Évente kétszer az egész ország, sőt, Európa-szerte milliók élik át az óraátállítás jelenségét. Ez a mindössze egyórás időeltolódás látszólag csekélynek tűnik, mégis jelentős hatással lehet mindennapjainkra, közérzetünkre és alvásritmusunkra. Sokan legyintenek rá, mondván, „csak egy óra”, de a szervezetünk számára ez az apró változás is komoly kihívást jelenthet, hiszen a belső, biológiai óránk nem azonnal alkalmazkodik a külső, mesterségesen megváltoztatott időhöz. A célunk, hogy alaposan körüljárjuk az óraátállítás eredetét, mechanizmusát, az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, és részletes, gyakorlatias tanácsokat adjunk ahhoz, hogyan készülhetünk fel rá, minimalizálva a negatív következményeket, és megőrizve alvásunk minőségét.
Az óraátállítás nem csupán egy technikai beállítás, hanem egy olyan jelenség, amely mélyen gyökerezik a történelemben és a gazdasági megfontolásokban. Miközben a modern társadalom egyre inkább hajlana a megszüntetésére, a hagyomány és a nemzetközi összehangoltság miatt továbbra is velünk marad. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megértsük a folyamatot, és elsajátítsuk azokat a stratégiákat, amelyek segítenek zökkenőmentesen átvészelni ezt az évenkénti kihívást, legyen szó a tavaszi előre-, vagy az őszi visszatekerésről.
Az óraátállítás rövid története és célja
Az óraátállítás ötlete nem újkeletű. Már Benjamin Franklin is felvetette a XVIII. században, hogy a takarékosság jegyében érdemes lenne a napfényes órákhoz igazítani az ébrenléti időszakot. Azonban a modern értelemben vett óraátállítás csak a XX. század elején, az első világháború idején vált valósággá. A német birodalom volt az első, amely 1916-ban bevezette a nyári időszámítást, azzal a céllal, hogy energiát takarítson meg a mesterséges világítás csökkentésével. A háborús időkben az erőforrások hatékony felhasználása kiemelten fontos volt, így hamarosan más országok, köztük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is követték a példát.
Magyarországon először 1916-ban léptették életbe a nyári időszámítást, majd az évtizedek során többször is eltörölték és újra bevezették. A jelenlegi rendszer az 1980-as évek elején, az olajválság utáni energiatakarékossági törekvések részeként alakult ki, és azóta is érvényben van. Az Európai Unió tagállamai egységesen alkalmazzák az óraátállítást, ami megkönnyíti a nemzetközi közlekedést és kereskedelmet, de egyben rávilágít a téma bonyolultságára és a közös döntéshozatal szükségességére.
A fő cél tehát eredetileg az energiatakarékosság volt. Az elmélet szerint, ha az emberek egy órával korábban kelnek és fekszenek, jobban kihasználják a természetes napfényt, és kevesebb áramot fogyasztanak a világításra. Azonban a modern kutatások egyre inkább megkérdőjelezik ennek a feltételezésnek az érvényességét. A technológia fejlődésével, az energiahatékony izzók és az elektronikai eszközök elterjedésével az energiamegtakarítás mértéke elhanyagolhatóvá vált, sőt, egyes tanulmányok szerint még növeli is az energiafogyasztást, például a légkondicionálás vagy a fűtés miatt, attól függően, hogy az emberek mikor tartózkodnak otthon.
Mikor történik az óraátállítás és melyik irányba?
Az óraátállítás két fő eseményre oszlik évente: a nyári időszámításra való átállásra és a téli időszámításra való visszaállásra. Ezek időpontjai Európában egységesek, ami megkönnyíti a nemzetközi koordinációt, de sokak számára továbbra is zavart okozhat, különösen, ha nem követik figyelemmel a naptárat.
Nyári időszámítás: előre tekerjük az órát
A nyári időszámításra való átállás tavasszal történik, általában március utolsó vasárnapján. Ekkor az órákat hajnali 2:00-ről 3:00-ra kell állítani, azaz egy órával előre. Ez azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alszunk azon az éjszakán. A reggelek később világosodnak, de az esték tovább maradnak világosak, ami sokak számára kellemesebb, hiszen több időt tölthetnek a szabadban naplemente előtt. A „elveszítünk egy órát” érzése gyakran okoz fáradtságot és az alvásritmus felborulását az első napokban.
A tavaszi óraátállításkor az órát előre tekerjük: 2:00-ból 3:00 lesz, így egy órával kevesebbet alszunk.
Téli időszámítás: visszafelé tekerjük az órát
A téli időszámításra való visszaállás ősszel esedékes, méghozzá október utolsó vasárnapján. Ekkor az órákat hajnali 3:00-ról 2:00-ra kell visszaállítani, ami azt jelenti, hogy egy órával többet alszunk azon az éjszakán. A reggelek korábban világosodnak, az esték viszont korábban sötétednek. Bár sokan örülnek az „extra óra alvásnak”, a korai sötétedés sokak hangulatára és energiaszintjére is negatívan hat, és hozzájárulhat a szezonális affektív zavar (SAD) kialakulásához.
Az őszi óraátállításkor az órát visszafelé tekerjük: 3:00-ból 2:00 lesz, így egy órával többet alszunk.
Fontos megjegyezni, hogy bár a legtöbb modern elektronikus eszköz (okostelefonok, számítógépek) automatikusan átállítja magát, a hagyományos órákat (falióra, karóra, mikrohullámú sütő, autórádió) manuálisan kell átállítani. Ez a kis feladat is hozzájárulhat a kezdeti zűrzavarhoz és a megszokott rutin felborulásához.
Az óraátállítás hatása az emberi szervezetre: a cirkadián ritmus
Az óraátállítás legjelentősebb hatása az emberi szervezetre a cirkadián ritmus felborulása. A cirkadián ritmus egy belső, körülbelül 24 órás biológiai óra, amely szabályozza számos fiziológiai folyamatunkat, beleértve az alvás-ébrenlét ciklusunkat, a hormontermelést, a testhőmérsékletet és az emésztést. Ezt a ritmust elsősorban a fény-sötétség váltakozása, azaz a külső környezeti jelek szinkronizálják.
Amikor az órát átállítjuk, a külső idő hirtelen eltolódik a belső óránkhoz képest. Ez olyan, mint egy mini jet lag. A szervezetünk továbbra is a régi idő szerint termelné a melatonin nevű alváshormont, és a kortizolt, a stresszhormont, ami az ébredéshez szükséges. Ez az aszinkronitás vezet a tünetekhez, mint például:
- Alvászavarok: Nehéz elalvás, éjszakai ébredések, korai ébredés, vagy éppen túlzott aluszékonyság.
- Fáradtság és kimerültség: Még megfelelő mennyiségű alvás után is.
- Koncentrációs zavarok: Nehézségek a figyelem fenntartásában, memóriaproblémák.
- Hangulatingadozások: Irritabilitás, szorongás, levertség.
- Emésztési problémák: Étvágytalanság, gyomorpanaszok a megszokott étkezési időpontok eltolódása miatt.
- Immunrendszer gyengülése: Rövid távon fogékonyabbá válhatunk a betegségekre.
A tavaszi óraátállítás, amikor egy órát veszítünk, gyakran súlyosabb tüneteket okoz, mivel a szervezetnek „utol kell érnie” az időt. Az őszi átállás, az „extra óra” ellenére sem teljesen problémamentes, mert a korábbi sötétedés és a ritmus eltolódása szintén megzavarhatja a biológiai óránkat, és hozzájárulhat a téli depresszió kialakulásához.
A melatonin termelése kulcsfontosságú az alvás szempontjából. Sötétedéskor termelődik, és jelzi a szervezetnek, hogy ideje aludni. Amikor az óraátállítás miatt a fényviszonyok és a szokásos lefekvési idő eltolódnak, a melatonin termelése is felborulhat. Hasonlóképpen, a reggeli fény hiánya, vagy éppen túlzott erőssége befolyásolja a kortizol szintjét, ami az ébredési folyamatban játszik szerepet.
A szervezet általában néhány nap, de akár egy hét alatt is képes alkalmazkodni az új időszámításhoz. Azonban az egyéni különbségek jelentősek lehetnek. Bizonyos csoportok, mint például a kisgyermekek, az idősek, vagy a krónikus betegségekben szenvedők, különösen érzékenyek lehetnek az óraátállítás hatásaira.
Felkészülés az óraátállításra: fokozatos átállás és környezeti tényezők
A kulcs a sikeres alkalmazkodáshoz a fokozatosság. Ahelyett, hogy hirtelen változtatnánk meg a teljes napirendünket, érdemes apró lépésekben közelíteni az új időponthoz. Ez különösen igaz a tavaszi óraátállításra, amikor egy órát „veszítünk”.
Előzetes felkészülés a tavaszi óraátállítás előtt
Kezdjük el a felkészülést már az óraátállítást megelőző napokban, ideális esetben a megelőző hét elején. Célunk, hogy lassan, fokozatosan hozzászoktassuk szervezetünket az új időponthoz.
- Lefekvés és ébredés fokozatos eltolása: Az óraátállítást megelőző 3-4 napban próbáljunk meg 15-20 perccel korábban lefeküdni és felkelni minden nap. Így az átállítás napjára már közelebb leszünk az új ritmushoz. Például, ha normális esetben 23:00-kor fekszünk le, kezdjük el 22:45-kor, majd 22:30-kor, stb.
- Esti rutin átgondolása: Az utolsó napokban próbáljunk meg kerülni minden olyan tevékenységet, ami stimulálhatja a szervezetet lefekvés előtt. Ide tartozik a nehéz étkezés, az intenzív testmozgás, a koffein és az alkohol fogyasztása.
- Alváskörnyezet optimalizálása: Győződjünk meg róla, hogy hálószobánk sötét, csendes és hűvös. A megfelelő alváskörnyezet segíti a gyorsabb elalvást és a pihentetőbb alvást.
Felkészülés az őszi óraátállítás előtt
Az őszi óraátállításkor egy órával többet „kapunk”, ami elsőre könnyebbnek tűnhet. Azonban a korábbi sötétedés és a ritmus eltolódása ekkor is okozhat problémákat. Itt is a fokozatosság a kulcs.
- Lefekvés és ébredés fokozatos eltolása: Az óraátállítást megelőző 3-4 napban próbáljunk meg 15-20 perccel később lefeküdni és kelni. Ezzel segítjük a szervezetünket, hogy alkalmazkodjon a hosszabb éjszakához és a későbbi felkeléshez.
- Fényterápia: Mivel az esték korábban sötétednek, a természetes fény hiánya befolyásolhatja a hangulatot és az energiaszintet. Fontoljuk meg egy fényterápiás lámpa használatát reggelente, hogy stimuláljuk a szervezetet és segítsük a biológiai óra beállítását.
- Aktív napközbeni tevékenység: Nappal próbáljunk meg minél több időt a szabadban tölteni, különösen a délelőtti órákban, hogy szervezetünk elegendő természetes fényt kapjon.
Ezek az apró változtatások segíthetnek abban, hogy a szervezetünk ne egy hirtelen sokként élje meg az időeltolódást, hanem fokozatosan, stresszmentesen alkalmazkodjon az új ritmushoz. A következetesség elengedhetetlen, különösen az átállás utáni napokban.
Tippek az alvásritmus megőrzéséhez és a gyorsabb alkalmazkodáshoz
Az alvásritmus megőrzése nem csak az óraátállítás idején, hanem egész évben kritikus fontosságú. Azonban az átállás időszakában különösen oda kell figyelnünk bizonyos szokásokra és praktikákra.
1. Tartsa be a rendszeres alvásrendet
Ez a legfontosabb tanács. Próbáljon meg minden nap, még hétvégén is, ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni. Ez segít stabilizálni a belső biológiai óráját, és megkönnyíti az alkalmazkodást az óraátállítás után. Ha az óraátállítás előtt már sikerül lassan eltolni a lefekvési és kelési időt, akkor az átállás napján már sokkal könnyebb lesz az új ritmusba belesimulni.
2. Optimalizálja az alváskörnyezetet
Az alvás minőségét nagyban befolyásolja a hálószoba állapota. Gondoskodjon róla, hogy a szoba legyen:
- Sötét: Használjon sötétítő függönyöket vagy redőnyöket, hogy kizárja a külső fényt, különösen a reggeli órákban, ha még aludni szeretne.
- Csendes: Minimalizálja a zajokat. Esetleg használjon füldugót, ha zajos környezetben él.
- Hűvös: Az ideális hőmérséklet alváshoz 18-20 Celsius fok körül van.
- Kényelmes: Egy jó minőségű matrac és párna elengedhetetlen a pihentető alváshoz.
3. Fordítson figyelmet a fény expozícióra
A fény a legfőbb szabályozója a cirkadián ritmusnak. Használja ki ezt az erejét az óraátállítást követő napokban:
- Reggeli fény: Kelés után azonnal tegye ki magát természetes fénynek. Menjen ki a szabadba, nyissa ki az ablakokat, húzza el a függönyöket. A reggeli fény segít elnyomni a melatonin termelését és beindítja a kortizol termelését, jelezve a szervezetnek, hogy ideje ébredni.
- Esti sötétség: Lefekvés előtt 1-2 órával kerülje a kék fényt kibocsátó eszközöket (okostelefon, tablet, számítógép, TV). Ezek a fények gátolják a melatonin termelését, megnehezítve az elalvást. Ha elkerülhetetlen a használatuk, aktiválja a „éjszakai mód” funkciót, vagy használjon kék fényszűrő szemüveget.
4. Étkezési szokások és folyadékbevitel
Az étkezés időzítése és összetétele is befolyásolja az alvást. Az óraátállítás idején különösen fontos a tudatos étkezés.
- Könnyű vacsora: Lefekvés előtt 2-3 órával már ne fogyasszon nehéz, zsíros ételeket. Válasszon könnyen emészthető ételeket.
- Koffein és alkohol kerülése: Kerülje a koffeintartalmú italokat (kávé, tea, energiaitalok) a délutáni és esti órákban. Az alkohol segíthet az elalvásban, de rontja az alvás minőségét, és éjszakai ébredésekhez vezethet.
- Hidratálás: Igyon elegendő vizet a nap folyamán, de lefekvés előtt már mérsékelje a folyadékbevitelt, hogy elkerülje az éjszakai vizelési ingert.
5. Rendszeres testmozgás
A fizikai aktivitás hozzájárul a jobb alvásminőséghez, de fontos az időzítés. Próbáljon meg rendszeresen mozogni a nap folyamán, de kerülje az intenzív edzést közvetlenül lefekvés előtt. A kora esti könnyed mozgás, például egy séta, segíthet a relaxációban, de a túl megterhelő edzés felpörgetheti a szervezetet, és megnehezítheti az elalvást.
6. Relaxációs technikák és stresszkezelés
A stressz az egyik legnagyobb ellensége a pihentető alvásnak. Az óraátállítás maga is stresszfaktor lehet. Próbáljon meg bevezetni valamilyen relaxációs technikát az esti rutinjába:
- Légzőgyakorlatok: Mély, lassú légzés segíthet megnyugtatni az idegrendszert.
- Meditáció: Pár perc meditáció lefekvés előtt csökkentheti a gondolatok áradását.
- Olvasás: Egy jó könyv olvasása (nem elektronikus eszközön) segíthet kikapcsolódni.
- Meleg fürdő: A meleg víz ellazítja az izmokat és segíti az elalvást.
7. Kerülje a napközbeni szunyókálást
Bár csábító lehet egy kis szunyókálás, ha fáradtnak érzi magát az óraátállítás után, ez valójában ronthatja az éjszakai alvását. Ha mégis muszáj szunyókálni, tegye azt rövid ideig (20-30 perc) és a kora délutáni órákban, hogy ne befolyásolja az esti elalvást.
8. Készüljön fel mentálisan
Ne engedje, hogy az óraátállítás stresszeljen. Tudja, hogy ez egy átmeneti állapot, és a szervezete alkalmazkodni fog. A pozitív hozzáállás és a tudatos felkészülés sokat segíthet a zökkenőmentes átmenetben.
Különleges csoportok: gyerekek, idősek, krónikus betegek
Az óraátállítás hatásai nem mindenkit érintenek egyformán. Bizonyos csoportok különösen érzékenyek lehetnek az időeltolódásra, és nekik még nagyobb odafigyelésre van szükségük.
Gyerekek és csecsemők
A kisgyermekek és csecsemők alvásritmusa rendkívül érzékeny, és az óraátállítás komoly kihívást jelenthet számukra. A legtöbb szülő tapasztalja, hogy a gyerekek nehezebben alszanak el, korábban kelnek, vagy napközben nyűgösebbek lesznek.
- Fokozatos átállás: Kezdjük el a felkészülést már az óraátállítást megelőző héten. Minden nap toljuk el a lefekvési és ébredési időt 10-15 perccel a kívánt irányba.
- Rugalmas rutin: Légy türelmes és rugalmas. Lehet, hogy néhány napig eltérnek a megszokott alvásidőktől.
- Szigorú alvási környezet: Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekszoba sötét, csendes és megfelelő hőmérsékletű legyen. A sötétítő függönyök elengedhetetlenek lehetnek, különösen a tavaszi átálláskor, amikor este tovább van világos.
- Esti rutin fenntartása: A megszokott esti rutin (fürdés, meseolvasás, altatódal) segíthet a gyerekeknek megnyugodni és felkészülni az alvásra, még akkor is, ha az időpont változik.
Idősek
Az idősek alvásmintázata gyakran eleve változékonyabb, és hajlamosabbak az alvászavarokra. Az óraátállítás tovább ronthatja ezt a helyzetet.
- Rendszeres napirend: Különösen fontos az idősek számára, hogy tartsák magukat a rendszeres alvás-ébrenlét ciklushoz.
- Napközbeni aktivitás: A napközbeni aktivitás, különösen a szabadban töltött idő, segíthet stabilizálni a cirkadián ritmust.
- Esti rutin: A nyugtató esti rutin, mint a könnyű olvasás vagy egy meleg fürdő, segíthet az elalvásban.
- Orvosi konzultáció: Ha az alvászavarok súlyosbodnak, érdemes orvoshoz fordulni.
Krónikus betegek
Bizonyos krónikus betegségekben szenvedők, mint például a cukorbetegek, a szívbetegek, vagy a mentális egészségügyi problémákkal küzdők (pl. depresszió, szorongás) különösen érzékenyek lehetnek az óraátállításra. Az alvásritmus felborulása befolyásolhatja a gyógyszerek hatékonyságát, a vércukorszintet vagy a hangulatot.
- Orvosi konzultáció: Fontos, hogy a krónikus betegek konzultáljanak orvosukkal az óraátállítás előtt, különösen, ha gyógyszereket szednek, amelyek időzítése kritikus.
- Extra odafigyelés: Fokozottan figyeljenek testük jelzéseire, és alkalmazzák a fent említett alvás-higiéniai tippeket.
- Stressz minimalizálása: A stresszkezelési technikák, mint a meditáció vagy a légzőgyakorlatok, segíthetnek a mentális jóllét megőrzésében.
Az óraátállítás gazdasági és társadalmi hatásai
Bár az óraátállítás eredeti célja az energiatakarékosság volt, a modern kutatások egyre inkább megkérdőjelezik ennek létjogosultságát. Sőt, számos tanulmány kimutatta, hogy az óraátállításnak jelentős negatív gazdasági és társadalmi hatásai is vannak.
Energiamegtakarítás: mítosz vagy valóság?
A legtöbb tanulmány ma már arra a következtetésre jut, hogy az óraátállítás által elért energiamegtakarítás elhanyagolható, vagy egyenesen negatív. Bár a világításra kevesebbet fogyaszthatunk, más területeken megnőhet a fogyasztás. Például, ha az emberek korábban kelnek, de még sötét van, a fűtésre vagy a légkondicionálásra fordított energia megnőhet. Ezenkívül a háztartási elektronikai eszközök, mint a televíziók és számítógépek állandó használata sokkal nagyobb energiafogyasztást jelent, mint a világítás, így az óraátállítás hatása ezen a téren minimális.
Balesetek és egészségügyi problémák
Az alvásritmus felborulása miatt az óraátállítást követő napokban megnő a balesetek száma. Különösen a tavaszi átállításkor, amikor egy órát „elveszítünk” az alvásból, több közlekedési baleset, munkahelyi baleset és szívinfarktus fordul elő. Az alváshiány rontja a koncentrációs képességet, lassítja a reakcióidőt és növeli a hibázás valószínűségét. Egyes kutatások szerint a szívrohamok száma is megnő az óraátállítást követő héten.
Termelékenység és gazdasági veszteségek
Az alváshiány és a rossz közérzet hatással van a munkahelyi termelékenységre is. A munkavállalók fáradtabbak, kevésbé koncentráltak, ami csökkentheti a hatékonyságot és növelheti a hibák számát. Becslések szerint az óraátállítás évente több milliárd dolláros veszteséget okoz a gazdaságnak a csökkent termelékenység és a megnövekedett egészségügyi költségek miatt.
Mentális egészség
Az óraátállítás, különösen az őszi, hozzájárulhat a szezonális affektív zavar (SAD) kialakulásához vagy súlyosbodásához. A korábbi sötétedés és a természetes fény hiánya befolyásolja a szerotonin és a melatonin szintjét, ami hangulatingadozásokat, depressziót és levertséget okozhat. A tavaszi átállás okozta alváshiány pedig növelheti a szorongás és az irritabilitás szintjét.
Az óraátállítás tehát nem csupán egy egyszerű időbeállítás, hanem egy komplex jelenség, amelynek mélyreható hatásai vannak az egyénre és a társadalomra egyaránt. Éppen ezért egyre nagyobb a nyomás a megszüntetésére.
A jövő: az óraátállítás eltörlése?
Az elmúlt években egyre hangosabbá váltak azok a vélemények, amelyek az óraátállítás teljes megszüntetését szorgalmazzák. Az Európai Unió is napirendre tűzte a kérdést, és 2018-ban egy online közvélemény-kutatást indított, amelyen rekord számú, több mint 4,6 millió európai polgár vett részt. Az eredmény egyértelmű volt: a válaszadók 84%-a az óraátállítás eltörlését támogatta.
Az Európai Bizottság ennek hatására javaslatot tett az óraátállítás megszüntetésére 2019-ben, de a tagállamok közötti nézeteltérések miatt a folyamat megakadt. A fő kérdés az, hogy melyik időszámítást tartsák meg véglegesen: a nyárit vagy a télit. Ennek eldöntése komoly kihívást jelent, mivel mindkét opciónak vannak támogatói és ellenzői egyaránt.
Az EU-s közvélemény-kutatás elsöprő többséggel támogatta az óraátállítás eltörlését, de a tagállamok nem jutottak egyezségre a végleges időszámításról.
A nyári időszámítás melletti érvek
A nyári időszámítás megtartása mellett szól, hogy az esték tovább világosak maradnak, ami kedvez a szabadidős tevékenységeknek, a turizmusnak és a kereskedelemnek. Sokan úgy érzik, hogy több idejük van a nap végén, és a hosszabb világos esték javítják a hangulatot és az életminőséget.
A téli időszámítás melletti érvek
A téli időszámítás, azaz a „normál” vagy „természetes” idő megtartása mellett az szól, hogy jobban illeszkedik az emberi biológiai ritmushoz. A reggelek hamarabb világosodnak, ami segíti a könnyebb ébredést és a szervezet természetes ébredési folyamatait. Az alváskutatók és orvosok többsége a téli időszámítás állandósítását javasolja az egészségügyi előnyei miatt.
A kihívások és a jövő
A tagállamok közötti konszenzus hiánya, valamint a gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek miatt az óraátállítás megszüntetése egyelőre várat magára. Az EU-n belüli esetleges időzóna-mozaik kialakulása is aggodalmakat vet fel, hiszen ez bonyolítaná a nemzetközi közlekedést és kereskedelmet. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy az óraátállítás még velünk marad, legalábbis a belátható jövőben.
Ezért is elengedhetetlen, hogy felvértezzük magunkat a szükséges tudással és gyakorlati tippekkel, hogy minél zökkenőmentesebben vészeljük át ezt az évenkénti időeltolódást. Az óraátállításra való felkészülés nem csupán az alvásunk minőségét javíthatja, hanem hozzájárulhat általános jóllétünkhöz és egészségünkhöz is. Ne becsüljük alá egyetlen óra erejét sem, hiszen a biológiai óránk ennél sokkal precízebben működik, és megérdemli a tiszteletet és a gondoskodást.
A tudatos életmód, a rendszeres alvásrend, a megfelelő fényexpozíció és a stresszkezelés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szervezetünk könnyebben alkalmazkodjon, és mi magunk is energikusabbak, kiegyensúlyozottabbak legyünk, függetlenül attól, hogy éppen nyári vagy téli időszámítás szerint éljük-e a mindennapjainkat. Az egészségünk a legfontosabb, és az alvásminőség ennek alapköve.