot elfogadja, a járművet használja és üzemelteti. Ki kell térni arra, hogy a tulajdonjog nem száll át.
- A szerződés időtartama:
A szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. Határozott idejű szerződés esetén pontosan meg kell jelölni a kezdő és a befejező dátumot. Határozatlan idejű szerződés esetén rögzíteni kell a felmondás feltételeit.
- Az üzembentartó kötelezettségei:
Részletesen fel kell sorolni azokat a kötelezettségeket, amelyeket az üzembentartó vállal. Ezek jellemzően a következők:
- A jármű üzemeltetésével járó költségek viselése (üzemanyag, karbantartás, javítás).
- A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése és díjainak fizetése.
- A gépjárműadó és egyéb adók, illetékek fizetése.
- A járművel kapcsolatos bírságok, pótdíjak (pl. parkolási, gyorshajtási) megfizetése.
- A jármű forgalomban tartásához szükséges műszaki vizsgák elvégeztetése.
- A jármű rendeltetésszerű használata és állapotának megőrzése.
- A tulajdonos tájékoztatása a járművet érintő fontos eseményekről (pl. baleset, ellopás).
- A tulajdonos jogai és kötelezettségei:
Bár a felelősségek nagy része az üzembentartóra hárul, a tulajdonosnak is vannak jogai és kötelezettségei:
- A tulajdonos továbbra is rendelkezik a jármű felett, eladhatja (az üzembentartói jog megszüntetésével), megterhelheti.
- Jogosult ellenőrizni a jármű állapotát és a kötelezettségek teljesítését.
- Kötelezettsége lehet a jármű átadásakor annak megfelelő állapotban való biztosítása.
- A szerződés felmondásának vagy megszüntetésének feltételei:
Rögzíteni kell, hogy a felek milyen feltételekkel mondhatják fel a szerződést (pl. rendes felmondás határozatlan idejű szerződés esetén, azonnali hatályú felmondás szerződésszegés esetén). Meg kell határozni a felmondási időt és a felmondás formáját (pl. írásban).
- Kelt és aláírások:
A szerződés megkötésének dátuma és helye, valamint mindkét fél (vagy képviselőjük) olvasható aláírása. Fontos, hogy két tanú is aláírja a dokumentumot, ezzel igazolva, hogy a felek az ő jelenlétükben írták alá a szerződést, és az aláírások valódiak. Ez nem kötelező, de erősen ajánlott a jogbiztonság növelése érdekében.
Ezen elemek pontos és hiánytalan rögzítése biztosítja, hogy az üzembentartói szerződés megfelelően szolgálja a célját, és elkerülhetők legyenek a későbbi jogi viták.
Szükséges adatok és iratok az üzembentartói szerződéshez és az ügyintézéshez
Az üzembentartói szerződés elkészítéséhez és az üzembentartói jog bejegyzéséhez az okmányirodában vagy kormányablakban számos adat és dokumentum szükséges. Ezek hiányában az ügyintézés meghiúsulhat, vagy jelentősen elhúzódhat. A precíz előkészítés kulcsfontosságú a gördülékeny folyamathoz.
A szerződés elkészítéséhez szükséges adatok és iratok:
- A tulajdonos (átadó) azonosító adatai:
- Természetes személy esetén:
- Teljes név
- Születési hely és idő
- Anyja neve
- Lakcím
- Személyazonosító igazolvány száma
- Lakcímkártya száma
- Jogi személy (cég) esetén:
- Cégnév
- Székhely
- Cégjegyzékszám
- Adószám
- Képviseletre jogosult személy adatai (név, beosztás, aláírási jogosultság)
- Cégkivonat (nem régebbi 30 napnál)
- Aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta
- Természetes személy esetén:
- Az üzembentartó (átvevő) azonosító adatai:
- Természetes személy esetén:
- Teljes név
- Születési hely és idő
- Anyja neve
- Lakcím
- Személyazonosító igazolvány száma
- Lakcímkártya száma
- Vezetői engedély száma (ajánlott, de nem kötelező a szerződéshez)
- Jogi személy (cég) esetén:
- Cégnév
- Székhely
- Cégjegyzékszám
- Adószám
- Képviseletre jogosult személy adatai (név, beosztás, aláírási jogosultság)
- Cégkivonat (nem régebbi 30 napnál)
- Aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta
- Természetes személy esetén:
- A gépjármű adatai:
- Rendszám
- Alvázszám
- Forgalmi engedély száma
- Törzskönyv száma
- Márka, típus
- Gyártási év
- Az üzembentartói szerződés:
Legalább két eredeti példányban, mindkét fél és két tanú (ha van) aláírásával ellátva. A tanúk adatai (név, lakcím) is szükségesek.
Az okmányirodai (kormányablak) ügyintézéshez szükséges iratok:
Miután a szerződés elkészült és aláírásra került, az üzembentartói jog bejegyzéséhez az alábbi dokumentumokat kell bemutatni a hatóságnál:
| Dokumentum neve | Megjegyzés |
|---|---|
| Kitöltött kérelem | A helyszínen kapható, vagy letölthető a kormányhivatal honlapjáról. |
| Eredeti üzembentartói szerződés | Legalább egy példány bemutatása, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak. |
| Forgalmi engedély | A jármű aktuális forgalmi engedélye. |
| Törzskönyv | A jármű törzskönyve. |
| A tulajdonos személyazonosító okmányai | Személyi igazolvány, lakcímkártya (jogi személy esetén cégkivonat, aláírási címpéldány). |
| Az üzembentartó személyazonosító okmányai | Személyi igazolvány, lakcímkártya (jogi személy esetén cégkivonat, aláírási címpéldány). |
| Érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása | Az üzembentartó nevére szóló érvényes biztosítási kötvény vagy igazolás. Ezt még az ügyintézés előtt meg kell kötni az üzembentartó nevére! |
| Illetékbefizetést igazoló bizonylat | Az üzembentartói jog bejegyzéséért fizetendő illeték (jelenleg 6000 Ft) befizetését igazoló csekkszelvény vagy banki átutalás igazolása. A befizetés csekkel a postán, vagy bankkártyával a helyszínen is lehetséges. |
| Meghatalmazás | Amennyiben nem a tulajdonos és az üzembentartó személyesen jár el, hanem meghatalmazott útján. A meghatalmazásnak két tanú aláírásával ellátott, eredeti okiratnak kell lennie. |
A fenti dokumentumok hiánytalan megléte felgyorsítja az ügyintézést, és elkerülhetővé teszi a többszöri ügyfélfogadási látogatást.
Az üzembentartói szerződés megkötésének folyamata lépésről lépésre
Az üzembentartói szerződés megkötése és az üzembentartói jog bejegyzése egy jól meghatározott, több lépésből álló folyamat. A gondos előkészítés és a lépések pontos betartása elengedhetetlen a sikeres és problémamentes ügyintézéshez.
1. lépés: A felek megállapodása és az előzetes egyeztetés
Mielőtt bármilyen dokumentumot elkészítenének, a tulajdonosnak és a leendő üzembentartónak egyértelműen meg kell állapodnia a feltételekről. Ez magában foglalja a szerződés időtartamát, az üzembentartó által viselendő költségeket és felelősségeket, a jármű használatának szabályait, valamint a szerződés felmondási feltételeit. Tisztázni kell minden olyan részletet, ami később vitaforrást jelenthet.
2. lépés: A szükséges adatok és dokumentumok összegyűjtése
Gyűjtsék össze az előző szakaszban részletezett összes személyes és járműazonosító adatot, valamint az okmányokat. Különösen figyeljenek a cégkivonatok és aláírási címpéldányok érvényességére jogi személyek esetében. Ellenőrizzék, hogy minden adat pontosan megegyezik-e az okmányokban szereplővel.
3. lépés: Az üzembentartói szerződés elkészítése
Fogalmazzák meg a szerződést írásban, a korábban felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével. Használhatnak mintaszerződéseket kiindulási alapként, de mindig szabják személyre az adott helyzetnek megfelelően. Ügyeljenek a pontos és egyértelmű megfogalmazásra. Készítsenek legalább két eredeti példányt.
4. lépés: A szerződés aláírása
Mind a tulajdonosnak, mind az üzembentartónak alá kell írnia a szerződést. Javasolt két tanú jelenléte és aláírása is, akik igazolják, hogy a felek az ő jelenlétükben írták alá a dokumentumot. A tanúk nevét és lakcímét is fel kell tüntetni. Fontos, hogy a cég képviseletében eljáró személyek érvényes aláírási jogosultsággal rendelkezzenek.
5. lépés: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése
Az üzembentartónak a szerződés aláírása után, de még az okmányirodai ügyintézés előtt saját nevére kell megkötnie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ennek igazolását (kötvény vagy ideiglenes igazolás) be kell mutatni az okmányirodában.
6. lépés: Illeték befizetése
Az üzembentartói jog bejegyzéséért fizetendő 6000 Ft-os illetéket be kell fizetni. Ezt megtehetik csekken a postán, vagy számos kormányablakban bankkártyával a helyszínen is. Őrizzék meg az igazoló bizonylatot.
7. lépés: Ügyintézés az okmányirodában vagy kormányablakban
A tulajdonosnak és az üzembentartónak (vagy meghatalmazottjaiknak) személyesen kell megjelennie az illetékes kormányablakban vagy okmányirodában. Vigyék magukkal az összes szükséges dokumentumot:
* Az aláírt üzembentartói szerződés eredeti példányát.
* A jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét.
* A tulajdonos és az üzembentartó személyazonosító okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya, cégkivonat, aláírási címpéldány).
* A KGFB igazolását.
* Az illeték befizetését igazoló bizonylatot.
* Amennyiben szükséges, a meghatalmazást.
A helyszínen ki kell tölteniük a „Kérelem gépjármű-ügyintézéshez” nevű nyomtatványt.
8. lépés: A forgalmi engedély módosítása
Az ügyintézés során az okmányiroda munkatársa bejegyzi az üzembentartó adatait a járműnyilvántartásba, és kiállít egy új forgalmi engedélyt, amelyen már az üzembentartó neve szerepel. A régi forgalmi engedélyt bevonják. A törzskönyvön továbbra is a tulajdonos adatai maradnak.
A teljes folyamat általában egy alkalommal elvégezhető az okmányirodában, amennyiben minden dokumentum hiánytalanul rendelkezésre áll, és a KGFB is rendezett. Az új forgalmi engedély azonnal elkészül, így az üzembentartó azonnal használhatja a járművet.
Az üzembentartó és a tulajdonos jogai és kötelezettségei
Az üzembentartói szerződés legfontosabb célja a jogok és kötelezettségek egyértelmű szétválasztása a tulajdonos és az üzembentartó között. Bár a tulajdonjog és az üzembentartói jog elválik, mindkét félnek maradnak bizonyos felelősségei és jogosultságai.
Az üzembentartó jogai és kötelezettségei:
Az üzembentartó az, aki a járművet ténylegesen használja és üzemelteti, így rá hárul a legtöbb operatív felelősség.
- Használati jog: Az üzembentartó jogosult a járművet a szerződésben rögzített feltételekkel használni, rendeltetésszerűen és a közlekedési szabályok betartásával.
- Karbantartás és javítás: Az üzembentartó köteles gondoskodni a jármű műszaki állapotáról, elvégeztetni a szükséges karbantartásokat és javításokat, valamint a műszaki vizsgákat.
- Üzemeltetési költségek viselése: Az üzemanyag, az olaj, a gumiabroncsok és egyéb fogyóeszközök költségei az üzembentartót terhelik.
- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): Az üzembentartó köteles a saját nevére érvényes KGFB-t megkötni és a díjait rendszeresen fizetni. Ennek hiányában a jármű nem vehet részt a forgalomban, és súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
- Gépjárműadó és egyéb adók/illetékek: Az üzembentartó fizeti a gépjárműadót, valamint minden egyéb, a jármű üzemeltetésével kapcsolatos adót és illetéket.
- Bírságok és pótdíjak: A járművel elkövetett szabálysértésekért (pl. gyorshajtás, parkolási bírság, tilosban parkolás) kiszabott bírságok, pótdíjak az üzembentartót terhelik.
- Károkozás esetén: Egy esetleges baleset során az üzembentartó felelős a járművel okozott károkért, és az ő KGFB-je téríti meg a harmadik félnek okozott károkat.
- Tájékoztatási kötelezettség: A szerződésben rögzíthető a tulajdonos tájékoztatásának kötelezettsége fontos eseményekről (pl. baleset, lopás, súlyos műszaki hiba).
A tulajdonos jogai és kötelezettségei:
A tulajdonos továbbra is a jármű jogi birtokosa, de az operatív terhek nagy részét átadja.
- Rendelkezési jog: A tulajdonos továbbra is szabadon rendelkezik a járművel, azaz eladhatja, megterhelheti (pl. jelzáloggal), vagy más módon átruházhatja a tulajdonjogot. Fontos azonban, hogy az üzembentartói joggal terhelten adja el, vagy előtte meg kell szüntetni az üzembentartói jogot.
- Ellenőrzési jog: A tulajdonosnak joga van ellenőrizni, hogy az üzembentartó rendeltetésszerűen használja-e a járművet, és teljesíti-e a szerződésben foglalt kötelezettségeit (pl. biztosítás, műszaki vizsga).
- Felmondási jog: A szerződés feltételei szerint joga van felmondani az üzembentartói szerződést, amennyiben az üzembentartó megszegi a megállapodást, vagy ha a szerződés határozott időre szólt és lejárt.
- Szerződésszegés esetén: Ha az üzembentartó nem teljesíti kötelezettségeit (pl. nem fizeti a biztosítást, adót, bírságokat), a tulajdonosnak joga van fellépni ellene, és akár kártérítést is követelhet.
- Tulajdonnal kapcsolatos terhek: Bár az üzembentartó fizeti a gépjárműadót, bizonyos tulajdonnal kapcsolatos egyéb terhek (pl. értékcsökkenés) továbbra is a tulajdonost érintik.
A felek közötti viszony tisztázása érdekében érdemes a szerződésben minél részletesebben rögzíteni minden olyan pontot, amely vitaforrást jelenthet. Például, hogy ki viseli a jármű értékcsökkenését, vagy milyen esetben és milyen feltételekkel adhatja át az üzembentartó a járművet harmadik személynek.
Gyakori hibák és elkerülésük az üzembentartói szerződés kapcsán
Az üzembentartói szerződés megkötése és az üzembentartói jog bejegyzése során számos hiba elkövethető, amelyek komoly jogi és anyagi következményekkel járhatnak. Ezeknek a hibáknak az előzetes ismerete és elkerülése kulcsfontosságú a problémamentes ügyintézéshez és a későbbi viták megelőzéséhez.
1. Hiányos vagy pontatlan adatok a szerződésben
Hiba: A felek személyes adatai, a jármű azonosító adatai (rendszám, alvázszám, forgalmi engedély száma) hiányosan vagy hibásan szerepelnek a szerződésben.
Elkerülés: Minden adatot pontosan ellenőrizni kell a személyi okmányok és a jármű okmányai (forgalmi engedély, törzskönyv) alapján. A legkisebb elírás is problémát okozhat az okmányirodában, és az ügyintézés elutasításához vezethet.
2. Hiányzó aláírások vagy tanúk
Hiba: A szerződést nem írja alá mindkét fél, vagy hiányoznak a tanúk aláírásai. Jogi személyek esetében a képviseletre jogosult személy nem megfelelően írja alá, vagy hiányzik az aláírási címpéldány.
Elkerülés: Gondoskodni kell mindkét fél (vagy meghatalmazottjuk) aláírásáról. Bár a tanúzás nem kötelező, erősen javasolt két tanú aláírása a jogbiztonság növelése érdekében. Jogi személyeknél a cégkivonat és az aláírási címpéldány alapján kell eljárni.
3. Az üzembentartói jog bejegyzésének elmulasztása
Hiba: A felek megkötik a szerződést, de elmulasztják az üzembentartói jogot bejegyeztetni a forgalmi engedélybe az okmányirodában.
Elkerülés: Az üzembentartói szerződés önmagában nem elegendő. A szerződés megkötését követő 15 napon belül kötelesek bejelenteni az üzembentartó változását az okmányirodában vagy kormányablakban, és kiállíttatni az új forgalmi engedélyt az üzembentartó nevére.
4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiánya vagy nem megfelelő megkötése
Hiba: Az üzembentartó nem köt KGFB-t a saját nevére, vagy a biztosítás nem érvényes az ügyintézés időpontjában.
Elkerülés: Az üzembentartónak még az okmányirodai ügyintézés előtt, saját nevére kell megkötnie a KGFB-t. Ennek igazolása nélkül az üzembentartói jog bejegyzését elutasítják. Fontos, hogy a biztosítási fedezet az üzembentartói jog keletkezésének napjától érvényes legyen.
5. Az illeték befizetésének elmulasztása
Hiba: Az üzembentartói jog bejegyzéséért fizetendő 6000 Ft-os illeték befizetését igazoló bizonylat hiányzik.
Elkerülés: Az illetéket időben be kell fizetni, és a bizonylatot (csekkszelvényt vagy banki átutalás igazolását) magukkal kell vinni az okmányirodába. Helyszíni bankkártyás fizetés esetén a bizonylatot azonnal megkapják.
6. A felelősségek és jogok homályos megfogalmazása
Hiba: A szerződés nem tisztázza egyértelműen, hogy melyik fél milyen kötelezettségeket vállal (pl. ki fizeti a javításokat, adókat, bírságokat).
Elkerülés: Részletesen fel kell sorolni a tulajdonos és az üzembentartó jogait és kötelezettségeit a szerződésben. Minél precízebben van megfogalmazva, annál kisebb az esélye a későbbi vitáknak.
7. A szerződés felmondási feltételeinek hiánya
Hiba: A szerződés nem tartalmazza, hogy milyen feltételekkel és hogyan mondható fel, vagy milyen esetekben szűnik meg.
Elkerülés: Rögzíteni kell a felmondási időt, a felmondás formáját (pl. írásban), és azokat az okokat, amelyek azonnali felmondásra adhatnak okot (pl. súlyos szerződésszegés). Ez különösen fontos határozatlan idejű szerződések esetén.
8. Tulajdonjog és üzembentartói jog összekeverése
Hiba: A felek azt hiszik, hogy az üzembentartói szerződéssel a tulajdonjog is átszáll.
Elkerülés: Egyértelműen rögzíteni kell a szerződésben, hogy az üzembentartói szerződés nem ruházza át a tulajdonjogot, csak a használati és üzemeltetési jogot. A törzskönyvön továbbra is a tulajdonos adatai szerepelnek.
A leggyakoribb hiba az üzembentartói jog bejegyzésének elmulasztása, amely a tulajdonosra hárítja a nem általa használt járművel kapcsolatos összes felelősséget.
Ezeknek a hibáknak az elkerülése érdekében mindig alaposan tájékozódjanak, használjanak megbízható mintaszerződéseket, és szükség esetén kérjék jogi szakember segítségét.
Adózási és biztosítási vonatkozások az üzembentartói szerződés fényében
Az üzembentartói szerződés nem csupán a jármű használatára vonatkozó megállapodás, hanem komoly adózási és biztosítási következményekkel is jár. Ezen területek megfelelő kezelése elengedhetetlen a jogszabályoknak való megfeleléshez és a váratlan anyagi terhek elkerüléséhez.
Adózási vonatkozások:
A legfontosabb adó, amely az üzembentartói joghoz kapcsolódik, a gépjárműadó. Magyarországon a gépjárműadót a jármű üzembentartója fizeti. Amennyiben az üzembentartói jog a tárgyév január 1-jén már fennáll, akkor az egész évre az üzembentartó fizeti az adót. Ha év közben történik az üzembentartó változása, akkor a bejegyzés hónapjának első napjától az új üzembentartó, az azt megelőző időszakra pedig a korábbi üzembentartó (vagy tulajdonos, ha nem volt bejegyzett üzembentartó) a fizetési kötelezett.
- Gépjárműadó fizetési kötelezettség: Az üzembentartóhoz kapcsolódik. Az önkormányzati adóhatóság az üzembentartó nevére küldi ki az adó befizetésére felszólító határozatot.
- Cégautóadó: Amennyiben a jármű céges tulajdonban van, és az üzembentartó is egy cég, vagy a cég munkavállalója, felmerülhet a cégautóadó fizetési kötelezettség. Ennek részleteit az Szja törvény szabályozza, és a jármű kategóriájától, korától, valamint a használat módjától függően változhat. Fontos, hogy a cégautóadó fizetési kötelezettség általában a cégre, mint tulajdonosra vagy üzembentartóra hárul, nem feltétlenül a magánszemély munkavállalóra, aki a járművet használja.
- Egyéb adózási kérdések: Amennyiben a járművet vállalkozási célra használják, és az üzembentartó is vállalkozás, felmerülhetnek áfa-visszaigénylési, illetve költségelszámolási kérdések. Ezeket a számviteli és adózási szabályoknak megfelelően kell kezelni.
Biztosítási vonatkozások:
A biztosítások terén az üzembentartói szerződésnek kiemelkedő szerepe van, különösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetében.
- KGFB kötési kötelezettség: A hatályos jogszabályok szerint a KGFB-t a jármű üzembentartója köteles megkötni. Ennek hiányában a jármű nem vehet részt a közlekedésben. Az üzembentartó váltásakor az új üzembentartónak a bejegyzést megelőzően kell a saját nevére megkötnie a biztosítást. Fontos, hogy az új biztosítási szerződés hatálybalépése ne legyen későbbi, mint az üzembentartói jog bejegyzésének napja.
- Bonus-malus rendszer: A KGFB díját nagyban befolyásolja a bonus-malus besorolás, amely az üzembentartó kármentes éveit jutalmazza, vagy a károkozásokat szankcionálja. Az üzembentartói jog átruházásával az új üzembentartó a saját bonus-malus besorolásával kerül a rendszerbe. Ha korábban nem volt biztosítása, akkor általában A0-ás kategóriából indul.
- Casco biztosítás: A casco biztosítás nem kötelező, de erősen ajánlott. Ezt is jellemzően az üzembentartó köti meg, és ő jogosult a kártérítésre a biztosítóval szemben, ha a járműben kár keletkezik (pl. lopás, törés, elemi kár). Fontos, hogy a casco szerződésben is az üzembentartó szerepeljen biztosítottként.
- Káresemények kezelése: Baleset esetén a KGFB az üzembentartó felelősségét fedezi, és az ő biztosítója téríti meg az általa okozott károkat. Ha az üzembentartó nem rendelkezik érvényes KGFB-vel, a károkat saját zsebből kell megtérítenie, ami súlyos anyagi terheket jelenthet.
Mind az adózási, mind a biztosítási kérdésekben a pontosság és a jogszabályoknak való megfelelés kulcsfontosságú. A legkisebb mulasztás is jelentős bírságokat vagy anyagi veszteségeket okozhat. Ezért mindig gondoskodni kell arról, hogy az üzembentartói jog bejegyzését követően haladéktalanul rendezzék a biztosítási és adózási kötelezettségeket.
Mikor van szükség új üzembentartói szerződésre, és mikor nem?
Az üzembentartói szerződés nem egy örök érvényű dokumentum. Számos élethelyzet adódhat, amikor szükségessé válik egy új szerződés megkötése, a meglévő módosítása, vagy éppen a megszüntetése. Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amikor bár a járművet más használja, mégsem indokolt új üzembentartói szerződést kötni.
Mikor van szükség új üzembentartói szerződésre vagy bejegyzésre?
- Új üzembentartó kijelölése: Ha a tulajdonos egy új személyt vagy céget jelöl ki a jármű üzembentartójának. Ez a leggyakoribb eset, például családon belüli átadás vagy céges flotta kezelésekor.
- Az üzembentartó személyének változása: Ha a korábbi üzembentartó helyett másik személy vagy cég lesz az üzembentartó. Például egy munkavállaló kilép a cégtől, és egy új munkatárs kapja meg a céges autót.
- A jármű tulajdonosának változása, de az üzembentartó marad: Bár ritkább, de előfordulhat, hogy a járművet eladják egy új tulajdonosnak, de az eredeti üzembentartó továbbra is marad. Ilyenkor az új tulajdonosnak és a régi üzembentartónak kell új üzembentartói szerződést kötnie.
- Lízing vagy tartós bérlet lejárata és a jármű maradványértéken történő megvásárlása: Amikor a lízingelt járművet a lízingbevevő megvásárolja a lízingbeadótól, a lízingbevevő válik a jármű tulajdonosává. Ekkor az üzembentartói jog megszűnik, és a tulajdonos nevére kerül bejegyzésre a jármű. Ha azonban továbbra is egy harmadik fél lesz az üzembentartó, akkor új szerződésre van szükség.
- Jogi személy átalakulása: Ha az üzembentartó cég átalakul (pl. egyesülés, szétválás), és ezáltal megváltozik a jogutód cég neve vagy cégjegyzékszáma, az új jogi személyt be kell jegyezni üzembentartóként.
Minden esetben, amikor az üzembentartó személye megváltozik, vagy új üzembentartói viszony jön létre, új szerződésre és az okmányirodai bejegyzésre van szükség. A 15 napos bejelentési határidő ilyenkor is érvényes.
Mikor nincs szükség új üzembentartói szerződésre?
- Alkalmi használat: Ha valaki csak alkalmanként, rövid ideig használja a járművet (pl. kölcsönkéri egy barát, vagy családtagot visz el valahova). Ilyenkor nincs szükség üzembentartói szerződésre, de a tulajdonos felelőssége megmarad a járművel kapcsolatos bírságok és károkozások tekintetében. Fontos, hogy a KGFB az üzembentartó nevén legyen, és az a személy, aki vezeti a járművet, rendelkezzen érvényes vezetői engedéllyel.
- A jármű tulajdonosának elhalálozása: Ha a tulajdonos elhunyt, az örökösök öröklik a jármű tulajdonjogát. Ebben az esetben az örökösöknek kell gondoskodniuk az átírásról, és szükség esetén új üzembentartót kijelölniük. Az örökösödési eljárás lezárultáig a jármű ideiglenesen használható, de az örökhagyó nevére szóló KGFB-t fenn kell tartani.
- A jármű eladása: Amikor a járművet eladják, az adásvételi szerződés a tulajdonjog átruházásáról szól. Ekkor az üzembentartói jog automatikusan megszűnik, és az új tulajdonosnak kell a saját nevére átírnia a járművet. Az új tulajdonos dönthet úgy, hogy ő lesz az üzembentartó, vagy egy harmadik fél, akivel üzembentartói szerződést köt.
Fontos megérteni, hogy az üzembentartói szerződés célja a tartós és rendszeres használat jogi kereteinek biztosítása. Alkalmi használat esetén egy egyszerű szóbeli megállapodás vagy egy írásbeli kölcsönadási szerződés is elegendő lehet, de ilyenkor a felelősségi viszonyok nem olyan egyértelműek, mint egy hivatalosan bejegyzett üzembentartói jog esetén.
Az üzembentartói szerződés felmondása és megszüntetése
Az üzembentartói szerződés nem örök életű, és számos okból kifolyólag szükségessé válhat annak felmondása vagy megszüntetése. Fontos, hogy a megszüntetés folyamata is szabályozott legyen, és a felek minden jogi kötelezettségüknek eleget tegyenek a folyamat során.
A szerződés megszüntetésének módjai:
- Közös megegyezéssel: Ez a leggyakoribb és legproblémamentesebb módja a szerződés megszüntetésének. Ha a tulajdonos és az üzembentartó egyetért abban, hogy a jogviszony szűnjön meg, erről írásban nyilatkozatot tehetnek. Ez a nyilatkozat tartalmazza a jármű azonosító adatait, a felek adatait, a szerződés megszüntetésének dátumát, és mindkét fél aláírását. Javasolt két tanú aláírása is.
- Rendes felmondással (határozatlan idejű szerződés esetén): Ha a szerződés határozatlan időre szól, bármelyik fél felmondhatja azt, a szerződésben rögzített felmondási idő betartásával. A felmondást írásban kell közölni a másik féllel, és a felmondási idő lejártával a jogviszony megszűnik. A felmondási idő általában 15-30 nap, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
- Azonnali hatályú felmondással (szerződésszegés esetén): Ha valamelyik fél súlyosan megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségeit (pl. az üzembentartó nem fizeti a biztosítást, adót, vagy rongálja a járművet; a tulajdonos jogtalanul beavatkozik az üzemeltetésbe), a másik fél azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. Ennek feltételeit célszerű a szerződésben előre rögzíteni. Az azonnali hatályú felmondást is írásban kell közölni, a szerződésszegés pontos megjelölésével.
- Határozott idejű szerződés lejárata: Ha a szerződés határozott időre jött létre, a lejárat napján automatikusan megszűnik, további intézkedés nélkül. Természetesen a felek dönthetnek úgy, hogy meghosszabbítják, vagy új szerződést kötnek.
- A jármű elidegenítése (eladása): Amikor a tulajdonos eladja a járművet, az üzembentartói jogviszony automatikusan megszűnik, hiszen a jármű feletti rendelkezési jog átszáll az új tulajdonosra. Az adásvételi szerződés megkötését követően az üzembentartónak már nincs joga a járművet üzemeltetni.
- A jármű megsemmisülése, ellopása: Ha a jármű megsemmisül (pl. totálkár), vagy ellopják, az üzembentartói jogviszony tárgya megszűnik, így maga a jogviszony is véget ér.
A megszüntetés adminisztratív lépései:
A szerződés bármely módon történő megszüntetését követően elengedhetetlen az üzembentartói jog törlése a járműnyilvántartásból. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, hiszen a forgalmi engedélyben szereplő üzembentartó továbbra is felelős marad a járművel kapcsolatos kötelezettségekért (adó, bírságok).
- Írásbeli nyilatkozat elkészítése: Készítsenek egy írásbeli nyilatkozatot a szerződés megszüntetéséről, amely tartalmazza a felek és a jármű azonosító adatait, valamint a megszüntetés dátumát.
- Közös megjelenés az okmányirodában/kormányablakban: A tulajdonosnak és az üzembentartónak (vagy meghatalmazottjaiknak) személyesen kell megjelennie az okmányirodában. Magukkal kell vinniük:
- Az írásbeli megszüntetési nyilatkozatot (vagy a felmondást).
- A jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét.
- A tulajdonos és az üzembentartó személyazonosító okmányait.
- A kitöltött „Kérelem gépjármű-ügyintézéshez” nyomtatványt.
- Üzembentartói jog törlése: Az okmányiroda munkatársa törli az üzembentartói jogot a járműnyilvántartásból. Ezután a forgalmi engedélyben újra a tulajdonos adatai fognak szerepelni üzembentartóként, vagy ha új üzembentartót jelölnek ki, akkor az ő adatai.
- Biztosítási szerződés rendezése: Az üzembentartónak haladéktalanul fel kell mondania a saját nevére szóló KGFB-t. A felmondást írásban kell megtenni a biztosító felé, és csatolni kell hozzá a forgalmi engedély másolatát, amely igazolja az üzembentartói jog megszűnését.
A megszüntetést követően a járművel kapcsolatos összes felelősség visszaszáll a tulajdonosra, vagy az esetleges új üzembentartóra. A határidők betartása és a pontos ügyintézés itt is kiemelten fontos a jogi és anyagi következmények elkerülése érdekében.
Különleges esetek: lízing, tartós bérlet és cégautók üzembentartói szerződése
Az üzembentartói szerződés nem csak a magánszemélyek közötti megállapodásoknál releváns, hanem számos speciális esetben is, mint például a lízing, a tartós bérlet vagy a cégautók üzemeltetése. Ezekben az esetekben a jogi háttér és a felelősségi viszonyok még összetettebbek lehetnek, és különös figyelmet igényelnek.
Lízingelt járművek üzembentartói szerződése:
A lízing (pénzügyi lízing) esetében a jármű tulajdonosa a lízingbeadó (általában egy bank vagy lízingcég), míg a járművet ténylegesen használó és üzemeltető fél a lízingbevevő. A lízingkonstrukció lényegéből adódóan a lízingbevevő az üzembentartó.
* Tulajdonos: Lízingbeadó cég.
* Üzembentartó: Lízingbevevő (lehet magánszemély vagy cég).
* Szerződés: A lízingszerződés maga tartalmazza az üzembentartói jog átruházását, és a lízingbevevő felelősségét a jármű üzemeltetésével kapcsolatosan.
* Bejegyzés: A lízingbevevő kerül bejegyzésre üzembentartóként a forgalmi engedélybe.
* KGFB és adók: A lízingbevevő köteles megkötni a KGFB-t és fizetni a gépjárműadót.
* Casco: A lízingbevevőnek kötelező casco biztosítást kötnie a lízingbeadó javára, a lízingszerződésben meghatározott feltételekkel.
A lízing lejártakor, ha a lízingbevevő megvásárolja a járművet, a tulajdonjog átszáll rá, és ő lesz a tulajdonos és az üzembentartó is. Amennyiben nem vásárolja meg, a jármű visszakerül a lízingbeadóhoz, és az üzembentartói jogviszony megszűnik.
Tartós bérlet (operatív lízing) és üzembentartói szerződés:
A tartós bérlet (vagy operatív lízing) lényegesen eltér a pénzügyi lízingtől, mivel itt a bérlő nem szerez tulajdonjogot a futamidő végén.
* Tulajdonos: Bérbeadó cég.
* Üzembentartó: A bérbeadó cég marad az üzembentartó is, vagy az üzembentartói jogot átruházza a bérlőre. Ez a szerződés tartalmától függ.
* Bejegyzés: Ha a bérbeadó marad az üzembentartó, akkor az ő adatai szerepelnek a forgalmi engedélyben. Ha a bérlő lesz az üzembentartó, akkor az ő adatai.
* KGFB és adók: A bérbeadó és a bérlő közötti megállapodástól függ, hogy ki fizeti. Gyakori, hogy a bérleti díj tartalmazza a biztosítás és adók költségeit, és a bérbeadó intézi ezeket.
* Felelősség: Mivel a bérlő csak használja a járművet, a bérleti szerződésnek nagyon részletesen kell rögzítenie a felelősségi viszonyokat (pl. károkozás, karbantartás, javítás). A bírságokért általában a bérlő felel, de az adminisztráció a bérbeadó nevére érkezik. Sok esetben a bérbeadó vállalja a teljes körű flottakezelést.
Cégautók üzembentartói szerződése:
Céges autók esetében több megoldás is létezik:
1. A cég a tulajdonos és az üzembentartó is: Ez a leggyakoribb. A forgalmi engedélyben a cég szerepel tulajdonosként és üzembentartóként is. A munkavállaló a céggel kötött munkaszerződés vagy belső szabályzat alapján használja a járművet. Ebben az esetben a cég fizeti a KGFB-t, a gépjárműadót, és ő felel a járművel kapcsolatos bírságokért. A cég belsőleg rendezi a munkavállalóval a felelősségi kérdéseket (pl. üzemanyag, károkozás).
2. A cég a tulajdonos, a munkavállaló az üzembentartó: A cég tulajdonában lévő autót egy konkrét munkavállaló használja rendszeresen, és őt jegyzik be üzembentartóként.
* Tulajdonos: Cég.
* Üzembentartó: Munkavállaló (természetes személy).
* Szerződés: Külön üzembentartói szerződés szükséges a cég és a munkavállaló között.
* Bejegyzés: A munkavállaló adatai szerepelnek üzembentartóként a forgalmi engedélyben.
* KGFB és adók: A munkavállaló köteles megkötni a KGFB-t a saját nevére, és fizetni a gépjárműadót. A cégautóadót a cég fizeti.
* Előnyök/Hátrányok: A munkavállalóra hárulnak az operatív felelősségek, ő gyűjti a bonus-malus fokozatokat. A cég megszabadul a bírságok adminisztrációjától. Hátránya, hogy a munkavállaló kilépésekor az üzembentartói jogot törölni kell, és új üzembentartót bejegyezni.
Ezekben a különleges esetekben a szerződéseknek még részletesebben kell rögzíteniük a felek jogait és kötelezettségeit, figyelembe véve a speciális jogszabályi előírásokat (pl. adózási törvények, munkajog). Javasolt jogi és adózási szakértő bevonása a szerződések elkészítéséhez.
Minta üzembentartói szerződés (vázlat)
Az alábbiakban egy minta vázlatot talál az üzembentartói szerződéshez. Ez csupán egy iránymutatás, amelyet minden esetben az adott helyzetnek és a felek egyedi igényeinek megfelelően kell testre szabni. Mindig javasolt jogi szakemberrel egyeztetni a végleges dokumentum elkészítése előtt.
ÜZEMBENTARTÓI SZERZŐDÉS
Amely létrejött egyrészről:
1. Tulajdonos adatai:
- Név/Cégnév: [Tulajdonos teljes neve/Cégnév]
- Születési hely és idő/Cégjegyzékszám: [Tulajdonos születési helye és ideje/Cégjegyzékszáma]
- Anyja neve/Székhely: [Tulajdonos anyja neve/Cég székhelye]
- Lakcím/Adószám: [Tulajdonos lakcíme/Cég adószáma]
- Személyazonosító igazolvány száma/Képviselő neve: [Tulajdonos személyi igazolvány száma/Cég képviselőjének neve]
- (a továbbiakban: Tulajdonos)
Másrészről:
2. Üzembentartó adatai:
- Név/Cégnév: [Üzembentartó teljes neve/Cégnév]
- Születési hely és idő/Cégjegyzékszám: [Üzembentartó születési helye és ideje/Cégjegyzékszáma]
- Anyja neve/Székhely: [Üzembentartó anyja neve/Cég székhelye]
- Lakcím/Adószám: [Üzembentartó lakcíme/Cég adószáma]
- Személyazonosító igazolvány száma/Képviselő neve: [Üzembentartó személyi igazolvány száma/Cég képviselőjének neve]
- (a továbbiakban: Üzembentartó)
között az alábbi feltételekkel:
I. A szerződés tárgya
1.1. A Tulajdonos tulajdonában lévő, alább részletezett gépjármű (a továbbiakban: Jármű) üzembentartói jogának átruházása az Üzembentartóra.
1.2. A Jármű adatai:
- Márka, típus: [Jármű márkája, típusa]
- Rendszám: [Jármű rendszáma]
- Alvázszám: [Jármű alvázszáma]
- Forgalmi engedély száma: [Jármű forgalmi engedélyének száma]
- Törzskönyv száma: [Jármű törzskönyvének száma]
- Gyártási év: [Jármű gyártási éve]
- Műszaki érvényesség: [Műszaki vizsga érvényességi ideje]
1.3. A felek rögzítik, hogy jelen szerződés kizárólag a Jármű üzembentartói jogának átruházására vonatkozik, a Jármű tulajdonjoga továbbra is a Tulajdonost illeti meg.
II. A szerződés időtartama
2.1. Jelen szerződés [határozatlan időre / 20XX. év XX. hó XX. napjától 20YY. év YY. hó YY. napjáig, azaz határozott időre] jön létre.
III. Az Üzembentartó jogai és kötelezettségei
3.1. Az Üzembentartó jogosult a Járművet rendeltetésszerűen, a közlekedési szabályok betartásával használni.
3.2. Az Üzembentartó köteles a Járművel kapcsolatos minden költséget viselni, ideértve, de nem kizárólagosan: az üzemanyagot, karbantartást, javításokat, alkatrészcseréket, gumiabroncsokat, autópálya-matricát, parkolási díjakat.
3.3. Az Üzembentartó köteles a Járműre érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) saját nevére megkötni és annak díjait rendszeresen fizetni.
3.4. Az Üzembentartó köteles a Járművel kapcsolatos gépjárműadót és egyéb adókat, illetékeket fizetni.
3.5. Az Üzembentartó köteles a Járművel elkövetett valamennyi szabálysértésért, bűncselekményért, vagy egyéb jogsértésért kiszabott bírságot, pótdíjat, kártérítést megfizetni.
3.6. Az Üzembentartó köteles gondoskodni a Jármű műszaki vizsgáinak határidőre történő elvégeztetéséről és a Jármű műszaki állapotának megfelelő szinten tartásáról.
3.7. Az Üzembentartó köteles a Járműben keletkezett bármilyen kárt, meghibásodást, balesetet, valamint a Jármű ellopását haladéktalanul bejelenteni a Tulajdonosnak.
3.8. Az Üzembentartó csak a Tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja át a Járművet harmadik személy használatába.
IV. A Tulajdonos jogai és kötelezettségei
4.1. A Tulajdonos jogosult a Jármű állapotát és az Üzembentartó kötelezettségeinek teljesítését ellenőrizni, előre egyeztetett időpontban.
4.2. A Tulajdonos jogosult a szerződést felmondani a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint.
4.3. A Tulajdonos köteles a Járművet az Üzembentartónak megfelelő műszaki állapotban átadni.
V. A szerződés felmondása és megszüntetése
5.1. Jelen szerződés megszűnik:
- közös megegyezéssel;
- határozott időtartam lejártával;
- rendes felmondással [határozatlan idejű szerződés esetén, X nap felmondási idővel, írásban];
- azonnali hatályú felmondással, ha valamelyik fél súlyosan megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségeit;
- a Jármű tulajdonjogának átruházásával (eladásával);
- a Jármű megsemmisülésével vagy ellopásával.
5.2. A szerződés megszüntetését követően a felek kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül intézkedni az üzembentartói jog törléséről a járműnyilvántartásból.
VI. Záró rendelkezések
6.1. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
6.2. A felek a jelen szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták.
6.3. Jelen szerződés [X] eredeti példányban készült, amelyből [Y] példány a Tulajdonost, [Z] példány az Üzembentartót illeti.
Kelt: [Város], 20XX. év XX. hó XX. nap
_________________________
[Tulajdonos neve/Cégnév]
Tulajdonos
_________________________
[Üzembentartó neve/Cégnév]
Üzembentartó
Tanúk:
1. Név: _________________________
Lakcím: _________________________
Aláírás: _________________________
2. Név: _________________________
Lakcím: _________________________
Aláírás: _________________________