Mikor ültesd a paradicsomot? Palántanevelés, kiültetési hőmérséklet és bő termést adó trükkök

A paradicsom, ez a napfényes kertek és konyhák elengedhetetlen kincse, az egyik legnépszerűbb zöldségfélénk. Termesztése sokak számára hobbi és szenvedély, de a bő terméshez elengedhetetlen a megfelelő időzítés és a gondos ápolás. A sikeres paradicsomtermesztés alapja a precíz palántanevelés, a helyes kiültetési időpont meghatározása és a folyamatos, odafigyelő gondozás. Ez a cikk részletesen bemutatja mindazt, amire szüksége van ahhoz, hogy a kertje tele legyen lédús, ízletes paradicsomokkal, a magvetéstől egészen a betakarításig.

A paradicsom (Solanum lycopersicum) Dél-Amerikából származik, és melegkedvelő növény. Ez a kulcsfontosságú információ határozza meg a termesztésének minden lépését, különösen a palántanevelést és a kiültetést. A hidegre való érzékenysége miatt Magyarországon szinte kizárólag palántáról termesztik, hiszen a szabadföldi vetés esetén a fagyveszély és a rövid tenyészidő miatt nem lenne elegendő ideje a termés beéréséhez. A sikeres termesztés tehát azon múlik, hogy mikor és hogyan neveljük fel a palántákat, és mikor engedjük őket a szabadba.

A paradicsomtermesztés kulcsa a türelem és a megfigyelés. A növény minden fejlődési fázisában másra van szüksége, és csak a gondos odafigyeléssel érhetjük el a maximális terméshozamot.

A paradicsom alapvető igényei a bőséges terméshez

Mielőtt belemerülnénk a palántanevelés és kiültetés fortélyaiba, érdemes áttekinteni a paradicsom alapvető környezeti igényeit. Ezek ismerete segít megérteni, miért olyan fontosak a későbbi lépések, és miért kell ennyire odafigyelni a hőmérsékletre, fényre és talajra.

A paradicsom egy napfényimádó növény. A bőséges terméshez napi legalább 6-8 óra közvetlen napfényre van szüksége. Ha kevesebb fényt kap, a növekedés lassul, a virágzás elmarad, és a termés is csekélyebb lesz. A fény nem csupán a fotoszintézishez fontos, hanem a termés minőségét és ízét is befolyásolja.

A hőmérséklet az egyik legkritikusabb tényező. A paradicsom optimális fejlődési hőmérséklete nappal 20-28°C, éjszaka pedig 15-20°C között mozog. A 10°C alatti hőmérséklet már gátolja a fejlődését, a 0°C alatti fagy pedig végzetes lehet. Ezen kívül a tartósan 30°C feletti hőmérséklet is problémákat okozhat, például a virágok elrúgását, ami a terméskötés hiányához vezet.

A vízigénye közepes, de kiegyenlített. A hirtelen ingadozások, a túlöntözés és a kiszáradás egyaránt károsak. Különösen a terméskötés és a termésfejlődés időszakában kritikus a megfelelő vízellátás. A talajnak folyamatosan nedvesnek kell lennie, de sosem pangó víznek. A reggeli öntözés a legideálisabb, mivel így a növény levelei napközben felszáradhatnak, csökkentve a gombás betegségek kockázatát.

A talaj tekintetében a paradicsom a tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges (pH 6,0-7,0) talajt kedveli. A laza szerkezetű talaj biztosítja a gyökerek megfelelő szellőzését és növekedését. Nehéz, agyagos talajban nem fejlődik megfelelően, és könnyebben megbetegszik.

A paradicsom palántanevelése: Az alapoktól a kiültetésig

A sikeres paradicsomtermesztés első és talán legfontosabb lépése a palántanevelés. Ez a folyamat otthon, védett környezetben zajlik, és célja, hogy erős, egészséges növényeket kapjunk, amelyek képesek ellenállni a szabadföldi körülményeknek. A palántanevelés időzítése kulcsfontosságú, hiszen a túl korán vagy túl későn vetett magok nem optimális növekedési feltételeket biztosítanak.

Mikor kezdd a magvetést?

A paradicsom magjait általában 8-10 héttel a várható utolsó fagy utáni kiültetési időpont előtt kell elvetni. Magyarországon ez az időszak jellemzően február végétől március közepéig tart. A pontos időpont függ a termesztett fajtától (korai, közép-korai, kései), a helyi klímától és attól, hogy fűtött, vagy fűtetlen fóliasátorba, esetleg szabadföldbe kerülnek-e a palánták.

A korai fajtákat, melyeknek rövidebb a tenyészidejük, már február végén el lehet vetni, különösen, ha fűtött fóliasátorba vagy üvegházba kerülnek. A közép-korai és kései fajtákat érdemes március első felében vetni. A túl korai vetés azt eredményezheti, hogy a palánták túlnyúlnak, gyengék és betegségekre hajlamosak lesznek, mire eljön a kiültetés ideje. A túl késői vetés pedig azt, hogy a növényeknek nem lesz elég idejük beérni a termést a fagyok előtt.

Egy egyszerű módszer a számolásra: ha a kiültetést május közepére tervezed (ami a fagyveszély elmúltával jellemző), akkor március első hetében érdemes elvetni a magokat. Így a palánták körülbelül 8-10 hetesek lesznek, mire eljön az optimális kiültetési idő.

Milyen magot válassz?

A sikeres termesztés alapja a jó minőségű vetőmag. Válassz megbízható forrásból származó, friss magokat. Fontos a fajta kiválasztása is. Gondold át, milyen célra szeretnéd felhasználni a paradicsomot (friss fogyasztás, befőzés, aszalás), milyen méretű termésre vágysz, és milyen a helyi éghajlat. Léteznek determinált (bokor) és indeterminált (folytonnövő) fajták, koktélparadicsomok, fürtös paradicsomok, és húsos, befőzésre alkalmas fajták. Egyes fajták ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben, ami hosszú távon megkönnyítheti a gondozást.

Fajtatípus Jellemzők Felhasználás
Determinált (bokor) Korlátozott növekedés, egyszerre érik a termés nagy része, nem igényel kacsolást. Befőzés, paradicsomlé, korai friss fogyasztás.
Indeterminált (folytonnövő) Folyamatosan növekszik és terem, egész szezonban szüretelhető, igényel kacsolást és támrendszert. Friss fogyasztás, saláták, folyamatos szüret.
Koktélparadicsom Apró, édes termések, gyakran folytonnövő típusok. Snack, saláták, díszítés.
Befőzőparadicsom Húsos, kevés magot tartalmazó termések, gyakran determináltak. Lekvár, szószok, konzervek.

A magvetés lépésről lépésre

A magvetéshez válassz steril palántaföldet. Ez a speciális keverék laza szerkezetű, tápanyagszegény (így a gyökerek keresik a tápanyagot, és erőteljesebben fejlődnek) és mentes a kórokozóktól, gyommagoktól. Használhatsz palántanevelő tálcákat, kis cserepeket (pl. tőzegcserepeket), vagy akár tojástartókat is, ha megfelelő vízelvezetést biztosítasz.

  1. Edények előkészítése: Töltsd meg az edényeket a palántafölddel, enyhén nyomkodd meg, de ne tömörítsd. Hagyj egy kis helyet az edény tetején, hogy az öntözővíz ne folyjon ki.
  2. Magvetés: A paradicsom magjait 0,5-1 cm mélyre vesd. Ha tálcába vetsz, tarts 2-3 cm távolságot a magok között. Ha közvetlenül kis cserepekbe vetsz, tegyél 2-3 magot egy cserépbe, majd a kelés után a legerősebbet hagyd meg.
  3. Takarás és öntözés: Takard be a magokat vékony réteg földdel, majd óvatosan öntözd meg. Használj permetezőt, hogy ne mosd ki a magokat. A talajnak nedvesnek kell lennie, de ne álljon benne a víz.
  4. Hőmérséklet és páratartalom: Helyezd az edényeket meleg helyre (22-28°C). A csírázáshoz sötétségre nincs szükség, de a meleg elengedhetetlen. Takard le az edényeket üveglappal vagy fóliával, hogy fenntartsd a magas páratartalmat. Ez segít a magoknak a csírázásban. Naponta szellőztesd az edényeket, hogy elkerüld a penészesedést.

A paradicsom magjai általában 5-10 nap alatt kelnek ki. Légy türelmes, és biztosítsd számukra a megfelelő körülményeket.

Ápolás a kelés után: Fény, hőmérséklet, öntözés

Amint megjelennek az első csírák, azonnal távolítsd el a fóliát vagy üveglapot, és helyezd a palántákat nagyon világos, de nem túl meleg helyre. A fény elengedhetetlen a nyurgulás (etioláció) elkerüléséhez. Ha nincs elegendő természetes fény, fontold meg a mesterséges megvilágítás (LED növénynevelő lámpák) használatát, napi 12-16 órában.

A kelés után a hőmérsékletet csökkenteni kell, hogy a palánták erőteljesebbé váljanak. Ideális nappali hőmérséklet 18-22°C, éjszakai 15-18°C. A túl magas hőmérséklet és a kevés fény együttesen nyúlánk, gyenge szárú palántákat eredményez.

Az öntözés továbbra is kulcsfontosságú. A talajnak mindig enyhén nedvesnek kell lennie, de sosem vizesnek. Inkább kevesebbet, de gyakrabban öntözz. Kerüld a levelek nedvesítését, mert az növeli a gombás betegségek kockázatát. Az alulról történő öntözés (alámerítéssel, ha az edények alján lyuk van) ideális, mert így a gyökerek fejlődésére ösztönöz. A palánták növekedésével a vízigényük is nőni fog.

A palánták fejlődésének elősegítésére a szellőztetés is fontos. Naponta többször nyisd ki az ablakot, vagy kapcsold be a ventilátort rövid időre, hogy a friss levegő keringjen. Ez erősíti a szárakat, és csökkenti a gombás betegségek kialakulásának esélyét.

Tápanyagpótlás és tűzdelés (pikírozás)

A palántaföld tápanyagtartalma nem elegendő hosszú távon. Amint a palánták elérik a 2-3 valódi leveles állapotot (nem a szikleveleket), szükségük lesz az első tápanyag-utánpótlásra. Használj gyenge koncentrációjú, folyékony palántatápot, vagy algakészítményt, a gyártó utasításai szerint, de inkább az ajánlott adag felét. Ezt hetente-kéthetente ismételd meg.

A tűzdelés (pikírozás) az a művelet, amikor a sűrűn kelt palántákat egyesével, nagyobb edényekbe ültetjük át. Erre akkor van szükség, ha a magokat sűrűn vetetted, vagy ha a palánták már túl közel vannak egymáshoz. A tűzdelés célja, hogy minden növénynek elegendő helye legyen a fejlődéshez, és erősebb gyökérrendszert építsen ki. A tűzdelés optimális ideje, amikor a palántáknak 2-4 valódi levelük van.

  1. Előkészítés: Készítsd elő a nagyobb cserepeket (pl. 8-10 cm átmérőjű) friss palántafölddel. Öntözd meg a palántákat a tűzdelés előtt, hogy könnyebb legyen kivenni őket.
  2. Kivétel: Egy lapos eszközzel (pl. kanál, palántázó pálca) óvatosan emeld ki a palántákat a földből, ügyelve arra, hogy minél kevesebbet sérüljön a gyökérzet. Mindig a leveleknél fogd meg a palántát, soha ne a száránál.
  3. Beültetés: Ültesd át az egyes palántákat az előkészített cserepekbe. A paradicsom különlegessége, hogy a szárán is képes gyökeret fejleszteni, ezért ültesd egy kicsit mélyebbre, mint ahogy az eredeti edényben volt, akár a sziklevelekig. Ez erősebb gyökérrendszert eredményez.
  4. Öntözés: Tűzdelés után alaposan öntözd meg a palántákat, majd helyezd őket néhány napra félárnyékos, de meleg helyre, hogy akklimatizálódjanak.

A paradicsom kiültetése: A megfelelő időzítés és technika

A palántanevelés utolsó fázisa az edzés, majd a kiültetés. Ezek a lépések döntőek a palánták szabadföldi túléléséhez és a későbbi bőséges terméshez.

Palánta edzése (akklimatizálás)

A palánták edzése elengedhetetlen ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak a szabadföldi körülményekkel szemben. A beltérben nevelt növények érzékenyek a hirtelen hőmérséklet-változásokra, a közvetlen napfényre és a szélre. Az edzés egy fokozatos folyamat, amely 1-2 héttel a kiültetés előtt kezdődik.

  1. Fokozatosan a szabadba: Kezd a palánták kivitelét árnyékos, szélvédett helyre, napi néhány órára. Minden nap növeld a szabadban töltött időt, és fokozatosan szoktasd őket a közvetlen napfényhez és a szélhez.
  2. Éjszakai hőmérséklet: Az edzési időszak végén, ha az éjszakai hőmérséklet már tartósan 10°C felett van, hagyhatod őket éjszakára is kint.
  3. Öntözés csökkentése: Az edzés során némileg csökkentheted az öntözés gyakoriságát, hogy a növények jobban alkalmazkodjanak a változó vízellátáshoz.

Az edzett palánták erősebb szárral, vastagabb levelekkel és ellenállóbb gyökérrendszerrel rendelkeznek, így sokkal nagyobb eséllyel indulnak a szabadföldben.

Optimális kiültetési hőmérséklet és időpont

A paradicsom kiültetési időpontja talán a legkritikusabb tényező a sikeres termesztésben. Magyarországon ez az időszak általában május közepétől június elejéig tart, a „fagyosszentek” (május 12-14.) elmúltával.

A legfontosabb szempont a fagyveszély elmúlása. A paradicsom rendkívül érzékeny a fagyra, már a 0°C alatti hőmérséklet is maradandó károkat okozhat. Ezen kívül az éjszakai hőmérsékletnek tartósan 10°C felett kell lennie. Ha az éjszakák túl hidegek, a növények leállnak a növekedésben, sárgulnak és kevésbé ellenállóak lesznek a betegségekkel szemben.

A talajhőmérséklet is kulcsfontosságú. A kiültetéskor a talajnak legalább 15°C-osnak kell lennie, de az optimális 18-20°C. Hideg talajban a gyökerek nem képesek megfelelően felvenni a vizet és a tápanyagokat, ami a növény stagnálásához vezet. A talajhőmérsékletet talajhőmérővel lehet ellenőrizni. Ha a talaj még hideg, érdemes várni a kiültetéssel, vagy fekete fóliával felmelegíteni a talajt.

Ne siess a kiültetéssel! Inkább várj egy hetet, ha bizonytalan vagy az időjárásban. Egy jól időzített kiültetés sokkal jobb termést eredményez, mint egy korai, kockázatos próbálkozás.

A kiültetés helyének előkészítése

A paradicsom napfényes, szélvédett helyet igényel. Válassz olyan területet a kertben, ahol legalább 6-8 óra közvetlen napfény éri. A szélvédelem azért fontos, mert a paradicsom hajtásai könnyen letörhetnek erős szélben, és a virágok is károsodhatnak.

A talaj előkészítése már ősszel elkezdődhet. Lazítsd fel a talajt mélyen, és forgass bele érett komposztot vagy istállótrágyát. A paradicsom tápanyagigényes, ezért a humuszban gazdag talaj elengedhetetlen. Tavasszal, a kiültetés előtt közvetlenül, ismét lazítsd fel a talajt, és szükség esetén adj hozzá további komposztot vagy szerves trágyát. A talaj pH-értéke ideális esetben 6,0-7,0 között legyen. Ha a talaj túl savanyú, meszezéssel javíthatod.

A kiültetés menete

A kiültetés napján, vagy előtte este alaposan öntözd meg a palántákat a cserepükben, hogy könnyebb legyen kivenni őket.

  1. Ültetőgödör ásása: Áss egy akkora ültetőgödröt, ami kétszer olyan széles és mély, mint a palánta gyökérlabdája.
  2. Tápanyaggal dúsítás: Az ültetőgödör aljára tehetsz egy marék komposztot, érett trágyát, vagy speciális paradicsom tápot.
  3. Palánta beültetése: Óvatosan vedd ki a palántát a cserépből, ügyelve a gyökerekre. A paradicsomot mélyebbre ültesd, mint ahogy a cserépben volt, akár a sziklevelekig. Ez elősegíti az erős gyökérrendszer kialakulását a száron fejlődő járulékos gyökerek révén.
  4. Betemetés és tömörítés: Töltsd vissza a földet az ültetőgödörbe, és óvatosan nyomkodd meg a palánta körül, hogy ne maradjon levegő a gyökerek körül.
  5. Öntözés: Kiültetés után azonnal alaposan öntözd meg a palántákat. Ez segít a gyökereknek a talajhoz tapadni.
  6. Támrendszer: A kiültetéskor vagy közvetlenül utána helyezz el a palánta mellé egy támrendszert (karó, spirálkaró, háló), és óvatosan kösd hozzá a növényt. A folytonnövő fajtáknál ez elengedhetetlen.

A palánták ültetési távolsága fajtafüggő. Általában a folytonnövő fajtákat 60-80 cm távolságra ültetik egymástól, a sortávolság pedig 80-100 cm. A bokorparadicsomok esetében elegendő az 50-60 cm-es tőtávolság.

Bő termést adó trükkök és gondozási praktikák

Használj komposztot a tápanyagok gazdagítására és a termés növelésére!
A paradicsomnak heti egyszeri öntözés elegendő, ha a gyökerek mélyen fejlődnek, erős növényt eredményezve.

A sikeres kiültetés után sem ér véget a munka. A paradicsom folyamatos gondozást igényel, hogy a lehető legtöbb és legfinomabb termést hozza. Íme néhány bevált trükk és gyakorlati tanács.

Rendszeres és megfelelő öntözés

A paradicsom vízigénye a növekedés és termésfejlődés során jelentős. A legfontosabb a kiegyensúlyozott vízellátás. Kerüld a túlöntözést és a kiszáradást egyaránt, mert mindkettő káros. A hirtelen vízellátás-ingadozás például a termések repedéséhez vezethet, és a virágvégi rothadás kockázatát is növeli.

  • Mikor öntözzünk? A legjobb a kora reggeli öntözés. Így a növényeknek napközben van idejük felvenni a vizet, és a levelek is megszáradnak a nap melegében, ami csökkenti a gombás betegségek kockázatát.
  • Hogyan öntözzünk? Mindig a tőhöz öntözz, kerüld a levelek és a szár nedvesítését. A csepegtető öntözés ideális megoldás, de a locsolókannával történő, célzott öntözés is megfelelő.
  • Mennyit öntözzünk? A talaj nedvességtartalmától és az időjárástól függően 2-3 naponta, meleg, száraz időben akár naponta is szükség lehet az öntözésre. Ügyelj arra, hogy a víz mélyen behatoljon a talajba, ösztönözve a mélyebb gyökérfejlődést.

A mulcsozás (szalma, fűnyesedék, faforgács) szintén rendkívül hasznos. A mulcs réteg segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti a gyomosodást, és mérsékli a talajhőmérséklet ingadozását. Ezenkívül bomlásával lassan tápanyagot juttat a talajba.

Tápanyag-utánpótlás a bő termésért

A paradicsom erősen tápanyagigényes növény, különösen a terméskötés és a termésfejlődés időszakában. A megfelelő tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen a bőséges és egészséges terméshez.

  • Alaptrágyázás: Ahogy már említettük, a talaj előkészítésekor érett komposztot vagy istállótrágyát érdemes beforgatni a talajba.
  • Virágzás előtt: A virágzás megkezdése előtt érdemes magasabb foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát adni, ami elősegíti a virágképződést és a terméskötést.
  • Terméskötéskor és termésfejlődéskor: Ekkor a nitrogén mellett a káliumra és kalciumra van nagy szükség. A kálium a termés méretét és ízét javítja, míg a kalcium a virágvégi rothadás megelőzésében játszik kulcsszerepet. Használhatsz speciális paradicsom tápoldatokat, vagy szerves trágyalevet.
  • Levéltrágyázás: A levéltrágyázás gyorsan felszívódó tápanyagokat biztosít, és különösen hasznos, ha a növényeken hiánytüneteket észlelsz. Kalciumhiány esetén a kalcium-nitrát oldattal történő levéltrágyázás hatékony lehet.

A virágvégi rothadás (Blossom End Rot) gyakori probléma, amelyet általában kalciumhiány okoz. Ez azonban gyakran nem a talajban lévő kalcium hiányából, hanem a növény vízellátási problémáiból adódik, ami gátolja a kalcium felvételét. Ezért a kiegyensúlyozott öntözés a legfontosabb megelőzési módszer.

Metszés és kacsolás: Energiatakarékosság a növénynek

A metszés és kacsolás célja, hogy a növény energiáját a termésfejlesztésre koncentrálja, ne pedig a felesleges hajtások növesztésére. Ezáltal a termés nagyobb, jobb minőségű és korábban érik be, ráadásul a növény szellőzését is javítja, csökkentve a betegségek kockázatát.

  • Kacsolás: A folytonnövő (indeterminált) paradicsomfajtáknál elengedhetetlen a kacsolás. A „kacsok” azok az oldalhajtások, amelyek a főszár és a levélnyél hónaljában fejlődnek. Ezeket rendszeresen (hetente legalább egyszer) el kell távolítani, amikor még kicsik (néhány centiméteresek). Egyszerűen kézzel lecsíphetők. Ha meghagyjuk őket, elvonják az energiát a főszártól és a terméstől.
  • Metszés: A determinált (bokor) paradicsomfajtákat általában nem kell kacsolni, de az elöregedett, sárguló alsó leveleket érdemes eltávolítani a jobb szellőzés érdekében. A folytonnövő fajtáknál a szezon végén, amikor már nem várható további terméskötés a fagyok előtt, a főhajtás tetejét visszacsíphetjük, hogy a már megkötött termések beérésére koncentráljon a növény.

Mindig éles, tiszta eszközzel (metszőollóval) végezd a metszést, vagy tépd le a kacsokat határozott mozdulattal. Kerüld a nedves időben történő metszést, mert a sebeken keresztül könnyebben bejuthatnak a kórokozók.

Támrendszer és kötözés

A folytonnövő paradicsomfajták súlyos terméseik miatt támogatásra szorulnak. A támrendszer segít megelőzni a szárak letörését, a termések földre kerülését (ami rothadáshoz vezethet), és javítja a növény szellőzését. A karózás a legelterjedtebb módszer.

  • Karózás: A kiültetéskor, vagy közvetlenül utána helyezz egy erős karót (legalább 1,5-2 méter magas) a palánta mellé. Ahogy a növény növekszik, rendszeresen kösd hozzá a karóhoz puha anyaggal (pl. rafia, speciális kötözőfólia), lazán, hogy ne vágja el a szárat.
  • Spirálkaró: A spirálkaró is népszerű, mert nem igényel folyamatos kötözést, a növény egyszerűen körbenőheti a spirált.
  • Háló vagy rács: Kisebb kertekben vagy balkonon növekvő paradicsomokhoz használhatsz támhálót vagy rácsot is.

Betegségek és kártevők elleni védekezés

A paradicsom, mint minden növény, hajlamos bizonyos betegségekre és kártevőkre. A megelőzés a legjobb védekezés, de ha probléma adódik, fontos a gyors és hatékony beavatkozás.

Megelőzés:

  • Fajta kiválasztása: Válassz ellenálló fajtákat.
  • Megfelelő távolság: Ültess megfelelő távolságra, hogy biztosított legyen a jó légáramlás.
  • Higiénia: Távolítsd el a beteg leveleket és növényi maradványokat. Fertőtlenítsd a szerszámokat.
  • Vetésforgó: Ne ültess paradicsomot ugyanarra a helyre évről évre. Váltogasd a növényeket, hogy a talajban lévő kórokozók ne tudjanak felhalmozódni.
  • Kiegyensúlyozott tápanyagellátás és öntözés: Az egészséges, erős növények ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

Gyakori betegségek:

  • Fitoftóra (paradicsomvész): A leveleken, szárakon és terméseken barna foltok jelennek meg. Nedves, párás időben gyorsan terjed. Védekezés: Réz tartalmú szerek, vagy biológiai készítmények.
  • Listharmat: Fehér, lisztszerű bevonat a leveleken. Védekezés: Kén tartalmú szerek, tejes permet.
  • Alternáriás levélfoltosság: Koncentrikus körökkel rendelkező barna foltok a leveleken. Védekezés: Réz tartalmú szerek.

Gyakori kártevők:

  • Levéltetvek: Szívogatják a növény nedvét, torzulásokat okoznak. Védekezés: Rovarölő szappan, neem olaj, ragadozó rovarok.
  • Paradicsommolly: Károsítja a terméseket. Védekezés: Feromoncsapda, biológiai védekezés.
  • Meztelen csigák: Különösen a fiatal palántákat károsítják. Védekezés: Csigaölő szer, sörös csapda, kézi gyűjtés.

Mindig olvasd el figyelmesen a növényvédő szerek címkéjét, és tartsd be az előírt dózisokat és várakozási időket.

Termés betakarítása és tárolása

A paradicsom szüretelése az egyik legörömtelibb része a termesztésnek. A betakarítás ideje fajtától és az időjárástól függ, de általában júliustól az első fagyokig tart.

  • Mikor érett a paradicsom? Akkor szüretelj, amikor a paradicsom élénk, egyenletes színűvé válik, és enyhén puha tapintású. A szárról könnyen leválik.
  • Hogyan szüreteljünk? Óvatosan csípd le a termést a szárról, lehetőleg a kocsány egy részével együtt. Ez segít abban, hogy tovább friss maradjon.
  • Tárolás: A friss paradicsomot szobahőmérsékleten tárold, nem a hűtőben. A hűtőben elveszíti az ízét és az állagát. Ha még nem teljesen érettek, szobahőmérsékleten, közvetlen napfénytől védve beérnek.
  • Utóérlelés: Az első fagyok előtt szüretelt, még zöld paradicsomokat utóérlelheted egy papírzacskóban, almával együtt tárolva. Az alma etilént bocsát ki, ami gyorsítja az érést.

A túlérett paradicsom alkalmas befőzésre, szószok készítésére, míg a frissen szedett, roppanós termések a saláták és szendvicsek sztárjai lehetnek. A paradicsom sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy egész évben élvezhessük a nyár ízeit.