A technológia fejlődése napjainkban olyan sebességgel halad, amely néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Az innovációk, amelyek megváltoztatják életünket, munkánkat és kapcsolatainkat, gyakran olyan elképzelésekből születnek, amelyeket jövőbe látó gondolkodók, kutatók és vállalkozók fogalmaztak meg. Megvizsgáljuk 25 kiemelkedő elme gondolatait a technológia jövőjéről – azokét, akik formálják világunkat és akiknek a víziói segítenek nekünk eligazodni a jövő kihívásai között.
1. Elon Musk – A többbolygós emberiség víziója
Elon Musk, a Tesla, SpaceX, Neuralink és számos más vállalkozás alapítója és vezetője, talán a legismertebb technológiai jövőkutató. Musk víziója szerint az emberiségnek „többbolygós fajjá” kell válnia a túlélés érdekében. A SpaceX Mars-kolonizációs tervei, a Starship fejlesztése, valamint a Neuralink agyi implantátum technológiája mind az emberiség jövőjének biztosítását célzó átfogó stratégia részei.
Musk szerint: „Vagy a Földön maradunk örökre, és végül valamilyen kihalási esemény ér utol bennünket, vagy többbolygós civilizációvá és űrutazó fajjá válunk.” Ez a vízió nem csupán a technológiai fejlődésről szól, hanem az emberiség hosszú távú túléléséről is.
2. Ray Kurzweil – A szingularitás próféciája
Ray Kurzweil, feltaláló, futurista és a Google technikai igazgatója régóta azt jósolja, hogy 2045-re elérjük a technológiai szingularitást – azt a pontot, amikor a mesterséges intelligencia meghaladja az emberi intelligenciát, és exponenciális fejlődést indít el.
„A nem-biológiai intelligencia 2030-ra fogja elérni az emberi intelligencia teljes spektrumát. Arra számítok, hogy a szingularitást 2045-ben érjük el” – állítja Kurzweil. Szerinte a szingularitás nem a technológia és az emberiség szétválását jelenti, hanem az emberek és a gépek összeolvadását, ahol az emberi képességek technológiai eszközökkel kiterjeszthetők.
3. Yuval Noah Harari – A Homo Deus korszaka
Yuval Noah Harari történész és a „Sapiens” és „Homo Deus” című bestseller könyvek szerzője úgy véli, hogy a jövőben az emberiség három fő kihívással néz szembe: a biológiai feljavítás, a kiborgizáció és a nem-organikus lények létrehozása.
Harari figyelmeztet: „A 21. században az emberiség valószínűleg minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket fog tenni a boldogság, a halhatatlanság és az isteni hatalmak megszerzésére.” Szerinte ezek a törekvések alapvetően megváltoztathatják az emberi természetet, és új társadalmi osztályokat hozhatnak létre – a „feljavított szuperembereket” és azokat, akik kimaradnak ezekből a fejlesztésekből.
4. Melinda Gates – A technológia demokratizálása
A Bill & Melinda Gates Alapítvány társalapítója szerint a technológiai jövő központi kérdése az lesz, hogy hogyan használhatjuk az innovációt a globális egyenlőtlenségek csökkentésére.
„A technológia csak akkor szolgálja az emberiséget, ha mindenki számára elérhető” – vallja Gates. Különösen fontosnak tartja a nők és lányok hozzáférését a technológiai oktatáshoz és eszközökhöz, mivel ez kulcsfontosságú a fejlődő országok felzárkózásában.
5. Fei-Fei Li – Az emberi intelligencia és a mesterséges intelligencia szimbiózisa
Fei-Fei Li, a Stanford Egyetem professzora és a mesterséges intelligencia kutatás úttörője szerint a jövőben nem a gépek emberi intelligenciát helyettesítő szerepe lesz meghatározó, hanem az ember és gép közötti szimbiózis.
„A mesterséges intelligencia lehet az új elektromosság – átalakíthatja iparágak egész sorát, és javíthatja az emberi képességeket” – véli Li, aki az „ember-központú MI” koncepciójának szószólója. Szerinte a technológiának az emberi képességek kiegészítését, nem pedig helyettesítését kell szolgálnia.
6. Sam Altman – Az MI demokratizálása és veszélyei
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia lesz a legjelentősebb technológiai forradalom a közeljövőben. Az OpenAI célja, hogy az MI-t demokratizálja, ugyanakkor biztonságosan fejlessze.
„A mesterséges általános intelligencia (AGI) lehet az emberiség történetének legnagyobb találmánya, amely gazdasági bőséget teremthet mindenki számára, de sok kockázatot is rejt” – mondja Altman. Úgy véli, hogy a megfelelő szabályozással és etikai keretrendszerekkel az MI előnyei meghaladhatják a kockázatokat.
7. Sundar Pichai – A mesterséges intelligencia mint segédeszköz
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia jelentősebb lesz az emberiség számára, mint az elektromosság vagy a tűz felfedezése.
„Az MI olyan segédeszköz lesz, amely segít megoldani az emberiség legnagyobb kihívásait, az éghajlatváltozástól az egészségügyig” – állítja Pichai. Ugyanakkor elismeri a felelősséget is: „Az MI-t felelősségteljesen kell fejlesztenünk, figyelembe véve annak társadalmi hatásait.”
8. Kai-Fu Lee – Az MI okozta munkaerőpiaci átalakulás
Kai-Fu Lee, a Sinovation Ventures alapítója és korábbi Google China vezető szerint az MI a munkahelyek mintegy 40%-át veszélyeztetheti a következő 15 évben.
„A mesterséges intelligencia a legnagyobb munkaerőpiaci átalakulást fogja okozni az ipari forradalom óta” – figyelmeztet Lee. Szerinte ez nem feltétlenül negatív, ha a társadalmak képesek alkalmazkodni és újradefiniálni a munka és az értékteremtés fogalmát a post-MI korszakban.
9. Jaron Lanier – A humanista technológia
Jaron Lanier, a virtuális valóság úttörője és technológiai kritikus szerint a jelenlegi technológiai irány dehumanizáló, és alternatívát kell találnunk.
„A technológiának az emberi méltóságot és szabadságot kell szolgálnia, nem pedig fordítva” – érvel Lanier. Olyan technológiai jövőt képzel el, ahol az emberek tulajdonolják saját adataikat, és ahol a digitális platformok nem a függőség és manipuláció eszközei.
10. Ma Jun – Zöld technológia és fenntarthatóság
Ma Jun, kínai környezetvédelmi aktivista és az Institute of Public & Environmental Affairs alapítója szerint a jövő technológiájának kulcseleme a fenntarthatóság lesz.
„A technológiai fejlődés értelmetlen, ha nem képes megoldani az ökológiai válságot” – állítja Ma. Szerinte a mesterséges intelligencia, a big data és az IoT eszközök együttesen lehetővé tehetik a valós idejű környezeti monitoring és hatékony erőforrás-gazdálkodás új korszakát.
11. Shoshana Zuboff – A megfigyelési kapitalizmus kritikája
Shoshana Zuboff, a Harvard Business School professzora és „A megfigyelési kapitalizmus kora” című könyv szerzője szerint a jelenlegi technológiai fejlődés egy veszélyes gazdasági rendszert hozott létre.
„A megfigyelési kapitalizmus olyan piaci forma, amely az emberi tapasztalatot nyersanyagként használja viselkedési adatok kinyerésére” – magyarázza Zuboff. Víziója egy olyan technológiai jövőről szól, ahol a digitális technológiák nem a felhasználók kizsákmányolására, hanem valódi szükségleteik kielégítésére szolgálnak.
12. Vint Cerf – Az Internet jövője
Vint Cerf, az internet egyik „atyja” és a Google alelnöke szerint az internet következő fázisa a mindenütt jelenlévő összekapcsoltság lesz.
„Az internet már nem csak weboldalakról és alkalmazásokról szól; a fizikai világ szövetébe ágyazódik be” – jósolja Cerf. Víziójában az Dolgok Internete (IoT), a kiterjesztett valóság és a kvantum-kommunikáció együttesen teremti meg a hálózatok új generációját.
13. Tim Berners-Lee – A web újratervezése
Sir Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltalálója szerint a web jelenlegi formája eltávolodott eredeti céljától, és újratervezésre szorul.
„A web-et úgy terveztem, hogy az emberek közötti együttműködés eszköze legyen, de most gyakran a megosztottság és a dezinformáció terjesztésére használják” – állítja Berners-Lee. „Solid” nevű projektje az adatvezérelt alkalmazások új ökoszisztémáját kívánja létrehozni, ahol a felhasználók újra átvehetik a kontrollt saját adataik felett.
14. Sherry Turkle – A technológia és az emberi kapcsolatok
Sherry Turkle, az MIT professzora és a technológiai pszichológia szakértője szerint a digitális eszközök átalakítják az emberi kapcsolatokat, gyakran negatív irányba.
„A technológia illúziót kínál: azt az érzést, hogy kapcsolatban vagyunk, miközben elkerülhetjük a valódi intimitás követelményeit” – figyelmeztet Turkle. Jövőképében a technológiának támogatnia kell, nem pedig helyettesítenie a valódi emberi kapcsolatokat.
15. Kevin Kelly – A technológiai optimizmus
Kevin Kelly, a Wired magazin társalapítója és technológiai jövőkutató szerint a technológiai fejlődés alapvetően pozitív erő, amelyet meg kell ölelnünk.
„A technológia az emberi kreativitás kiterjesztése, és lehetőséget ad arra, hogy az emberiség legjobb tulajdonságait erősítsük” – állítja Kelly. Szerinte a jövő nem ember versus gép versenyről szól, hanem arról, hogyan használhatjuk a gépeket emberi potenciálunk kiterjesztésére.
16. Helen Greiner – A robotika hétköznapivá válása
Helen Greiner, az iRobot társalapítója és a CyPhyWorks alapítója szerint a robotok hamarosan mindennapi életünk részévé válnak.
„A robotika fejlődése exponenciális, és hamarosan olyan lesz, mint a számítógépeké volt – minden háztartásban és munkahelyen jelen lesznek a robotok” – jósolja Greiner. Víziójában a robotok nem az embereket helyettesítik, hanem a veszélyes, unalmas vagy ismétlődő feladatokat veszik át, miközben új lehetőségeket teremtenek.
17. Geoffrey Hinton – A mély tanulás jövője
Geoffrey Hinton, a „mély tanulás keresztapja” és a Toronto Egyetem professzora szerint a mesterséges intelligencia fejlődése még csak most kezdődött.
„A neurális hálózatok és a mély tanulás teljesen átalakítják majd az, ahogyan a számítógépek ‘gondolkodnak’ és problémákat oldanak meg” – állítja Hinton. Szerinte az MI fejlődése orvosi, tudományos és mérnöki áttörésekhez vezethet, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
18. Martha Lane Fox – A digitális befogadás
Martha Lane Fox, az Egyesült Királyság digitális bajnoka és a Doteveryone alapítója szerint a technológiai jövő központi kérdése a digitális befogadás lesz.
„Nem beszélhetünk technológiai jövőről, ha a társadalom jelentős része ki van zárva belőle” – érvel Fox. Víziója szerint a digitális készségeknek alapvető emberi joggá kell válniuk, és a technológiai fejlesztéseknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük.
19. Max Tegmark – Az MI és az emberiség jövője
Max Tegmark, az MIT fizikusa és a Future of Life Institute társalapítója szerint a mesterséges intelligencia fejlődése egzisztenciális jelentőségű az emberiség számára.
„Az MI lehet az emberiség legnagyobb találmánya, de csak akkor, ha képesek vagyunk irányítani és biztonságosan fejleszteni” – figyelmeztet Tegmark. „Life 3.0” című könyvében azt vizsgálja, milyen lehetséges jövők várnak ránk egy MI-dominált világban.
20. Tristan Harris – A humánus technológia
Tristan Harris, a Center for Humane Technology társalapítója és a Google korábbi etikai designere szerint a technológiai fejlődést új irányba kell terelni.
„A jelenlegi technológiai rendszerek az emberi gyengeségeket és sebezhetőségeket használják ki, nem pedig az emberi potenciált erősítik” – kritizálja Harris. Víziója egy olyan technológiai jövőről szól, ahol a digitális eszközök és platformok az emberi jóllétet szolgálják, nem pedig a figyelemgazdaságot.
21. Kentaro Toyama – A technológia nem csodaszer
Kentaro Toyama, a Michigan Egyetem professzora és a „Geek Heresy” szerzője szerint a technológia önmagában nem oldja meg a társadalmi problémákat.
„A technológia felerősíti az emberi szándékokat és képességeket, de nem helyettesíti azokat” – érvel Toyama. Szerinte a jövő technológiájának fejlesztésekor nem a technikai megoldásokra, hanem az emberi tényezőkre kell összpontosítani.
22. Francesca Rossi – Az etikus MI
Francesca Rossi, az IBM AI Ethics Global Leader és a Padovai Egyetem professzora szerint az MI etikus fejlesztése kulcsfontosságú lesz a jövőben.
„Az MI rendszereknek nem csak hatékonynak, hanem etikusnak és átláthatónak is kell lenniük” – hangsúlyozza Rossi. Víziójában az MI rendszerek tervezésének kezdettől fogva figyelembe kell vennie az etikai szempontokat és emberi értékeket.
23. Joi Ito – A radikális technológiai befogadás
Joi Ito, technológiai vállalkozó és a Digitális Valuta Kezdeményezés vezérigazgatója szerint a technológiai jövőt alulról felfelé építkezve kell alakítani.
„A jövő technológiája nem nagy intézményektől és tervektől fog függeni, hanem a résztvevők sokféleségétől és a kreatív kísérletezéstől” – állítja Ito. Szerinte a „részvételi innováció” elvén alapuló technológiai fejlesztés inkluzívabb és reziliensebb jövőt eredményezhet.
24. Amber Case – A kiborg antropológia
Amber Case, kiborg antropológus és a Calm Technology szószólója szerint a technológiának a háttérben kell maradnia, nem pedig figyelemelterelőként működnie.
„A legjobb technológia az, amit észre sem veszünk, miközben segít nekünk emberibbé válni” – vallja Case. Víziójában a jövő technológiája „nyugodt” – nem igényel folyamatos figyelmet, és minimálisan avatkozik be a mindennapi életünkbe.
25. Jenny Lay-Flurrie – Az akadálymentes technológia
Jenny Lay-Flurrie, a Microsoft vezető akadálymentességi tisztviselője szerint a jövő technológiájának mindenkihez el kell jutnia, beleértve a fogyatékkal élőket is.
„Az igazi innováció akkor történik, amikor olyan megoldásokat találunk, amelyek mindenki számára működnek” – érvel Lay-Flurrie. Szerinte az akadálymentesség nem csupán morális kötelesség, hanem üzleti lehetőség is, hiszen a fogyatékkal élők számára tervezett megoldások gyakran mindenki számára jobb felhasználói élményt eredményeznek.
A technológiai jövő sokféle útja
A fenti 25 gondolkodó vízióját áttekintve világossá válik, hogy a technológia jövője nem egyetlen előre meghatározott úton halad. Vannak, akik a mesterséges intelligencia exponenciális fejlődésére és a szingularitás eljövetelére összpontosítanak. Mások a robotika, a biotechnológia vagy a virtuális valóság fejlődésének potenciálját hangsúlyozzák. Vannak, akik optimisták, és vannak, akik figyelmeztetnek a veszélyekre.
A sokféle jövőkép ellenére néhány közös téma kirajzolódik:
- A technológia és az emberiség kapcsolata – A legtöbb gondolkodó egyetért abban, hogy a jövő nem ember versus gép versenyről szól, hanem arról, hogyan lehet a kettőt hatékonyan integrálni.
- Etika és értékek – Sokuk hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődést etikai keretrendszereknek kell irányítaniuk, és az emberi értékekhez kell igazítani.
- Inkluzivitás – A technológiai jövőnek mindenkihez el kell jutnia, függetlenül gazdasági helyzetüktől, képességeiktől vagy földrajzi elhelyezkedésüktől.
- Fenntarthatóság – A jövő technológiájának nem csak az emberi igényeket kell kielégítenie, hanem a bolygó egészségét is fenn kell tartania.
A technológia jövőjét végső soron nem egyetlen ember vagy vízió határozza meg, hanem kollektív döntéseink összessége. A fent bemutatott gondolkodók mindegyike hozzájárul ehhez a párbeszédhez, és segít nekünk elképzelni és alakítani azt a jövőt, amelyben élni szeretnénk.
A kérdés már nem az, hogy a technológia hogyan fogja megváltoztatni életünket – ez bizonyos. A valódi kérdés az, hogy mi, emberek hogyan irányítjuk és formáljuk ezt a változást, hogy az a lehető legtöbb előnyt hozza és a lehető legkevesebb kárt okozza. Ebben a folyamatban mindannyiunknak szerepe van, nem csak a technológia élvonalában dolgozó gondolkodóknak és innovátoroknak.