A házasság felbontása, közismert nevén a válás, az élet egyik legnehezebb és legstresszesebb időszaka lehet. Az érzelmi megpróbáltatások mellett a feleknek egy bonyolult jogi eljárással is szembe kell nézniük, amely tele van adminisztratív buktatókkal, határidőkkel és illetékfizetési kötelezettségekkel. A válókereset benyújtása az első, és talán legfontosabb lépés ezen az úton. Egy precízen összeállított és a megfelelő helyre benyújtott keresetlevél jelentősen felgyorsíthatja az eljárást, míg egy hiányos vagy rosszul címzett dokumentum hetekkel, sőt hónapokkal is meghosszabbíthatja a bizonytalanságot.
Ebben az átfogó útmutatóban lépésről lépésre végigvesszük a válókereset benyújtásának teljes folyamatát. Célunk, hogy tiszta és érthető képet adjunk arról, hogy pontosan mit kell tennie, hová kell fordulnia, milyen költségekkel kell számolnia, és milyen dokumentumokat kell összegyűjtenie ahhoz, hogy a házassági bontóper zökkenőmentesen indulhasson el. A jogi útvesztőben való eligazodás nem egyszerű, de a megfelelő információk birtokában magabiztosabban vághat bele a folyamatba.
A válás két alapvető típusa: közös megegyezés vagy tényállásos bontás
Mielőtt a keresetlevél konkrét tartalmára és benyújtására térnénk, elengedhetetlen tisztázni a házasság felbontásának két lehetséges jogi útját. A választás alapvetően meghatározza az eljárás hosszát, bonyolultságát és költségeit. A magyar jog a válásnak két formáját ismeri: a közös megegyezésen alapuló bontást és a tényállásos (vagy vitás) bontást.
A közös megegyezéses válás a gyorsabb, olcsóbb és lelkileg kevésbé megterhelő út. Ennek feltétele, hogy a házastársak a házasság felbontását végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, közös akaratnyilvánítással kérjék. Ez azonban önmagában nem elegendő. A bíróság csak akkor bontja fel a házasságot közös megegyezéssel, ha a felek minden, a törvény által előírt járulékos kérdésben is meg tudnak állapodni.
Ezek a járulékos kérdések a következők:
- A közös kiskorú gyermek(ek) tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása (közös vagy kizárólagos).
- A gyermekekkel való kapcsolattartás (láthatás) szabályozása a különélő szülő számára.
- A kiskorú gyermek(ek) tartása (gyermektartásdíj mértéke).
- A házastársi közös lakás használata.
- Igény esetén a házastársi tartás kérdése.
Fontos, hogy a vagyonmegosztás kérdésében való megegyezés nem feltétele a közös megegyezéses válásnak, bár rendkívül ajánlott azt is egyidejűleg, akár egy külön szerződésben rendezni a későbbi viták elkerülése érdekében. Ha a felek a fenti öt pontban megállapodtak, és ezt írásba is foglalták, a bíróság nem vizsgálja a házasság megromlásának okait, csupán a megállapodásukat hagyja jóvá. Ez az eljárás akár egyetlen tárgyalással lezárulhat.
Ezzel szemben a tényállásos bontás (vagy ahogy a köznyelv nevezi, a „vitatott válás”) akkor következik be, ha a felek a válás tényében vagy a járulékos kérdések bármelyikében nem tudnak megegyezni. Ilyenkor a bíróságnak részletes bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. Vizsgálni kell, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, és ennek okait is fel kell tárni. Ez tanúk meghallgatását, szakértők (pl. pszichológus, ingatlanbecslő) bevonását és több, gyakran feszült hangulatú tárgyalást jelenthet. A tényállásos bontás lényegesen hosszabb, drágább és érzelmileg megterhelőbb mindkét fél, és különösen a közös gyermekek számára.
A közös megegyezés nem csupán egy jogi kategória, hanem egy szemléletmód, amely a békés és méltóságteljes lezárásra törekszik, minimalizálva a felek és a gyermekek sérüléseit.
Hová kell benyújtani a válókeresetet? A hatáskör és illetékesség szabályai
A válókereset benyújtásának egyik legkritikusabb pontja a megfelelő bíróság kiválasztása. Ha a keresetet nem a jogszabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtjuk be, azt a bíróság átteszi a megfelelő helyre, ami jelentős időveszteséget okoz. A két kulcsfogalom itt a hatáskör és az illetékesség.
A hatáskör azt határozza meg, hogy milyen szintű bíróság jár el az ügyben. A házassági bontóperek túlnyomó többsége első fokon a járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Törvényszéki szintre csak kivételes, jellemzően nemzetközi vonatkozású vagy más, összetett jogvitával (pl. nagy értékű cégvagyon) összekapcsolt ügyek kerülnek.
Az illetékesség pedig azt dönti el, hogy az ország számos járásbírósága közül földrajzilag pontosan melyikhez kell fordulnunk. A Polgári Perrendtartásról szóló törvény (Pp.) egyértelmű rangsort állít fel az illetékes bíróságok között. A keresetet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelynek illetékessége a rangsorban előrébb áll.
Az illetékességet megalapozó okok sorrendje a következő:
- Az alperes (akinek a házasság felbontását kérik) belföldi lakóhelye. Ez a főszabály. Elsőként mindig azt kell megvizsgálni, hogy az alperesnek hol van a bejelentett lakcíme. A keresetet az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon kell benyújtani.
- Ha az alperesnek nincs belföldi lakóhelye, akkor az alperes tartózkodási helye az irányadó.
- Ha az alperesnek sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon (vagy az ismeretlen), akkor a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Ennek feltétele, hogy a felperesnek (aki a keresetet benyújtja) a lakóhelye még mindig az adott bíróság illetékességi területén legyen.
- Ha a fenti szabályok egyike sem alkalmazható, a keresetet a felperes lakóhelye szerinti bíróságnál is be lehet nyújtani.
Közös megegyezéses válás esetén, amikor a felek közösen nyújtják be a keresetet, választhatnak, hogy melyikük lakóhelye szerinti bírósághoz fordulnak. A gyakorlatban tehát érdemes először az alperes lakcímkártyáját ellenőrizni, és az ott szereplő cím alapján megkeresni az illetékes járásbíróságot. A bíróságok illetékességi területéről a birosag.hu weboldalon lehet tájékozódni.
A keresetlevél kötelező tartalmi elemei
A válókereset egy szigorú formai és tartalmi követelményeknek megfelelő, hivatalos dokumentum. Nem elég csupán egy levelet írni a bíróságnak. A Polgári Perrendtartás pontosan meghatározza, hogy minek kell szerepelnie a keresetlevélben ahhoz, hogy az befogadható legyen. A hiányosan kitöltött keresetet a bíróság hiánypótlásra visszaküldi, ami ismét csak az eljárás elhúzódásához vezet.
A keresetlevélnek alapvetően három fő részből kell állnia: a bevezető részből (fejléc), az érdemi részből (tényállás és jogi érvelés) és a záró részből (kérelmek és mellékletek).
A bevezető rész (fejléc)
Ez a rész tartalmazza az eljárás alapadatait, amelyek az ügy azonosításához szükségesek.
- Az eljáró bíróság megnevezése: Pontosan fel kell tüntetni azt a járásbíróságot, amelyhez a keresetet benyújtjuk (pl. Budai Központi Kerületi Bíróság).
- A felek adatai: A felperes és az alperes neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve, valamint a lakcíme (pontos címmel, irányítószámmal). Fontos, hogy a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező fél (pl. gondnokság alatt álló személy) törvényes képviselőjének adatait is meg kell adni.
- Az ügy tárgya: Egyértelműen meg kell jelölni, hogy az ügy tárgya „Házasság felbontása”.
Az érdemi rész: tényállás és indokok
Ez a keresetlevél legfontosabb és legrészletesebb része. Itt kell előadni azokat a tényeket, amelyekre a kérelmünket alapozzuk.
- A házasságkötés adatai: Mikor és hol kötöttek házasságot a felek.
- A házasságból született, élő gyermek(ek) adatai: Név, születési hely és idő. Külön ki kell térni arra, ha a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos.
- Az életközösség megszakadásának körülményei: Le kell írni, hogy a házastársi életközösség mikor és milyen okból szűnt meg. Tényállásos bontás esetén itt kell részletesen kifejteni a megromláshoz vezető okokat (pl. elhidegülés, hűtlenség, különköltözés). Közös megegyezés esetén elegendő röviden, az okok részletezése nélkül utalni a megromlásra és arra, hogy a felek közös akarattal kérik a bontást.
- Bizonyítékok: Minden állítást alá kell támasztani bizonyítékokkal. Meg kell jelölni a csatolt okiratokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat), és meg kell nevezni az esetleges tanúkat (névvel, lakcímmel), akiket a bíróság idézhet. Tényállásos bontásnál a bizonyítási indítványoknak kiemelt szerepük van.
A záró rész: a határozott kereseti kérelem
A keresetlevél végén kell egyértelműen és határozottan megfogalmazni, hogy mit kérünk a bíróságtól. Ez a legfontosabb rész, hiszen a bíróság csak arról dönthet, amit a felek kérnek tőle.
A főkövetelés minden esetben a következő: „Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a közöttünk …-én, …-n kötött házasságot bontsa fel.”
Ezt követik a járulékos kérdésekre vonatkozó kérelmek, amelyek eltérőek lehetnek közös megegyezés és tényállásos bontás esetén.
- Szülői felügyelet: Kérelem a közös vagy az egyik szülő kizárólagos szülői felügyeleti jogának megállapítására.
- Kapcsolattartás: Részletes kérelem a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás szabályozására (pl. minden második hétvége, ünnepek, szünidők megosztása).
- Gyermektartásdíj: Határozott összegű gyermektartásdíj megállapítása iránti kérelem, gyermekenként (pl. havi fix összegben vagy a jövedelem százalékában). Indokolni kell az összegszerűséget a gyermek szükségleteivel és a kötelezett fél jövedelmi viszonyaival.
- Lakáshasználat: Kérelem a közös lakás használatának rendezésére (pl. az egyik fél kizárólagos használatába adás, a használat megosztása).
- Házastársi tartás: Igény esetén kérelem a másik házastárs tartásdíj fizetésére kötelezésére, szintén határozott összeggel és indoklással.
A keresetlevelet dátummal és a felperes (vagy jogi képviselője) aláírásával kell ellátni.
A határozott kereseti kérelem a per iránytűje. Minél precízebben van megfogalmazva, annál kisebb az esélye a félreértéseknek és a felesleges eljárási cselekményeknek.
A válókereset benyújtásának módjai
A technológia fejlődésével a keresetlevél benyújtásának módja is megváltozott. Alapvetően két út lehetséges: a hagyományos papír alapú és a modern elektronikus ügyintézés.
A papír alapú benyújtás ma már csak a jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek számára lehetséges. Ebben az esetben a keresetlevelet és annak mellékleteit a fél egy eredeti és annyi másolati példányban kell benyújtani, ahány fél az eljárásban szerepel (tehát egy felperes és egy alperes esetén 1 eredeti + 1 másolat), plusz egy példány a bíróság számára. Tehát összesen három példányra van szükség. Ezt személyesen az illetékes bíróság kezelőirodáján lehet leadni, vagy postai úton, tértivevényes levélként feladni.
A kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályai miatt azonban a jogi képviselővel (ügyvéddel) eljáró felek, valamint a gazdálkodó szervezetek kizárólag elektronikusan kommunikálhatnak a bírósággal. A magánszemélyek számára is nyitott ez a lehetőség, ha rendelkeznek Ügyfélkapuval. Az elektronikus benyújtás az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) segítségével történik, egy speciális, „P26” jelű űrlap kitöltésével. Bár ez elsőre bonyolultnak tűnhet, számos előnye van: gyorsabb, nyomon követhető, és nem kell postázási költségekkel számolni.
Illetékek és költségek: mennyibe kerül egy válás?
A válásnak sajnos anyagi vonzatai is vannak. A legfontosabb tétel a házassági bontóper illetéke, amely egy fix összegű eljárási díj. Jelenleg ez az összeg 30.000 forint. Ezt az illetéket a keresetlevél benyújtásakor kell megfizetni.
Az illeték megfizetésének több módja van:
- Illetékbélyeggel: Papír alapú benyújtás esetén a keresetlevél első oldalára kell felragasztani a 30.000 forint értékű illetékbélyeget, amelyet bármelyik postán meg lehet vásárolni.
- Banki átutalással: Az illetéket az eljáró bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára is át lehet utalni. Ebben az esetben a közlemény rovatban fel kell tüntetni a felperes nevét és lakcímét, hogy a befizetés beazonosítható legyen. Az átutalásról szóló igazolást csatolni kell a keresetlevélhez.
- Elektronikus fizetéssel: Elektronikus benyújtás esetén az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, bankkártyával is rendezhető az illeték.
Az alapilletéken felül további költségek is felmerülhetnek. Ha a felek a válással együtt a házastársi közös vagyon megosztását is kérik a bíróságtól, akkor a vitatott vagyon értékének 6%-a, de legfeljebb 1.500.000 forint lesz az illeték alapja. Ez jelentősen megdrágíthatja az eljárást. Éppen ezért javasolt a vagyonmegosztásról peren kívül, ügyvédi segítséggel megállapodni.
Tényállásos bontás esetén további költségelem lehet a szakértői díj (pl. igazságügyi pszichológus szakértő a gyermekelhelyezési vitában, ingatlanforgalmi szakértő a vagyonmegosztásnál) vagy a tanúk költségtérítése. Ezeket a költségeket általában annak a félnek kell előlegeznie, aki a bizonyítást indítványozta. A per végén a bíróság dönt a perköltség viseléséről, amelyet általában a pervesztes félnek kell megfizetnie.
A legjelentősebb költségtétel azonban az ügyvédi munkadíj lehet, ha a felek jogi képviselőt bíznak meg. Ennek mértéke szabad megállapodás tárgya, függ az ügy bonyolultságától és az ügyvéd tapasztalatától.
Költségmentesség és költségfeljegyzési jog
Mi történik, ha valaki anyagi helyzete miatt nem tudja kifizetni a 30.000 forintos illetéket vagy az eljárás egyéb költségeit? A jogszabályok lehetőséget biztosítanak a rászoruló felek számára, hogy kérelmezzék a költségmentességet vagy a költségfeljegyzési jogot.
A költségmentesség teljes mentességet jelent az eljárási illeték és az állam által előlegezett költségek (pl. szakértői díj) megfizetése alól. Ezt csak szigorú jövedelmi és vagyoni feltételekhez kötik. A kérelmezőnek részletesen igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait egy erre szolgáló formanyomtatványon. A bíróság akkor engedélyezi, ha a fél jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és vagyona – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs.
A költségfeljegyzési jog egy enyhébb kedvezmény. Ebben az esetben a félnek nem kell előre megfizetnie az illetéket és a költségeket, hanem azokat az állam előlegezi meg. A per végén azonban a bíróság dönt arról, hogy a perköltséget kinek kell viselnie, és a pervesztes felet kötelezheti az állam által előlegezett összeg megfizetésére. Ezt a kedvezményt a bíróság méltányosságból is engedélyezheti, ha a fél jövedelmi viszonyai ezt indokolják, de a költségmentesség feltételei nem állnak fenn.
A kedvezmény iránti kérelmet a keresetlevéllel együtt kell benyújtani, a megfelelő igazolásokkal alátámasztva.
A válókeresethez szükséges mellékletek listája
A keresetlevél önmagában nem elegendő, ahhoz csatolni kell minden olyan okiratot, amely az abban foglalt állításokat alátámasztja. A hiánytalanul összeállított melléklet-csomag kulcsfontosságú a zökkenőmentes eljárásindításhoz.
A legfontosabb, szinte minden esetben kötelezően csatolandó mellékletek a következők:
- Házassági anyakönyvi kivonat (eredeti példány): Ez a legfontosabb dokumentum, amely igazolja a házasság létrejöttét. Fontos, hogy 30 napnál nem régebbi, eredeti kivonatot kell csatolni. Ezt bármelyik anyakönyvi hivatalban vagy kormányablakban be lehet szerezni.
- A házasságból született gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (másolat): Elegendő egy egyszerű fénymásolatot csatolni.
- Az illeték megfizetését igazoló dokumentum: Ez lehet a keresetlevélre ragasztott illetékbélyeg, a banki átutalásról szóló bizonylat, vagy az elektronikus fizetés igazolása.
- Közös megegyezés esetén a járulékos kérdésekről szóló megállapodás: Ha a felek mindenben megállapodtak, az erről szóló, mindkét fél által aláírt okiratot csatolni kell. Ezt gyakran ügyvéd készíti el, de a felek maguk is megfogalmazhatják.
- Jövedelemigazolások: Különösen gyermektartásdíj vagy házastársi tartás iránti igény esetén szükséges a felek jövedelmének igazolása (pl. munkáltatói igazolás, NAV jövedelemigazolás).
- Költségkedvezmény iránti kérelem és igazolások: Ha a fél költségmentességet vagy költségfeljegyzési jogot kér, csatolnia kell az erre vonatkozó, kitöltött nyomtatványt és a jövedelmi-vagyoni helyzetét alátámasztó dokumentumokat.
Ezen felül, a tényállásos bontás során bármilyen egyéb releváns dokumentum (pl. levelezés, fotók, orvosi leletek, rendőrségi jegyzőkönyvek) is csatolható bizonyítékként.
| Lépés | Leírás | Státusz |
|---|---|---|
| Bíróság kiválasztása | Az illetékesség (általában az alperes lakóhelye) és hatáskör (járásbíróság) ellenőrzése. | ☐ |
| Keresetlevél megírása | Minden kötelező tartalmi elem (felek adatai, tényállás, határozott kérelem) szerepeltetése. | ☐ |
| Mellékletek beszerzése | Eredeti házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonatok másolata, stb. | ☐ |
| Illeték megfizetése | 30.000 Ft illeték lerovása (bélyeg, utalás) vagy költségkedvezményi kérelem előkészítése. | ☐ |
| Példányszám előkészítése | Papír alapú benyújtásnál megfelelő számú (általában 3) példány elkészítése. | ☐ |
| Benyújtás | Személyesen, postai úton vagy elektronikusan (ÁNYK) a keresetlevél és mellékleteinek eljuttatása a bírósághoz. | ☐ |
Mi történik a kereset benyújtása után?
A válókereset benyújtásával az eljárás hivatalosan is megkezdődik. A bíróság először formailag megvizsgálja a beadványt. Ha mindent rendben talál, a keresetlevelet – a mellékletekkel együtt – megküldi az alperesnek, és felhívja, hogy 30 napon belül terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. Ha a keresetlevél hiányos, a bíróság hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelyben megjelöli a pótolandó hiányosságokat és határidőt szab azok teljesítésére.
Az eljárás következő fontos állomása az első tárgyalás, amelyet a törvény szerint a kereset beérkezésétől számított meghatározott időn belül ki kell tűzni. Az első tárgyalásnak kiemelt szerepe van: ez az úgynevezett békéltető tárgyalás. A bírónak meg kell kísérelnie a felek békítését. Ha a békítés sikertelen, és a felek fenntartják a válási szándékukat, a bíróság itt folytatja le a bizonyítást, vagy tűz ki újabb tárgyalási napot.
Közös megegyezéses válás esetén, ha a felek a békéltető tárgyaláson személyesen megjelennek és a megállapodásukat fenntartják, a bíróság már az első tárgyaláson felbonthatja a házasságot. Ez a leggyorsabb forgatókönyv. Az ítélet a fellebbezési határidő (15 nap) letelte után válik jogerőssé.
A válókereset benyújtása tehát egy gondos előkészületet igénylő, precíz jogi lépés. A folyamat ismerete, a szükséges dokumentumok időbeni beszerzése és a formai követelmények betartása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a nehéz élethelyzet a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel és a leggyorsabban záruljon le. Bár a folyamat jogi képviselő nélkül is végigvihető, egy bonyolultabb, vitás ügyben vagy jelentősebb vagyon esetén mindenképpen javasolt családjogi szakjogász segítségét igénybe venni.