Adóbevallás készítése: mikor kötelező, határidők és gyakori hibák elkerülése lépésről lépésre

Az adóbevallás elkészítése sokak számára évente visszatérő feladat, mely gyakran okoz fejtörést és bizonytalanságot. Pedig a folyamat, ha ismerjük a szabályokat és a lépéseket, sokkal egyszerűbbé válik, mint gondolnánk. Célunk, hogy segítsünk eligazodni a magyar adórendszer labirintusában, bemutatva, mikor és kinek kötelező a bevallás, milyen határidőkre kell figyelni, és hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb hibákat. Az alapos felkészülés és a precíz ügyintézés nem csupán a jogszabályoknak való megfelelésről szól, hanem az esetleges adóvisszatérítések vagy kedvezmények igénybevételének lehetőségéről is.

Ki kötelezett az adóbevallásra Magyarországon?

Az adóbevallási kötelezettség alapvetően minden magánszemélyt érint, aki adóköteles jövedelemre tesz szert Magyarországon. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem minden jövedelem után kell bevallást készíteni, és nem mindenki számára kötelező az éves személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás benyújtása. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által elkészített tervezet, az úgynevezett adóbevallási tervezet, jelentősen megkönnyíti a munkavállalók helyzetét, de vannak esetek, amikor ez sem elegendő, vagy egyáltalán nem készül el.

Általánosságban elmondható, hogy az alábbi esetekben kötelező az adóbevallás benyújtása, vagy legalábbis a tervezet kiegészítése/jóváhagyása:

• Ha a magánszemélynek olyan jövedelme volt, amely után az adóelőleget nem a kifizető vonta le (például külföldi jövedelem, ingatlan eladásából származó jövedelem, kriptovaluta-ügyletekből származó nyereség).
• Ha a magánszemély egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy adószámos magánszemélyként végez tevékenységet.
• Ha a magánszemély adókedvezményt szeretne érvényesíteni, amit a munkáltatója az év során nem vett figyelembe, vagy az adott kedvezmény (pl. családi kedvezmény, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye) érvényesítéséhez a bevallás szükséges.
• Ha a magánszemély több munkáltatótól kapott jövedelmet egyidejűleg, és az adóelőlegek levonása nem volt megfelelően összehangolva.
• Ha a magánszemélynek adóköteles ingatlan bérbeadásból származó jövedelme volt.
• Ha a magánszemélynek tőkejövedelme (pl. osztalék) volt, amely után nem vontak le adóelőleget.
• Ha valamilyen okból kifolyólag a NAV nem készített adóbevallási tervezetet, vagy a tervezet hiányos, téves adatokat tartalmaz.

A NAV által készített tervezet a legtöbb esetben elegendő a munkavállalók számára, akik kizárólag munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkeznek, és nem igényelnek különleges adókedvezményeket, vagy azokat a munkáltatójuk már év közben figyelembe vette. Fontos azonban mindig ellenőrizni a tervezetet, mert a felelősség a bevallás tartalmáért a magánszemélyé marad.

Az adóbevallási határidők: mire figyeljünk?

Az adóbevallás benyújtásának határideje kulcsfontosságú, hiszen a késedelmes vagy elmaradt bevallás komoly szankciókat vonhat maga után. A leggyakoribb határidő a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallása esetében május 20. Ez a dátum minden évben fix, és ha munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapra tolódik. Ez a határidő vonatkozik az egyéni vállalkozókra is, akiknek az SZJA bevallásukkal együtt az egyéni vállalkozói tevékenységükkel kapcsolatos adókat (pl. iparűzési adó) is be kell jelenteniük, illetve befizetniük.

Nézzünk meg néhány speciális határidőt is, amelyekre érdemes odafigyelni:

• Adóbevallási tervezet jóváhagyása: A NAV által elkészített adóbevallási tervezeteket szintén május 20-ig kell ellenőrizni és jóváhagyni az Ügyfélkapun keresztül, vagy ha nem készül tervezet, akkor eddig a dátumig kell elkészíteni a saját bevallást. Ha valaki nem tesz semmit a tervezettel, és nem is kötelezett annak kiegészítésére, a tervezet automatikusan bevallássá válik május 20. után.
• Mezőgazdasági őstermelők: Az őstermelőknek, akik átalányadózók, szintén május 20. a határidő. Ha azonban az őstermelő KATA-s volt (a régi KATA rendszerben), ott más szabályok vonatkoztak, az új KATA (2022. szeptember 1-től) már csak főállású egyéni vállalkozók számára elérhető, és az adóbevallás a tételes adó (havi 50.000 Ft) befizetéséből áll.
• Egyéni vállalkozók: Az egyéni vállalkozók esetében is május 20. a határidő az SZJA bevallás benyújtására. Fontos, hogy ők az SZJA bevallásukban számolnak el a vállalkozásuk eredményével, és az ahhoz kapcsolódó adókkal (pl. vállalkozói SZJA, osztalékalap utáni SZJA).
• Külföldi jövedelem: Ha valaki külföldről származó jövedelemmel rendelkezik, és az adóegyezmény alapján Magyarországon adóköteles, szintén május 20-ig kell bevallania.
• Ingatlan értékesítés: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem bevallására is a május 20-i határidő vonatkozik, amennyiben az adóköteles.
• Adóelőleg-kiegészítés: Egyes vállalkozásoknak, cégeknek (nem magánszemélyeknek) december 20-ig adóelőleg-kiegészítést kell fizetniük, de ez a magánszemélyek SZJA bevallására nem vonatkozik.

A határidők betartása elengedhetetlen. A késedelem mulasztási bírságot, az adóhiány pedig adóbírságot és késedelmi pótlékot vonhat maga után. Érdemes tehát időben elkezdeni a felkészülést, és ha szükséges, szakember segítségét igénybe venni.

Adóbevallás elkészítése lépésről lépésre

Az adóbevallás elkészítése nem ördöngösség, ha szisztematikusan, lépésről lépésre haladunk. A folyamat a dokumentumok gyűjtésétől a bevallás benyújtásáig több fázisból áll.

1. lépés: a szükséges dokumentumok összegyűjtése

Mielőtt bármibe belekezdenénk, gyűjtsünk össze minden olyan dokumentumot, amely az adóbevalláshoz szükséges lehet. Ez a legfontosabb előkészítő lépés, amely megakadályozza a későbbi kapkodást és hibákat. A leggyakoribb dokumentumok a következők:

• Munkáltatói igazolások: Az összes munkáltatótól kapott éves jövedelemigazolás (M30-as lap vagy hasonló).
• Bankszámlakivonatok: Különösen, ha kamatjövedelme, osztaléka volt, vagy ha önkéntes pénztári befizetései vannak.
• Igazolások adókedvezményekről: Családi kedvezmény, személyi kedvezmény (pl. súlyos fogyatékosság), első házasok kedvezménye, önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári befizetések igazolásai.
• Ingatlan adásvételi szerződések: Ha ingatlant adott el az adóévben.
• Bérbeadási szerződések és kapcsolódó számlák: Ha ingatlant adott bérbe.
• Külföldi jövedelmek igazolásai: Külföldi munkáltatói igazolások, bankszámlakivonatok.
• Kriptovaluta tranzakciók nyilvántartása: Minden egyes adásvétel, árfolyamnyereség dokumentációja.
• Egyéb jövedelmek igazolásai: Például megbízási díjak, szerzői jogdíjak.

A gondos gyűjtés segít abban, hogy egyetlen releváns adat se maradjon ki, és elkerüljük az adóhiányt vagy a túlfizetést.

2. lépés: az adóbevallás típusának kiválasztása

Magyarországon alapvetően háromféle módon teljesíthető az SZJA bevallás:

1. NAV által készített tervezet elfogadása, kiegészítése vagy módosítása: Ez a leggyakoribb és legkényelmesebb mód a munkavállalók számára. A NAV a rendelkezésére álló adatok (munkáltatói bejelentések, banki adatszolgáltatások) alapján elkészít egy tervezetet, amelyet az Ügyfélkapun keresztül lehet elérni. Ezt a tervezetet ellenőrizni kell, és ha minden adat helyes, jóvá kell hagyni. Ha hiányos vagy téves, ki kell egészíteni vagy módosítani.
2. Önállóan elkészített bevallás: Ha a NAV nem készít tervezetet (pl. egyéni vállalkozók, őstermelők), vagy ha a tervezet olyan mértékben hiányos, hogy inkább az elejétől fogva saját maga szeretné kitölteni a bevallást, akkor az erre szolgáló nyomtatványon (23SZJA vagy az aktuális évnek megfelelő) kell elvégeznie a bevallást. Ezt is elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
3. Papír alapú bevallás: Ez a lehetőség egyre ritkább, és csak nagyon indokolt esetben (pl. Ügyfélkapu hiánya, technikai akadály) javasolt. A NAV nyomtatványboltjából letölthető nyomtatványt kell kitölteni és postán elküldeni.

A NAV eBEV portálja (ebecs.nav.gov.hu) a központi felület, ahol az elektronikus ügyintézés zajlik. Az Ügyfélkapu azonosító szükséges a belépéshez.

3. lépés: a tervezet ellenőrzése vagy a bevallás kitöltése

Ez a folyamat legkritikusabb része. Akár a NAV tervezetét ellenőrizzük, akár saját bevallást töltünk ki, rendkívül fontos a precizitás.

NAV tervezet ellenőrzése:

• Lépjen be az Ügyfélkapun keresztül az eBEV portálra.
• Keresse meg az adóbevallási tervezetét.
• Hasonlítsa össze a tervezetben szereplő jövedelmeket és levont adóelőlegeket a munkáltatóitól kapott igazolásokkal (M30-as lap).
• Ellenőrizze, hogy az esetleges adókedvezmények (pl. családi kedvezmény) helyesen szerepelnek-e. Ha nem, akkor kiegészítheti a tervezetet az adókedvezményekre vonatkozó adatokkal.
• Ha van külföldi jövedelme, ingatlan eladásból származó bevétele, vagy egyéb, a NAV által nem ismert jövedelemforrása, azt feltétlenül egészítse ki a tervezetben.
• Ha önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetései vannak, és az után adóvisszatérítést szeretne igénybe venni, azt is jeleznie kell a tervezetben.
• Ha mindent rendben talál, hagyja jóvá a tervezetet. Ha kiegészítette, akkor a kiegészítésekkel együtt válik bevallássá.

Önálló bevallás kitöltése:

• Töltse le a NAV honlapjáról az aktuális évi SZJA bevallási nyomtatványt (pl. 23SZJA).
• Használja a NAV által biztosított kitöltő programot. Ez segíti a helyes kitöltést és a hibák kiszűrését.
• Rendszeresen mentse a munkáját!
• Töltse ki az összes releváns mezőt az összegyűjtött dokumentumok alapján: jövedelmek, levont adóelőlegek, adókedvezmények, egyéb adatok.
• Különös figyelmet fordítson a számításokra. A program segít ebben, de érdemes ellenőrizni.
• Ne feledkezzen meg az 1+1% felajánlásáról sem! Ez a bevallás szerves része, és lehetőséget ad civil szervezetek, valamint egy kiemelt költségvetési előirányzat támogatására.

4. lépés: a bevallás ellenőrzése és benyújtása

Mielőtt véglegesen benyújtaná a bevallást, ellenőrizze még egyszer alaposan. A programok általában végeznek formai ellenőrzést, de a tartalmi helyességért Ön felel. Győződjön meg arról, hogy minden adat a helyén van, és nincsenek elírások. Ha biztos a dolgában, nyújtsa be elektronikusan az eBEV portálon keresztül. A sikeres benyújtásról igazolást kap. Ezt az igazolást, valamint a bevallás egy példányát érdemes elmenteni vagy kinyomtatni a későbbi referenciákhoz.

5. lépés: az adó befizetése vagy a visszatérítés igénylése

A bevallás benyújtása után két eset lehetséges:

• Adófizetési kötelezettség: Ha a bevallás alapján adófizetési kötelezettsége keletkezett, az összeget május 20-ig be kell fizetnie a NAV megfelelő bankszámlájára. Fontos a helyes adónem és adóazonosító feltüntetése a banki átutalásnál.
• Adóvisszatérítés: Ha túlfizetés keletkezett, az adóbevallásban megadhatja azt a bankszámlaszámot, amelyre a NAV-nak utalnia kell a visszatérítést. A NAV általában 30 napon belül utalja vissza a túlfizetett összeget.

Az adóbevallás a magyar adórendszerben egy komplex, de jól szabályozott folyamat. A fenti lépések követésével minimalizálhatja a hibák esélyét és stresszmentesen teljesítheti adókötelezettségét.

Gyakori hibák az adóbevallás során és elkerülésük

Bár a NAV igyekszik minél inkább automatizálni és egyszerűsíteni az adóbevallás folyamatát, még így is számos hiba merülhet fel, amelyek kellemetlen következményekkel járhatnak. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb buktatókat, és tippeket adunk, hogyan kerülhetők el.

1. A NAV tervezetének figyelmen kívül hagyása vagy felületes ellenőrzése

Sokan tévedésből azt gondolják, hogy ha a NAV elkészíti a tervezetet, akkor az automatikusan helyes és nincs szükség további teendőre. Ez azonban súlyos tévedés lehet. A tervezet csak a NAV rendelkezésére álló adatokból épül fel, és nem tartalmazhat minden információt. Ha például külföldi jövedelme, ingatlan eladásból származó bevétele van, vagy adókedvezményt szeretne érvényesíteni, amit a munkáltatója év közben nem vett figyelembe, akkor a tervezet kiegészítése elengedhetetlen. A felelősség a bevallás tartalmáért mindig a magánszemélyé.

Elkerülés: Minden évben, május 20. előtt lépjen be az Ügyfélkapun keresztül az eBEV portálra, és alaposan ellenőrizze a tervezetet az összes rendelkezésre álló dokumentummal (M30, bankszámlakivonatok, igazolások) összehasonlítva. Ha hiányos, egészítse ki, ha téves, javítsa. Ha mindent rendben talál, hagyja jóvá.

2. Elfelejtett vagy hiányzó adókedvezmények érvényesítése

Számos adókedvezmény létezik, amelyekkel jelentősen csökkenthető az adófizetési kötelezettség, vagy akár adóvisszatérítés is igényelhető. Ilyenek például a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság esetén), az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések utáni adókedvezmény. Ezeket az adókedvezményeket gyakran elfelejtik érvényesíteni, vagy nem tudják, hogy jogosultak rá.

Elkerülés: Ismerje meg az Önre vonatkozó adókedvezményeket. A NAV honlapján részletes tájékoztatók találhatók. Évente ellenőrizze, hogy jogosult-e valamelyikre, és ha igen, gyűjtse össze a szükséges igazolásokat. A bevallás kitöltésekor vagy a tervezet kiegészítésekor feltétlenül tüntesse fel ezeket az adatokat.

3. Külföldi jövedelmek vagy speciális jövedelmek (pl. kriptovaluta) bevallásának elmulasztása

A globalizált világban egyre gyakoribb, hogy valaki külföldről is szerez jövedelmet, vagy olyan új típusú bevételei vannak, mint a kriptovaluta-ügyletekből származó nyereség. Ezeket a jövedelmeket is be kell vallani Magyarországon, az adóegyezmények figyelembevételével. A mulasztás súlyos bírságot vonhat maga után, különösen, ha a NAV később fedezi fel.

Elkerülés: Minden külföldi és speciális jövedelemről vezessen részletes nyilvántartást. Tanulmányozza az adóegyezményeket, vagy kérjen szakértői segítséget. A bevallás kitöltésekor gondosan tüntesse fel ezeket a jövedelmeket, és ha szükséges, számolja ki a fizetendő adót.

4. Határidők elmulasztása

A május 20-i határidő (vagy az azt követő első munkanap) az egyik legfontosabb dátum az adózók naptárában. A határidő elmulasztása mulasztási bírságot von maga után, amely jelentős összegű is lehet. Ha adófizetési kötelezettsége is van, és azt sem fizeti be időben, késedelmi pótlékot is felszámít a NAV.

Elkerülés: Jegyezze fel a határidőt a naptárába, és ne hagyja az utolsó pillanatra az adóbevallás elkészítését. Kezdje el időben a dokumentumok gyűjtését és a bevallás kitöltését, hogy legyen ideje az esetleges technikai problémák elhárítására is.

5. Helytelen adatok vagy elírások a bevallásban

Egy egyszerű elírás, egy elfelejtett nullával több vagy kevesebb, már komoly problémákat okozhat. A helytelen adatok adóhiányt vagy túlfizetést eredményezhetnek, ami a NAV ellenőrzése során derülhet ki, és további adminisztrációval, illetve bírsággal járhat.

Elkerülés: Ellenőrizze le többször is az összes számot és adatot. Használja a NAV kitöltő programját, amely sok hibát automatikusan jelez. Ha bizonytalan egy adatban, inkább kérjen segítséget egy könyvelőtől vagy adótanácsadótól.

6. Az 1+1% felajánlásának elmulasztása

Bár nem egy adózási hiba, de sokan elfelejtik felajánlani adójuk 1+1%-át, pedig ez egy egyszerű módja annak, hogy támogassanak egy civil szervezetet és egy kiemelt költségvetési előirányzatot anélkül, hogy ez nekik plusz költséget jelentene. Ha nem rendelkezik róla, az összeg a költségvetésbe folyik be.

Elkerülés: Már a bevallás készítésekor gondoljon erre a lehetőségre. Készüljön fel a kedvezményezett szervezet adószámával, és tüntesse fel a bevallás megfelelő rovatában.

Az adóbevallás elkészítése során a precizitás, az alaposság és a határidők betartása a legfontosabb. Ha bizonytalan, ne habozzon segítséget kérni a NAV ügyfélszolgálatától vagy egy szakértőtől.

Különleges helyzetek az adóbevallásban

Az alapvető jövedelmek bevallása mellett számos olyan speciális élethelyzet vagy jövedelemtípus létezik, amely különös figyelmet igényel az adóbevallás során. Ezek ismerete elengedhetetlen a hibátlan és jogszerű adózáshoz.

1. Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Ha az adóévben ingatlant adott el, fontos tudnia, hogy az ebből származó jövedelem adóköteles lehet. Az adó mértéke 15% SZJA. Azonban az adóalap meghatározása és az adófizetési kötelezettség alóli mentességek bonyolultak lehetnek.

• Szerzési idő: Az ingatlan szerzési időpontja kulcsfontosságú. Ha az ingatlan értékesítése a szerzést követő 5 éven belül történik, akkor a teljes jövedelem adóköteles (csökkentve az igazolt költségekkel). Az 5 év elteltével az adóalap csökkenő mértékű, és 5 év után már egyáltalán nem adóköteles.
• Jövedelem számítása: Az eladási ár és a szerzési érték (vételár vagy forgalmi érték) közötti pozitív különbözet minősül jövedelemnek. Ebből levonhatók az igazolt költségek, például az ingatlan értékét növelő beruházások, felújítások költségei, az értékesítéssel kapcsolatos kiadások (pl. ügyvédi díj, ingatlanközvetítői jutalék).
• Mentesség: Ha az ingatlan szerzési időpontja több mint 5 évvel ezelőttre esik, az értékesítésből származó jövedelem adómentes.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a 23SZJA bevallásban külön soron kell feltüntetni, és az adót május 20-ig be kell fizetni.

2. Külföldi jövedelmek bevallása

A külföldről származó jövedelmek (pl. külföldi munkabér, nyugdíj, bérleti díj, osztalék) bevallása gyakran okoz fejtörést. A kulcs az adóegyezmények ismerete.

• Adóegyezmények: Magyarországnak számos országgal van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ezek az egyezmények határozzák meg, hogy melyik országban adóztatható az adott jövedelem, és milyen módszerrel (pl. mentesítés, beszámítás) kerülik el a kettős adóztatást.
• Bevallási kötelezettség: Attól függetlenül, hogy egy jövedelem külföldön már meg lett adóztatva, Magyarországon is be kell vallani, ha a magánszemély belföldi illetőségű. Az adóegyezmény alapján dől el, hogy kell-e utólagosan adót fizetni itthon, vagy van-e adómentesség.
• Devizás jövedelem átváltása: A külföldi devizában szerzett jövedelmet a bevalláskor forintra kell átváltani. Ehhez az MNB hivatalos devizaárfolyamát kell használni, az adott napra vonatkozóan.

A külföldi jövedelmek bevallása komplex lehet, ezért gyakran javasolt szakértő (adótanácsadó, könyvelő) segítségét igénybe venni.

3. Kriptovaluta ügyletek adózása

A kriptovaluták népszerűsödésével egyre több magánszemély kerül szembe az ebből származó jövedelmek adózásával. A szabályozás viszonylag új, és a NAV folyamatosan pontosítja az álláspontját.

• Adóköteles jövedelem: A kriptoeszközök értékesítéséből származó árfolyamnyereség adóköteles, 15% SZJA terheli. Fontos, hogy nem minden tranzakció minősül értékesítésnek (pl. egyik kriptovalutából a másikba való váltás általában nem).
• Bevallás: A kriptovaluta ügyletekből származó jövedelmet az SZJA bevallásban kell feltüntetni, mint egyéb jövedelmet, vagy ha az adóévben több ügylet is volt, akkor a nyereség-veszteség elszámolás alapján kell megállapítani az adóalapot.
• Költségek levonása: A jövedelemből levonhatók az igazolt költségek, például a kriptovaluta beszerzési ára, tranzakciós díjak.

A kriptovaluta adózásának részleteiről a NAV hivatalos tájékoztatóiban érdemes tájékozódni, mivel a szabályozás folyamatosan fejlődik.

4. Családi adókedvezmény és egyéb kedvezmények

A családi adókedvezmény a leggyakoribb adókedvezmény, amelyet gyermekes családok vehetnek igénybe. Fontos tudni, hogy a kedvezményt a házastársak megoszthatják, vagy az egyik fél teljes egészében igénybe veheti.

• Igénybevétel: A családi kedvezményt év közben a munkáltató útján, vagy év végén az adóbevallásban lehet érvényesíteni. Ha év közben nem vették igénybe teljes mértékben, a bevallásban utólag is lehet.
• Összege: A kedvezmény mértéke a gyermekek számától függ, és a jogosultsági hónapok alapján számítódik.

Ezen kívül létezik az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény (bizonyos betegségek, fogyatékosság esetén), valamint az önkéntes pénztári befizetések utáni kedvezmény. Mindezeket a bevallásban kell igényelni, és a megfelelő igazolásokkal kell alátámasztani.

5. Adószámos magánszemélyek és az egyszerűsített foglalkoztatás

Az adószámos magánszemélyek (pl. alkalmi munkavállalók, megbízási jogviszonyban dolgozók) jövedelme is adóköteles. Ha az adóelőleget nem a kifizető vonta le, akkor nekik kell bevallaniuk a jövedelmüket. Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretében szerzett jövedelem bizonyos összeghatárig adómentes, de az azt meghaladó rész már adóköteles, és bevallási kötelezettséget von maga után.

Ezek a különleges helyzetek rávilágítanak arra, hogy az adóbevallás nem egy sablonos feladat, hanem egyéni körülményektől függően sokféleképpen alakulhat. Az alapos tájékozódás és szükség esetén a szakértői segítség felbecsülhetetlen értékű lehet.

A NAV szerepe az adóbevallásban és az eBEV portál

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi szerepet játszik az adóbevallás folyamatában. Nem csupán az adók beszedéséért és az adózók ellenőrzéséért felel, hanem jelentős segítséget is nyújt a bevallás elkészítéséhez és benyújtásához.

A NAV adóbevallási tervezete

Ahogy már említettük, a NAV minden évben elkészíti az adóbevallási tervezetet a magánszemélyek számára, amennyiben rendelkezik a szükséges adatokkal. Ez a tervezet egy előre kitöltött bevallási javaslat, amely a munkáltatók, kifizetők (pl. bankok, önkéntes pénztárak) által szolgáltatott információkon alapul.

A tervezet hozzáférhető az Ügyfélkapun keresztül az eBEV portálon. Fontos, hogy a tervezet csupán egy javaslat, és az adózó felelőssége annak ellenőrzése és szükség esetén kiegészítése vagy módosítása. Ha valaki nem tesz semmit a tervezettel, és nincs olyan jövedelme vagy kedvezménye, amit a NAV nem ismer, akkor a tervezet automatikusan bevallássá válik a határidő letelte után.

Az eBEV portál és az elektronikus ügyintézés

Az eBEV portál (ebecs.nav.gov.hu) a NAV hivatalos elektronikus ügyintézési felülete, amelyen keresztül az adózók számos szolgáltatást érhetnek el, többek között az adóbevallás elkészítését és benyújtását. A portálra az Ügyfélkapu azonosítóval lehet belépni, ami egy biztonságos és megbízható módja az azonosításnak.

Az eBEV portálon keresztül:

• Elérhető az adóbevallási tervezet.
• Lehetőség van a tervezet kiegészítésére, módosítására és jóváhagyására.
• Letölthetők az aktuális SZJA bevallási nyomtatványok és a hozzájuk tartozó kitöltő programok.
• Benyújthatók az elkészített bevallások elektronikusan.
• Lekérdezhetők az adófolyószámla-adatok, ellenőrizhető a befizetett adók állása, illetve az esetleges túlfizetések.
• Kommunikálható a NAV-val (pl. kérdések feltevése, bejelentések megtétele).

Az elektronikus ügyintézés jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti az adózási folyamatokat, csökkentve az adminisztrációs terheket. Emellett környezetbarátabb is, mivel kevesebb papír felhasználására van szükség.

A NAV ügyfélszolgálata és információs anyagai

A NAV nem csak online felületeken nyújt segítséget, hanem személyes ügyfélszolgálatain és telefonos tájékoztató vonalán keresztül is. Ezen kívül a NAV honlapján (nav.gov.hu) rendkívül gazdag és részletes információs anyagok, tájékoztatók, GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) gyűjtemények, valamint útmutatók találhatók az adózás különböző területeiről, beleértve az SZJA bevallást is.

Ezek az anyagok segítenek megérteni a jogszabályokat, eligazodni a bevallási folyamatban, és elkerülni a gyakori hibákat. Érdemes rendszeresen böngészni a NAV honlapját, különösen az adóbevallási szezonban, hiszen a jogszabályok változhatnak, és a NAV folyamatosan frissíti az információkat.

A NAV által nyújtott szolgáltatások és információk jelentősen megkönnyítik az adózók dolgát, de fontos, hogy az adózó maga is aktívan vegyen részt a folyamatban, ellenőrizze az adatokat és tájékozódjon a számára releváns szabályokról.

Az egyéni vállalkozók adóbevallása: speciális szempontok

Az egyéni vállalkozók adóbevallása jelentősen eltér a munkavállalókétól, mivel esetükben nem csupán a személyi jövedelemadóról van szó, hanem a vállalkozói tevékenységükkel kapcsolatos egyéb adókról és járulékokról is. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb különbségeket és teendőket.

1. Adózási formák és azok hatása a bevallásra

Az egyéni vállalkozók többféle adózási forma közül választhatnak, és ez alapvetően befolyásolja az adóbevallásuk módját és tartalmát:

• Vállalkozói személyi jövedelemadó (vállalkozói SZJA): Ez a legösszetettebb adózási forma. Az egyéni vállalkozó az adóévben elért bevételét és költségeit tételesen elszámolja, az adózás előtti eredmény után fizet vállalkozói SZJA-t (9%) és osztalékalap utáni SZJA-t (15%). Ehhez részletes nyilvántartást kell vezetnie. A bevallás a 23SZJA nyomtatványon, kiegészítő lapok segítségével történik.
• Átalányadózás: Ez egy egyszerűsített adózási forma, ahol a bevétel bizonyos százaléka (költséghányad) adómentes, és csak a bevétel fennmaradó része után kell SZJA-t fizetni. Az átalányadózás választására jogosító bevételi határ van. A bevallás szintén a 23SZJA nyomtatványon, de egyszerűbb módon történik.
• KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója) – az új szabályozás szerint (2022. szeptember 1-től): Az új KATA már csak főállású egyéni vállalkozók számára elérhető. Ebben az esetben a havi 50.000 Ft (vagy 25.000 Ft) tételes adó megfizetése kiváltja az SZJA-t és a járulékokat. A KATA-s vállalkozóknak nem kell SZJA bevallást benyújtaniuk a vállalkozói jövedelmükről (kivéve, ha volt mellette más adóköteles jövedelmük is), csak egy KATA bevallást, amelyben a bevételükről számolnak be.

Fontos, hogy az adózási forma választása nagyban meghatározza a könyvelési és bevallási kötelezettségeket. Érdemes szakértővel konzultálni a legmegfelelőbb forma kiválasztásához.

2. Járulékok és egyéb adók

Az egyéni vállalkozók az SZJA mellett számos más adóval és járulékkal is számolnak:

• Társadalombiztosítási járulékok: Nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék (tételes adó, vagy a jövedelem alapján számított).
• Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): A jövedelem után fizetendő adó, amely szintén a vállalkozó terhét növeli.
• Iparűzési adó (IPA): Helyi adó, amelyet az önkormányzatok szednek be. Az adó alapja a nettó árbevételből számított adóalap, és a bevallása az SZJA bevallástól független, de az SZJA bevallásban lehet hivatkozni rá.
• ÁFA (Általános Forgalmi Adó): Ha az egyéni vállalkozó áfaköteles, akkor az áfa bevallásokat is rendszeresen (havonta, negyedévente vagy évente) be kell nyújtania.

Ezeket az adókat és járulékokat az adózási formától függően havonta, negyedévente vagy évente kell bevallani és befizetni. Az SZJA bevallásban az éves elszámolás történik meg.

3. Határidők és adminisztráció

Az egyéni vállalkozók számára a május 20-i határidő az SZJA bevallás szempontjából ugyanúgy érvényes, mint a magánszemélyek esetében. Azonban az egyéb adók és járulékok tekintetében más határidők is vonatkoznak rájuk (pl. havi járulékbevallások). A könyvelési és adminisztrációs terheik is jóval nagyobbak, mint egy munkavállalónak.

Fontos: Egyéni vállalkozóként szinte elengedhetetlen egy jó könyvelő vagy adótanácsadó segítsége. Ők naprakészen ismerik a jogszabályokat, segítenek a legoptimálisabb adózási forma kiválasztásában, a nyilvántartások vezetésében és a bevallások elkészítésében, benyújtásában. Ezzel nem csak időt és energiát takaríthat meg, hanem elkerülheti a hibákat és az esetleges bírságokat.

Az egyéni vállalkozóknak szóló adóbevallási útmutatók és a NAV által közzétett információs anyagok is segítséget nyújtanak, de a személyre szabott tanácsadás a legbiztosabb út a jogszerű és hatékony adózáshoz.